Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Célkeresztben a tiszta, olcsó energia a vállalatoknál és a háztartásokban is

A távhőtermelők hétfőtől, majd további négy szakaszban igényelhetnek támogatást a távfűtési rendszerek megújuló alapú korszerűsítéséhez.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A minisztérium kiemelte: a kiírás előmozdítja a földgáz kiváltását ipari hőszivattyúkkal, földhővel vagy biomasszával, ezzel mérsékli Magyarország importkitettségét, erősíti az ellátás biztonságát – írja az alternativenergia.hu. A Jedlik Ányos Energetikai Program másodikként megnyílt pályázatával már összesen 101 milliárd forint támogatás érhető el távfűtési beruházásokra 2025 nyarán. Ismertették: Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosít fűtést csaknem 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó számára és hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben. Az ágazati beruházások erősítik hazánk energiafüggetlenségét, az ellátás biztonságát, a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv a korábbi 21 százalék helyett 30 százalékos megújuló részarány elérését célozza meg 2030-ra a végső energiafelhasználásban. A Nemzetközi Energia Ügynökség különösen a távhő zöldítésében lát hatalmas lehetőségeket a geotermikus energia további térnyerésére. A földhő részaránya a hazai távhőtermelésben a 2018-as 5,3 százalékról 8 százalékra nőtt 2023-ra. Más települések mellett Győrött, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Szegeden és Szentesen is jelentős a tiszta energiaforrás aránya a helyi távhőrendszerekben. A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció a település- és távfűtésben azonosítja be a leggyorsabban kiaknázható megoldásokat a geotermia hazai elterjesztésére. Az új programok egyéb tiszta hőtermelési módok alkalmazását is ösztönzik.

A távhőtermelők a Jedlik Ányos Energetikai Programban mostantól igényelhetnek támogatást rendszereik megújuló alapú korszerűsítésére. Az 51 milliárd forintos keretből egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása. A pályázati folyamat első szakasza legkésőbb 2025. szeptember 1-ig tarthat, azt szükség esetén további négy etap követheti majd. Emlékeztettek: június közepe óta jelentkezhetnek a távhőszolgáltatók támogatásra a Jedlik-program elsőként elrajtolt kiírásában. A 45 milliárd forintos teljes keretösszegből 25 milliárd forint fordítható az energiahatékonyság fokozására, 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrásokra, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra. Egy pályázó minimum 20 millió, de maximum 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet. A július végéig tartó első szakaszban már több mint 30 pályázat érkezett be, további közel két tucat cég kezdte meg a kitöltést.

Felidézték: a családokat is segítik a távfűtés költségcsökkentő korszerűsítésében. Június végén vált hozzáférhetővé a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek szóló, 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat. A távhőfelhasználás mérhetővé és szabályozhatóvá tételét 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás ösztönzi. Az okosmérővel felszerelt társasházak lakói tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek a távhőért. A nyáron elindult három programban távhőfejlesztésekre tehát összesen több mint 100 milliárd forint hozzájárulást biztosít a kormány. Az Energiaügyi Minisztérium a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások fejlesztéseit. A tíz kiírás a többi között a vállalati energiahatékonyság javítását, céges energiatárolók létesítését, az energetikai kutatás-fejlesztést is ösztönzi. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel javítva versenyhelyzetüket – írták a minisztérium közleményében.

Advertisement

Zöld Energia

Hidrogén és napenergia: új megoldások a kibocsátás csökkentésére

A megújuló energiával kapcsolatos kutatási program zárult le hazai egyetemek és kutatóintézetek részvételével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 6,304 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással lezajlott projekt eredményeit  mutatták be Szegeden. Janáky Csaba, a program társ szakmai vezetője kifejtette, egyre nagyobb az igény a biztonságos, megfizethető, teljes életciklusa alatt zöld energiára – írja az alternativenergia.hu. Ez a három feltétel azonban nagyon ritkán teljesül egyszerre. A megújulóenergia-termelés napi szintű ingadozásának kiküszöbölésére egyre inkább használhatók az akkumulátorok, az éven belüli tároláshoz azonban kémiai megoldásra van szükség – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatója. A globális szén-dioxid-kibocsátás 30 százaléka nehezen küszöbölhető ki, ilyen a cement- és acélgyártás, a műanyagipar, a közúti teherszállítás, a hajózás vagy a légi közlekedés. Ezeknél új technológiákra van szükség – tudatta a szakember.

A pontszerű kibocsátóknál a szén-dioxid megkötését követően a tárolás nem teremt értéket, az ilyen üzleti modellek mindig szabályozásfüggőek lesznek. A szén-dioxid felhasználása azonban üzleti alapon is történhet, közvetlen formában a többi közt az élelmiszeriparban, az olajkitermelés során vagy a műanyaggyártásban. A szén-dioxid redukcióját követően pedig széles körben hasznosítható vegyipari alapanyagként – ismertette a kutató. Janáky Csaba hangsúlyozta, folyamatos visszacsatolást igénylő kutatási és fejlesztési munkára van szükség az alapkutatást végző laboratóriumtól az alkalmazásig. Erre törekedtek a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium négyéves működése során. A kutatócsoportoknak 158 közleménye jelent meg a leginkább elismert tudományos folyóiratokban, 24 iparjogvédelmi bejelentést tettek, 140 PhD-hallgatót vontak be a tudományos munkába és 113 valós eredményeket teremtő nemzetközi együttműködést alakítottak ki.

A projekt részeként az SZTE inkubátorházának szomszédságában Energetikai Innovációs Tesztállomást alakítottak ki, amely célja a laboratóriumokban születő kutatási eredmények hasznosítása, felskálázása olyan méretre, amely már értelmezhető az ipari partnerek számára – mondta a szakember. Az innovációs tesztállomást folyamatosan fejlesztik, szolgáltatásai igénybe vehetők az akadémiai és a ipari szféra számára. Az állomáson vizsgálható az energiakonverzió teljes folyamata napenergiától elektrokémiai és katalitikus folyamatokon keresztül olyan üzemanyagig, amely tankolható – közölte a kutató. A kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként már olyan cseppfolyós, szintetikus üzemanyagot állítottak elő, melyet az Audi együttműködésével motorokban is teszteltek, a Mollal partnerségben pedig szintetikus kerozin gyártására indul projekt- tudatta a szakember.

Advertisement

Tompos András, a program másik társ szakmai vezetője elmondta, az elmúlt években 11 konzorciumi tag együttműködésével a hidrogéntechnológia területén is sikerült előrelépést elérni. Hazai felsőoktatási és kutatóintézmények tüzelőanyagcella-fejlesztésen dolgoztak, vizsgálták porózus kőzet hidrogéntárolási képességét, a hidrogén-ammónia elegy termikus hasznosításának lehetőségeit, dolgoztak a hazai hidrogéntöltő-hálózat kiépítésének tervein és a benzin-hidrogén kettős befecskendezésű motor prototípusán is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák