Zöld Energia

Itt a lehetőség: geotermikus fejlesztésekre indulnak a támogatási programok

Magyarországon 12 milliárd forintos keretösszegű kiírás ösztönzi a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-08-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A programcsomag második földhőpályázatának tervezete 2025. augusztus 18-ig véleményezhető a pályázati honlapon – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu oldal. A Jedlik Ányos Energetikai Programban minden eddiginél nagyobb forrásmennyiség segíti a geotermia térnyerését, amely így a kormányzati törekvéseknek megfelelően a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat. A minisztérium közölte: a tavaly elkészült Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció összegzése szerint 2017 óta a 2,7 megawatt (MW) elektromos és 10 megawatt beépített hőkapacitással rendelkező turai kiserőmű képviseli hazánkban a geotermikus áramtermelést. A földhő előnye, hogy az időjárástól függetlenül képes megújuló alapon folyamatos termelésre, hátránya pedig a magas geológiai kockázat és a jelentős beruházási költség. Az új támogatási lehetőség a pénzügyi megtérülés biztosításához hozzájárulva bátoríthatja további fejlesztésekre a hazai vállalkozásokat.

Ismertették: az újonnan megjelent kiírás 12 milliárd forinttal segítheti hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú hő- és villamosenergia termelő rendszerek kialakítását meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. A keretösszeg akár teljes egészében egyetlen fejlesztés megvalósítására fordítható. Beruházási helyszínként Budapest kivételével az ország bármely területe szóba jöhet. A nyertes projektet a megkezdésétől számított három éven belül be kell fejezni. A közelmúltban látott napvilágot a Jedlik-program másik földhős felhívásának tervezete is. Az augusztus 15-ig társadalmi egyeztetés alatt álló pályázat összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kínál az első kútfúrások kiadásaihoz. A keretösszegből 10-20 vidéki helyszínen megvalósuló projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Amennyiben a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – emlékeztetett az EM.

A minisztérium jelezte azt is, hogy a Jedlik Ányos Energetikai Program egy harmadik eleme teszi majd elérhetővé a legnagyobb forrásmennyiséget a földhő hasznosításához iparági befektetők számára. Az előkészületben lévő pályázat 19 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönözheti a geotermikus hőtermelő beruházásokat, igény szerint a fúrási költségeket is átvállalva. A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programmal egyebek mellett a vállalati energiatárolók telepítését, a biogáz-biometán előállítását, a távhőrendszer zöldítését, hatékonyságjavítását ösztönzi. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel erősítve versenyhelyzetüket – jegyezte meg közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

4 nap telt el a létrehozás óta

2026-09-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Tovább olvasom