Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik

Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.

Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.

Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.

Advertisement

A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.

Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.

Advertisement

Zöldinfó

Aranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában

Romániában tonnaszám aknázzák ki a szarvasgomba-lelőhelyeket, veszélyeztetve ezek fennmaradását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Romániában tonnaszám aknázzák ki a szarvasgomba-lelőhelyeket az engedéllyel rendelkező cégek, veszélyeztetve ezáltal az értékes gombafajta élőhelyeit és a területek ökológiai egyensúlyát – közölte a Bákó megyei környezetvédelmi őrség. A moldvai megye környezetvédelmi hatósága szerint a szarvasgomba kiásásával foglalkozó cégek folyamatosan megszedik a törvényi előírásokat, és a jóváhagyott mennyiség helyett annak tízszeresét aknázzák ki. Az alternativenergia.hu arról számolt be, hogy Bákó megyében három céget is rajtakaptak a hatóságok, hogy a jóváhagyott több száz kilogramm szarvasgomba helyett több tízezer kilogrammot ásott ki.

A környezetvédelmi őrség bejelentette: nagyszabású ellenőrzési akcióba fog a jelenség visszaszorítása érdekében, miután a térségben tonnaszám termeltek ki a jogszabályok áthágásával szarvasgombát az élőhelyek tönkretételét kockáztatva. Mint közölték, egyik cég az engedélyezett 550 kilogramm szarvasgomba helyett csak június-szeptember folyamán 26 800 kilogrammot ásott ki. Egy másik, 250 kilogramm kiásására feljogosított cég 4300 kilogrammot, míg egy harmadik vállalkozás 1200 kilogramm helyett 23 000 kilogrammot gyűjtött be.

Az illetékesek hangsúlyozták: a környezetvédelmi engedélyt az élőhelyek védelmében kell igényelni a szarvasgomba-gyűjtőknek. Az engedélyezett mennyiséget tudományos felmérések alapján állapítják meg, szavatolva a faj fennmaradását. Ennek áthágása miatt egyes cégeket 390 ezer lejes (29.7 millió forint) bírsággal sújtottak, és megtiltották számukra a gyűjtést, értékesítést. Romániában több fekete és fehér szarvasgombafaj terem, a hatóságok szerint a lelőhelyek fennmaradását a mennyiségre vonatkozó előírások áthágása mellett a nagyszámú orvgyűjtő is veszélyezteti. A fekete szarvasgomba kilójáért sajtóbeszámolók szerint 400 eurót, a fehérért akár 5000 eurót is elkérnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák