Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Másfél millió facsemetét ültettek el a Gemencen

23 tonna kocsányos, kocsánytalan, illetve csertölgy makkot vetett el a Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A zrt. 313 hektáron végezte el a megújuló erdők ültetését. A társaság fenntartható, úgynevezett tartamos erdőgazdálkodás alapján végzi erdősítési feladatait, fő célja a klímaváltozásnak ellenállóbb, őshonos, elegyes erdők létrehozása – írták közleményükben.

Hozzátették: a cég vagyonkezelésében lévő területeken az átlagos évekhez mérten háromszoros, mintegy 150 hektáros többletmunkát jelentett a kárt szenvedett erdősítések ismétlése, pótlása. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a Dunán tavaly levonult árhullámok a fiatal erdőkben jelentős kárt okoztak azzal, hogy a csemeték több napig, akár hetekig víz alatt álltak, másrészt a homoki- és dombvidéki erdőterületeken a rendkívüli szárazság, a rekordokat döntő hőhullámok miatt jelentős aszálykár jelentkezett.

Azt írták, hogy a zrt. az elmúlt három évtizedben a természetvédelmi okokból az engedélyezett famennyiség 75-80 százalékát termelte ki, és több fát ültetnek, mint amennyit kitermelnek, így – ahogyan ez országosan jellemző – nő az erdősültség a Gemencen. Kitértek arra, hogy az erdészeti társaság kezelésében lévő területen az alföldi, homoki termőhelyen álló tölgyesek, kőrisesek a jelenlegi környezeti viszonyok mellett természetes felújulásra nem képesek, hanem erdészeti munkával, erdőkezelés eredményeként jöttek létre, újultak meg.

Advertisement

A hegyvidéki erdőkben az erdészek által többfelé alkalmazott, folyamatos erdőborítást eredményező kísérletek elsősorban a termőhelyi tényezők – kevesebb csapadék, a talajvíz csökkenése, a fafajok megújulási tulajdonságai, az inváziós növények tömeges jelenléte – miatt eddig kevés sikerrel jártak, de a szakemberek keresik a megoldásokat. Kiemelték, hogy az erdészet külön figyelmet fordított az őshonos és helyi termesztésű kocsányos tölgy, fekete nyár és fehér fűz szaporítóanyagának visszaültetésére.

Advertisement

Zöldinfó

Szárnyal a gólyapopuláció, de a klíma árnyékot vet a fészkekre

Világszerte nő a fehér gólyaállomány, de a klímaváltozás és élőhelyvesztés új veszélyeket hoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A német természetvédelmi szövetség, a NABU által tízévente végzett nemzetközi gólyaállomány-felmérés legfrissebb előzetes eredményei alapján 330 ezer párra becsülhető a világ fehérgólya-állománya – közölte az alternativenergia.hu. Kiemelték, hogy ez több mint kétszerese az 1984-ben számolt 135 000 párnak, és 20 százalékos növekedést jelent a 10 évvel ezelőtti 265-280 ezer páros értékhez képest is. Mint írták, a nyugati, Gibraltár felé vonuló és a keleti, Boszporusz felé vonuló állomány “eltérő utat járt be”. Előbbi a 20. században tapasztalt összeomlás után 1984-ben alig haladta meg a 10 ezer párt, mára azonban meghétszereződött. Ennek fő oka, hogy a madarak zöme már nem vonul el télire Afrikába, hanem főként az Ibériai-félszigeten tölti a telet. Itt főként a hulladéklerakók élelmiszermaradékaival és egy, az öntözési csatornákban elszaporodott amerikai rákfaj egyedeivel táplálkoznak – magyarázták a szakemberek.

Hozzáfűzték, hogy a keleti vonulók földrajzi okok miatt jellemzően továbbra is Afrikában telelnek, ezért köztük nagyobb a fiatalok halálozási aránya. Költőterületükön viszont a nyugat-európainál jobb állapotban megmaradtak a táplálkozóhelyek, így jobbak a fiókanevelés esélyei. A közép-európai magpopuláció nagysága az 1984-es csaknem 90 ezer pár helyett jelenleg 160 ezer pár körülire tehető – részletezték a sajtóanyagban. Felhívták a figyelmet, hogy a több tízezres állománnyal rendelkező Lengyelország adatai még nem állnak rendelkezésre, így a végleges szám még változhat. Magyarországon mélypontot jelentett a 2019-ben és 2020-ban számolt alig 4000-4200 gólyapár, de fokozatos növekedéssel a hazai állomány tavaly ismét elérte az 5250 párt. A több mint hatszáz felmérő által gyűjtött adatok alapján az átlagos fészkenkénti fiókaszám az elmúlt tíz évben az aszályos időszakok ellenére is két és fél körül alakul, ami elegendő utódot jelent az állomány hosszú távú fennmaradásához – olvasható a közleményben.

Idézték a felmérést koordináló Lovászi Pétert, az MME monitoring és kutatási osztályvezetőjét, aki szerint mindig is jellemző volt az állománynagyság ingadozása, ráadásul a klímaváltozás, a vizes élőhelyek visszaszorulása ismeretlen hatással lehet a gólyaállományra, ezért egy év jó eredményeiből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A szakértők szerint az egyre melegebb tavaszok és nyárelők kedvezőek abból a szempontból, hogy kevesebb gólyafióka fázik meg és pusztul el. A száraz időjárás azonban a táplálékállatok, különösen a földigiliszták, egyes rovarok és a békák számának csökkenésével jár. Mindezt figyelemmel kell kísérni és folytatni kell a 90 százalékban villanyoszlopokon költő állomány fészkeinek ledőlés elleni védelmét a fészektartók kihelyezésével. Emellett az áramütések elkerülése érdekében a középfeszültségű villanyoszlopok biztonságossá tételét is folytatni kell – hangsúlyozták. Kitértek arra is, hogy az MME tevékenységei között kiemelt feladat a táplálkozóhelyek védelme, például a madárbarát földhasználattal és művelési módszerekkel kapcsolatos ismeretek terjesztése a gazdálkodók közt, valamint a sekély vizes élőhelyek megóvását szolgáló akciókban való részvétel.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák