Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Októberben folytatódik a Tisza hulladékmentesítése

Május 11-15. között a Kiskörei Folyómentő Központ adott otthont az első Nemzetközi Folyótisztítási Workshopnak.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ötnapos rendezvényen hét ország diákjai vettek részt, akik elméleti és gyakorlati tudást szereztek a folyók megtisztításához szükséges legmodernebb módszerekről és technológiákról – írja az alternativenergia.hu.

A folyami hulladékszennyezés olyan probléma, ami jelenleg a Duna-medence vízerőműveinek több mint 90%-át érinti hátrányosan. Kulcsfontosságú, hogy ezzel a problémával a vízügyi létesítmények milyen technológiával és milyen hatékonysággal küzdenek meg. Örülünk annak, hogy Kisköre egyre több nemzetközi figyelmet kap – alig egy hónapja német egyetemista csoportnak mutattuk meg a folyami hulladékkezelési gyakorlatunkat, most pedig egy össz-dunai folyómentő képzésnek adhattunk színteret. – mondta Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök.

A workshop az Interreg Duna Régió program, Aquatic Plastic projekjének keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával valósult meg. A rendezvény megnyitója és záróeseménye a KÖTIVIZIG kiskörei szakaszmérnökségének panorámatermében zajlott, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílt a Tiszára, a Tisza-tóra, valamint a Kiskörei vízlépcső előtti, gyakran kialakuló folyami hulladéktorlaszra.

Az ilyen képzések teszik lehetővé, hogy a Tisza-medencében kialakult jó gyakorlatok, úgy mint az érdekelt felek bevonása és a velük való folyamatos egyeztetés vagy a Folyómentő Iskolahálózat, más országokban is alkalmazásra kerüljenek. – hangsúlyozta Bitter Zsuzsanna, a PET Kupa Egyesület elnöke.

A workshop gyakorlati elemei a FLEX-Sárazsadány nevű, bodrogi kompból kialakított úszó közösségi térben és kiállítótérben zajlottak. A résztvevők terepgyakorlatok keretében hajós folyótisztításon vettek részt, megismerkedtek a KÖTIVIZIG által alkalmazott professzionális folyótisztító eszközökkel, és elsajátították a PET Kupa által kidolgozott közösségi hulladékgyűjtési-, valamint folyami hulladékszelektálási módszertant is.

Advertisement

A képzés során az Aquatic Plastic co-creation módszertana segített a gyors ismeret átadásban. A PET Kupa jó gyakorlatait élesben sajátították el a diákok. Saját szemükkel láthatták a KÖTIVIZIG vízminőség védelmi kárelhárítási munkáját, a saját maguk által gyűjtött folyami hulladék pedig a kezük alatt alakult át tartós és hasznos használati tárgyakká – sőt, még egy PET hajót is építettek a saját kezükkel.

A workshop, összhangban az Aquatic Plastic projekt célkitűzéseivel, egész sor megoldást vonultatott fel a folyami hulladék költséghatékony és fenntartható kezelésére. A bemutatott módszerek közé tartoznak a PET Kupa HYDR és KRKN river litter skimmer (folyófelület lefölöző) megoldásai, amelyek a folyó sodrásának irányát használják ki a lebegő hulladék eltérítéséhez.

Advertisement

A rendezvényen több, a folyami műanyagszennyezés és tisztítás terén jártas szakember tartott előadást, naprakész szakmai tudást és a nemzetközi jó gyakorlatok megismerését biztosítva a résztvevők számára.

A petkalózok – KÖTIVIZIG partnerségével végzett – munkájának eredménye a Tisza-tavi PET Kupa, amit idén rendeznek meg 6. alkalommal, és ez az éveken át tartó közös erőfeszítés adja az alapját ennek a nemzetközi workshopnak is, ahol a jövő nemzetközi folyótisztítási szakembereinek képzése kezdődik el – mondta Lovas Attila igazgató (KÖTIVIZIG).

A PET Kupa öt éve foglalkozik folyótisztítási akciók koordinátorainak képzésével. Ez a munka eddig csak országhatárokon belül zajlott, de mint tudjuk, a folyók, és a szennyezés, nem ismernek határokat. Ez a workshop újabb lépést jelent a Duna térség környezetvédelmi együttműködésének erősítésében, és fontos szerepet játszik a fiatal generációk környezettudatosságának növelésében. – mondta Hankó Gergely, a KSZGYSZ ügyvezetője, a
workshop társszervezője.

Advertisement

A nemzetközi workshop októberben folytatódik, amikor az egyetemi diákok után a nemzetközi környezetvédelmi és folyószennyezési szakemberek látogatnak el Kiskörére. Az Aquatic Plastic projekt keretében folytatódik a tiszai kerekasztalok sorozata is, ami szintén októberben a hazai szakemberek számára lesz fontos találkozó, hogy a Tisza-medence folyóinak hulladékmentesítése minél gyorsabban megtörténhessen.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák