Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Feldolgozás magas fokon: újrahasznosítási mérföldkőhöz ért az Alteo Budapesten

A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) bevezetésével új korszak kezdődött a hulladékgazdálkodásban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szervezett keretek közötti gyűjtés mellett a magas technológián alapuló feldolgozási kapacitások kiépítésére is szükség van, ezt szolgálja az Alteo leányvállalatának (Fe-Group Invest) új üzeme – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium (EM) körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára Budapesten – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalán. Hozzátette, hogy a létesítmény évente 15 ezer tonna, a DRS rendszerben keletkező PET-palack és fémdoboz feldolgozására alkalmas, megfelel a legszigorúbb iparági újrahasznosítási követelményeknek és biztosítja, hogy a másodnyersanyag valóban alkalmas legyen ipari felhasználásra. A szervezett gyűjtés önmagában nem elegendő: a hulladék akkor válik valódi erőforrássá, ha megfelelő feldolgozási és válogatási kapacitások is rendelkezésre állnak – jegyezte meg. Az uniós előírások értelmében 2025-re az egyszer használatos, legfeljebb 3 literes műanyag italpalackok elkülönített gyűjtési arányának legalább 77 százalékot, 2029-re pedig 90 százalékot kell elérnie. Magyarország már most képes teljesíteni a 90 százalékos arányt, ami azt jelzi, hogy jó úton haladunk – hangsúlyozta.

Ifj. Chikán Attila, az Alteo elnök-vezérigazgatója szólt arról, hogy a vállalat hat éve lépett be a hulladékgazdálkodási piacra, amit egyszerre vezettek fenntarthatósági és üzleti célok, valamint a szigorú uniós szabályozási elvárások is támogattak. Hangsúlyozta: a stratégiai célok között szerepel, hogy az Alteo 2030-ra Magyarország piacvezető szervetlen hulladékgazdálkodó vállalatává váljon és ezt a cél szolgálja az Éltex Kft., a hazai hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási piac egyik meghatározó szereplőjének felvásárlása. A tavaly aláírt tranzakció hamarosan lezárulhat – jelentette be. Simon Anita, az Alteo Fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a kőbányai válogató és feldolgozó üzem működésével többszörösére bővül a vállalat DRS-ből származó hulladékfeldolgozó kapacitása. Teljes kapacitással az új gépsor 11 400 tonna PET bálát és 3050 tonna alumíniumbálát képes előállítani éves szinten – jegyezte meg. A projekt költségeiről szólva elmondta: az egymilliárd forintos beruházás részben az Energiastratégia Intézet Nonprofit Kft. pályázatán elnyert, 300 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból valósult meg, a fennmaradó részt önerőből finanszírozta a vállalat.

Runtág Tivadar, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. operatív igazgatójának tájékoztatása szerint szerda reggel 8 óráig a lakosság összesen 2 191 730 741 palackot, dobozt és üveget váltott vissza a DRS rendszer keretében.

Advertisement

Zöldinfó

A talajba került-e veszélyes anyag? Vizsgálják a debreceni CATL-ügyet

Vegyi anyagokat mutattak ki a debreceni CATL akkumulátorgyárnál május elején kiömlött zöld folyadékban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Soron kívüli és szigorú vizsgálatot rendelt el a kormányhivatalokat is felügyelő Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a debreceni CATL akkumulátorgyárból szivárgó “zöld víz” ügyében az esetleges szennyezés feltárására – közölte Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője a Facebookon. Az önkormányzat és a CATL a vizsgálatok lefolytatásában mindenben együttműködik az illetékes szervekkel, ugyanakkor jelezték: a korábbi vizsgálatok nem mutattak ki szennyező anyagokat – írja az alternativenergia.hu. Tárkányi Zsolt közlése szerint az eset miatt a kormányhivatal visszavonta a gyárnak korábban kiadott vízügyi hatósági hozzájáruló nyilatkozatot, és egymillió forintos bírságot szabott ki. “Utóbbit nehéz indulatok nélkül kommentálni, de sajnos a jelenlegi szabályok szerint jelenleg ez a kiszabható legmagasabb bírság az ilyen eseteknél. Ezen rövidesen változtatunk és valós visszatartó erővel bíró bírságokra számíthatnak a szennyező üzemek” – jelezte Tárkányi Zsolt.

Ezt megelőzően a Tisza párt két debreceni országgyűlési képviselője hozta nyilvánosságra a Mikepércsi Anyák a Környezetért (MIAKÖ) Egyesület által megrendelt vizsgálat eredményét, miszerint vegyi anyagokat, köztük magzatkárosító NMP-oldószert mutattak ki abban a zöld folyadékban, amely május elején bugyogott fel a földből Debrecenben, a CATL kínai akkumulátorgyárnál. Tompa Enikő a Facebook-bejegyzésében azt írta, a debreceni CATL akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt felbugyogó zöld folyadékból vett minta független laboratórium által készített elemzése “aggasztó képet fest a (…) minta összetételéről”.

A képviselő haladéktalanul tájékoztatást kért az ügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójától, hogy még a csütörtöki napon adjanak tájékoztatást a hatóság által elvégzett laboratóriumi elemzés eredményéről, és a vizsgálati eredményt hozzák nyilvánosságra. Tárkányi Zsolt a Facebookon jelezte: “döbbenettel értesültünk arról, hogy magzatkárosító NMP-oldószert és más vegyi anyagokat is kimutatott a civilek által megrendelt vizsgálat. A minimális mértékű oldószer jelenlétét az teszi maximálisan aggasztóvá, hogy a gyárból a talajba és a vízbe egyáltalán nem kerülhetne, vagyis az egyetlen elfogadható mennyiség itt a 0” – írta a képviselő.

Advertisement

A képviselők azonnal tájékoztatták a hatóságokat és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. “Ha bebizonyosodik a szennyezés, akkor minden hatósági eszközzel fel fognak lépni az illetékesek. Közben már előkészítés alatt áll az a jogszabály, amely kifejezetten az ilyen üzemek ellenőrzésére és szankcionálására létrejövő hatóságról rendelkezik. A visszaeső környezetszennyező üzemekre kivethető legsúlyosabb szankció a gyár bezárása lesz” – ismertette Tárkányi Zsolt. A MIAKÖ Egyesület részletesen nyilvánosságra hozta a mérések eredményét, a szennyezett víz összetételét.

Ebben külön kiemelték, hogy “mivel az NMP (N-metil-2-pirrolidon) a természetben nem fordul elő, jelenléte a mintában, még ha csak 1 µg/l koncentrációban is, feketén-fehéren igazolja, hogy a csatornába került folyadék technológiai szennyezéssel érintkezett, azaz nem tiszta hálózati víz és ételfesték keveréke volt”, mint ahogy azt korábban a gyár képviselői állították. “Mivel az NMP az akkumulátorcellák gyártása során (a katódbevonat készítésénél) használt veszélyes, reprodukciót károsító oldószer, annak semmiképpen sem szabadna keverednie a csatornahálózattal” – jelezték, hozzátéve, az, hogy a zöld színű folyadékkal együtt az NMP is megjelent a kapun kívüli árokban, azt mutatja, hogy a “nyomáspróba” során átmosott vagy leürített csővezetékekben NMP-maradványok voltak, amelyeket a folyadék magával sodort a közterületre.

Advertisement

A mintában talált összetétel pontról pontra megegyezik az NMC (nikkel-mangán-kobalt) típusú lítium-ion akkumulátorok gyártási alapanyagaival – közölték. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett rá, hogy korábban a CATL vezetése, a nyomáspróbát végző cég és a Debreceni Vízmű arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a víz nem tartalmaz szennyező anyagot. A katasztrófavédelem helyszíni mérései is ezt támasztották alá. “Az akkori és a MIAKÖ által a mai napon közzétett eredmények közötti ellentmondást fel kell oldani” – mondta a polgármester, jelezve, az önkormányzat támogatja a MIAKÖ vizsgálati kezdeményezését, és szorgalmazza, hogy a környezetvédelmi hatóság tisztázza a laborvizsgálatok közötti különbségeket.

Ehhez a város a Debreceni Vízmű Zrt. által végzett laborvizsgálat eredményét is a MIAKÖ rendelkezésére bocsátja. “A város abban érdekelt és elkötelezett, hogy az itt működő üzemek betartsák a szabályokat és azoknak megfelelően működjenek. Amennyiben nem így tesznek a hatóságok a legszigorúbb szankciókkal lépjenek fel ellenük” – írta a polgármester. A kormányhivatal nem mutatott ki NMP-t a zöld vízben, a CATL Debrecen a hatóság méréseit tekinti hitelesnek a csatornaügy kivizsgálásában – közölte az akkumulátorgyár sajtószolgálata az MTI-vel.

Advertisement

Azt írták: a vállalat információi szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának “akkreditált laboratóriumi eredményei nem támasztják alá azt az értesülést, amely szerint a vállalat telephelye melletti csatornából kiömlő zöldre festett szennyvíz NMP vegyületet tartalmazott volna”. A vállalat mindenben együttműködik a hatóságokkal – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák