Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Történelem, zöld tér, közösség – kastélykerttel gazdagodott Budafok-Tétény

A kastélyok az épített örökség részeként egy magyar aranykor letéteményesei, a helyi identitás fő építőkövei.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Vincze Máté rámutatott, Dél-Budán, ahol az erőltetett iparosítás nagy rombolást végzett az épített örökségben, különösen fontos az, hogy a helyiek megtapasztalhassák és átélhessék a történelmi hagyományt – írja az alternativenergia.hu. A kormány és Hankó Balázs kulturális miniszter nevében is örömét fejezte ki, hogy a nagytétényiek, dél-budaiak, budapestiek, magyarok visszakaphatják a nagytétényi kastélykertet. Ez a hosszú folyamat nagyjából három évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum megnyitotta a kastély túloldalán található Campona Victrix Régészeti Kiállítóhelyet, amelynek 2024-ben több mint 17 ezer látogatója volt – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Mint mondta, e folyamat organikus folytatása most a kastélykert megnyitása. Bejelentette, a következő lépés a kastély megújítása lesz, erre 5 milliárd forintos keretösszeget szánnak a következő ciklus állami építészeti beruházási tervében.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy kastélyokban és múzeumkertekben Budapest és a vidék egyaránt gazdag. Emlékeztetett, az elmúlt években megújult például a Nemzeti Múzeum Múzeumkertje, a Károlyi kert a Petőfi Irodalmi Múzeumnál, a Városliget pedig számos múzeumnak ad otthont. Kijelentette, a Nagytétényi Kastélymúzeum kertjére is fokozatos újjászületés, megújulás vár. Újabb lehetőség nyílik majd a családok, közösségek számára, hogy az épített örökség környezetében piknikezzenek, programokon vegyenek részt. A kastélykertben ugyanis minden második hétvégén rendezvények lesznek az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ együttműködésének köszönhetően. Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere hangsúlyozta, a kormány támogatásával egy a kerület számára nagyon fontos kulturális központ újul meg, amelynek területén egykor római tábor is állt. A Grassalkovich stílusú, XVIII. században épült barokk műemléképület és a benne lévő bútorgyűjtemény egyaránt értékes – hívta fel a figyelmet a polgármester, hozzátéve, hogy a kastély jól megközelíthető, idegenforgalmi szempontból is jól fejleszthető építmény, csodálatos zöld környezettel.

Kocsondi Márk, Budafok-Tétény önkormányzati képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a kastély egy olyan közösségi tér, amely fontos része az itt élők identitásának, a most ismét megnyílt kastélykert pedig fontos szerepet játszhat a helyi közösségek építésében. A Nagytétényi Kastélymúzeum kertje mostantól minden második szombaton a helyiekkel egyeztetett rendezvények és szabadidős programok otthona lesz. A szervezők tájékoztatása szerint az eseménysorozat célja, hogy olyan találkozási pontot teremtsen a helyi közösség számára, ahol a tudást, a kultúrát és a hagyományt élő módon közvetítik. A programokon keresztül a résztvevők betekintést nyerhetnek majd Budafok-Tétény múltjába, jelenébe és kulturális értékeibe, miközben műhelyfoglalkozások, előadások, felolvasások és interaktív események révén közösen formálhatják a kerület jövőjét.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák