Zöldinfó
Túlélünk vagy túlfogyasztunk? – Egyre hamarabb jön el az emberiség ökológiai fordulónapja
Július 24. – az idei évben erre a napra esik az úgynevezett Earth Overshoot Day, vagyis a Túllövés Napja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ez a nap minden évben egy fordulópont: innentől kezdve az emberiség kollektív módon már olyan ökológiai tartalékokat használ, amelyeket a Föld ebben az évben már nem képes regenerálni -írja az alternativenerga.hu. Az év hátralévő hónapjai ökológiai értelemben hiányban telnek – a globális társadalom ekkor már a jövő erőforrásait használja el, hitelből élünk. A fogalom nem új, és az általa jelzett probléma sem az. Ami változott, az a dátum: a hetvenes évek elején az év végi hónapokra esett, mára azonban rendszerint a nyár közepére tolódik. A trend világos: egyre gyorsabban éljük fel azt, ami adott évben megújulhatna.
Ökológiai lábnyom és biokapacitás: két rendszerparaméter
A Túlfogyasztás Napja a Global Footprint Network által meghatározott indikátor, amely két fő mutató – az ökológiai lábnyom és a biokapacitás – összevetéséből származik. Ez a mutató azt méri, mekkora biológiailag produktív föld- és vízfelület szükséges ahhoz, hogy előállítsuk mindazt, amit elfogyasztunk – pl. élelmet, energiát, alapanyagokat – és elnyeljük a keletkező hulladékokat, kibocsátásokat. Ezt a kapacitást “globális hektárban” (gha) fejezik ki, amely egy standardizált mérőszám. Ezzel szemben a biokapacitás azt mutatja meg, mekkora mennyiségben képes a Föld – vagy egy adott ország – regenerálni ezeket az erőforrásokat. Ha az ökológiai lábnyom meghaladja a biokapacitást, akkor ökológiai deficit keletkezik. Ekkor beszélünk túlfogyasztásról, amelynek időpontja a Túllövés Napja (Earth Overshoot Day). Ez tehát nem más, mint az év azon napja, amikor a következő arány eléri az egyet:
Biokapacitás / Ökológiai lábnyom × 365 nap = Túllövés Napja
A legfrissebb adatok szerint az emberiség jelenlegi működéséhez évente 1,8 Föld biokapacitására lenne szükség – vagyis 80%-kal többet használunk fel, mint amennyi megújulhatna. Az alábbi ábrából tisztán kiolvasható a bevezetésben már említett trend, azaz hogy a Túllövés Napja mindig egyre hamarabb és hamarabb érkezik meg, egyértelműen kirajzolva a jelenleg uralkodó civilizációnk egyre inkább fenntarthatatlan működését.
A túlfogyasztás térbeli szerkezete
A globális számok mögött természetesen megbújnak a térbeli különbségek. A Global Footprint Network országonként (Country Overshoot Day) is kiszámítja a Túllövés Napja dátumát, azt vizsgálva, hogy ha a világ minden lakosa úgy élne, mint egy adott ország állampolgára, akkor mikorra merülne ki a Föld éves regenerációs kapacitása. Az Egyesült Államokban ez március elejére, Németországban május elejére, Magyarország esetében június 2-re, míg Ecuadorban vagy Indonéziában októberre–decemberre esik.
Ezek az eltérések jól mutatják, hogy a legtöbb esetben a centrum országainak magasabb életszínvonala nagyobb ökológiai költségekkel jár együtt – függetlenül attól, hogy a közvetlen fogyasztás lokálisan vagy a globális ellátási láncokon keresztül valósul meg, mint a periféria országainak életszínvonala. Ez a térbeli különbség etikai kérdéseket is felvet: kik használják el az erőforrásokat, és kik viselik az ökológiai válság következményeit? A túllövés mögött az ökológiai mozgalom egyik fontos témája áll, azaz a globális igazságtalanság – az ökológiai adósságot elsősorban azok a közösségek fizetik meg, akiknek a legkisebb a lábnyoma.
A globális túlfogyasztás napja mellett egyre több figyelem irányul az úgynevezett Country Deficit Day jelenségére. Ez az a dátum, amikor egy adott ország ökológiai fogyasztása meghaladja saját biokapacitását – vagyis a lakosság és gazdaság igényei ekkor lépik túl az ország határain belül rendelkezésre álló regenerációs képességet. Ez a mutató a belső erőforrás-felhasználás és a hazai ökoszisztémák terhelhetőségének összevetésén alapul. Fontos különbség, hogy míg a Country Overshoot Day azt modellezi, mi történne, ha a világ lakossága egy adott ország életmódját követné, addig a Country Deficit Day a konkrét országon belüli ökológiai egyensúlyt veszi alapul.
Például 2025-ben:
- Szingapúr esetében ez január harmadik napján történt meg.
- Magyarország esetében a Country Deficit Day augusztus végére esett.
- Litvániában ez viszont november eleje, ami jelzi, hogy ott az ország biokapacitása közelebb áll a saját lábnyomához.
Ez a mérőszám fontos kiegészítése a fenntarthatósági diagnózisnak, mivel megmutatja, mely országok importált erőforrásokra vagy ökológiai “külső segítségre” szorulnak a működésük fenntartásához. Az olyan országok, amelyek túlfogyasztása nemcsak globálisan, hanem lokálisan is deficites, fokozottan kitettek az ellátási bizonytalanságoknak, valamint a globális ökológiai válság következményeinek.
Mit jelent ez?
A Túlfogyasztás Napja nem pusztán ökológiai diagnózis, hanem egy mélyebb, civilizációs válságtünet szimbolikus jelölője. Az ipari-fogyasztói társadalom által meghatározott életforma – mely a gazdasági növekedésre, az anyag- és energiaintenzív működésre és a fogyasztásra épül – már régen átlépte azokat a környezeti határokat, amelyek között hosszú távon fenntartható maradhatna. A dátum évről évre korábbra tolódása világosan jelzi: nem átmeneti túllépésről van szó, hanem tartós rendszerszintű deficitről.
Zöldinfó
Aranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
Romániában tonnaszám aknázzák ki a szarvasgomba-lelőhelyeket, veszélyeztetve ezek fennmaradását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Romániában tonnaszám aknázzák ki a szarvasgomba-lelőhelyeket az engedéllyel rendelkező cégek, veszélyeztetve ezáltal az értékes gombafajta élőhelyeit és a területek ökológiai egyensúlyát – közölte a Bákó megyei környezetvédelmi őrség. A moldvai megye környezetvédelmi hatósága szerint a szarvasgomba kiásásával foglalkozó cégek folyamatosan megszedik a törvényi előírásokat, és a jóváhagyott mennyiség helyett annak tízszeresét aknázzák ki. Az alternativenergia.hu arról számolt be, hogy Bákó megyében három céget is rajtakaptak a hatóságok, hogy a jóváhagyott több száz kilogramm szarvasgomba helyett több tízezer kilogrammot ásott ki.
A környezetvédelmi őrség bejelentette: nagyszabású ellenőrzési akcióba fog a jelenség visszaszorítása érdekében, miután a térségben tonnaszám termeltek ki a jogszabályok áthágásával szarvasgombát az élőhelyek tönkretételét kockáztatva. Mint közölték, egyik cég az engedélyezett 550 kilogramm szarvasgomba helyett csak június-szeptember folyamán 26 800 kilogrammot ásott ki. Egy másik, 250 kilogramm kiásására feljogosított cég 4300 kilogrammot, míg egy harmadik vállalkozás 1200 kilogramm helyett 23 000 kilogrammot gyűjtött be.
Az illetékesek hangsúlyozták: a környezetvédelmi engedélyt az élőhelyek védelmében kell igényelni a szarvasgomba-gyűjtőknek. Az engedélyezett mennyiséget tudományos felmérések alapján állapítják meg, szavatolva a faj fennmaradását. Ennek áthágása miatt egyes cégeket 390 ezer lejes (29.7 millió forint) bírsággal sújtottak, és megtiltották számukra a gyűjtést, értékesítést. Romániában több fekete és fehér szarvasgombafaj terem, a hatóságok szerint a lelőhelyek fennmaradását a mennyiségre vonatkozó előírások áthágása mellett a nagyszámú orvgyűjtő is veszélyezteti. A fekete szarvasgomba kilójáért sajtóbeszámolók szerint 400 eurót, a fehérért akár 5000 eurót is elkérnek.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaÁllami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA jövő rezsicsökkentése: saját energia, kiszámítható költségek
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek óta halogatom a napelem telepítést, már késő?
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaAranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
