Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt

Csaknem 2,5 millió euró támogatásból csökkentenék a légszennyezést és a hőmérsékletet Békéscsabán és a romániai Nagyváradon.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A békéscsabai önkormányzat a honlapján azt írta, a 2025 és 2027 áprilisa között zajló projektben a város különböző pontjain levegőminőség-érzékelőket telepítenek, a szenzorhálózat segítségével a légszennyezettségi mintákat valós időben tudják követni, így azonosíthatják és feltérképezhetik a szennyezési forrásokat – írja az alternativenergia.hu. Az úgynevezett Sétáló erdő projektelem részeként olyan növényfajokat telepítenek többfelé a városban, amelyek hatékonyan elnyelik a légszennyező anyagokat. Ezeket a növényeket tesztelik a szennyezőanyag-elnyelés és a hőmérsékletcsökkentés szempontjából. Emellett felhasználóbarát, többnyelvű (magyar, román, angol) mobil- és webalkalmazást hoznak létre, amellyel valós idejű légszennyezettségi adatokat jeleníthetnek meg a lakosság számára.

A kísérleti területeken 5 százalékos légszennyezés-csökkenést és 3-5 Celsius-fokos hőcsökkenést céloznak meg a projekt során. A Szegedi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény a fejlett gépi tanulási modellek fejlesztésével és megvalósításával járul hozzá a projekthez. A modelleket a városi területeken telepített levegőminőség-érzékelők hálózatából származó adatok elemzésére, a légszennyezési minták előrejelzésére és a potenciális gócpontok azonosítására tervezték. Ez az előrejelzés döntő fontosságú a zöld infrastruktúra stratégiai telepítése szempontjából – jegyezték meg. Az egyetem szerepet vállal a különböző növényfajok városi környezetre gyakorolt környezeti hatásainak vizsgálatában is; a kutatás magában foglalja annak elemzését, mennyire hatékonyak a növények a szennyezőanyagok elnyelésében és a hő csökkentésében.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák