Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán

Szivattyúval és gravitációs bevezetéssel pótolják a vizet a gemenci és más dunai erdőtömbökben a Duna 400 cm feletti vízszintjét kihasználva.

Létrehozva:

|

Vízpótlás kezdődött a gemenci erdőben a Dunán levonuló, kisebb árhullámnak köszönhetően – közölte a Gemenc Erdőgazdálkodási Zrt. szerdán az MTI-vel. A társaság közleményében azt írta, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a bédai, az Alsó-Dunamenti Vízügyi Igazgatóság a karapancsai, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Sió melletti gógai és borrévi erdőtömb vízpótlását kezdte meg. A műveletet szivattyúval, illetve gravitációs vízbevezetéssel végzik, a vízpótlás feltétele a Duna 400 centimétert meghaladó vízszintje – tették hozzá. Kitértek arra, hogy a legértékesebb hullámtéri erdőterületeken, ahol a folyó szétterülése mindig többlet vizet jelent az élővilágnak, a víz visszatartására lenne szükség fenéklépcső, fenékküszöb, zsilipek kiépítésével. Ezekről egyeztetés kezdődött az Országos Vízügyi Főigazgatósággal. Azt írták, az egyre kiszámíthatatlanabb és ritkább dunai árvizek, a folyó alacsony vízállása, illetve az évek óta tartó, szélsőségesen száraz és forró időjárás miatt az erdők száradása nemcsak a Gemenc Zrt. által kezelt domb- és homokvidéki területeken, hanem a legértékesebb hullámtéri és ármentett területeken fekvő erdőkben is fokozottan jelentkezik. A vízpótlás a tulajdonosi jogokat gyakorló Agrárminisztérium által meghirdetett Vizet a tájba! program keretében végzik – közölte az erdőgazdaság.

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák