Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt

Csaknem 2,5 millió euró támogatásból csökkentenék a légszennyezést és a hőmérsékletet Békéscsabán és a romániai Nagyváradon.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A békéscsabai önkormányzat a honlapján azt írta, a 2025 és 2027 áprilisa között zajló projektben a város különböző pontjain levegőminőség-érzékelőket telepítenek, a szenzorhálózat segítségével a légszennyezettségi mintákat valós időben tudják követni, így azonosíthatják és feltérképezhetik a szennyezési forrásokat – írja az alternativenergia.hu. Az úgynevezett Sétáló erdő projektelem részeként olyan növényfajokat telepítenek többfelé a városban, amelyek hatékonyan elnyelik a légszennyező anyagokat. Ezeket a növényeket tesztelik a szennyezőanyag-elnyelés és a hőmérsékletcsökkentés szempontjából. Emellett felhasználóbarát, többnyelvű (magyar, román, angol) mobil- és webalkalmazást hoznak létre, amellyel valós idejű légszennyezettségi adatokat jeleníthetnek meg a lakosság számára.

A kísérleti területeken 5 százalékos légszennyezés-csökkenést és 3-5 Celsius-fokos hőcsökkenést céloznak meg a projekt során. A Szegedi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény a fejlett gépi tanulási modellek fejlesztésével és megvalósításával járul hozzá a projekthez. A modelleket a városi területeken telepített levegőminőség-érzékelők hálózatából származó adatok elemzésére, a légszennyezési minták előrejelzésére és a potenciális gócpontok azonosítására tervezték. Ez az előrejelzés döntő fontosságú a zöld infrastruktúra stratégiai telepítése szempontjából – jegyezték meg. Az egyetem szerepet vállal a különböző növényfajok városi környezetre gyakorolt környezeti hatásainak vizsgálatában is; a kutatás magában foglalja annak elemzését, mennyire hatékonyak a növények a szennyezőanyagok elnyelésében és a hő csökkentésében.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák