Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Horvátországban több mint 50 ezer sertés pusztult el – most a vaddisznókra kerül a sor

Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni harc jegyében november 1-jéig tartó vaddisznó irtási akció indul Horvátországban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni harc jegyében november 1-jéig tartó vaddisznó irtási akció indul Eszék-Baranya, Vukovár-Szerémség és részben Bród-Szávamente megyében – írja az alternativenergia.hu. David Vlajcic tárcavezető elmondta: az országban egyelőre nem erősítettek meg a sertésállományban újabb eseteket, de a horvát vadászszövetséggel és a helyi vadászegyesületekkel megállapodás született arról, hogy november 1-jéig teljes körű vaddisznóállomány irtást hajtanak végre. Ennek oka, hogy Eszék-Baranya és Vukovár-Szerémség megyében az eddig elejtett vaddisznók közül 44 bizonyult ASP-pozitívnak, ami a térség maga vírusterheltségét mutatja. Mindenki megértette a helyzet komolyságát, biztonsági kérdésről van szó, és számítunk a vadásztársaságok együttműködésére – hangsúlyozta a miniszter.

Mato Cicak, a horvát vadászszövetség elnöke kiemelte: a vadászegyesületek fokozott részvételére van szükség, hogy november 1-jéig a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a vaddisznó-populációt. Elmondta, hogy az elmúlt héten mintegy 160 vaddisznót ejtettek el a két érintett megyében. A pontos állománynagyságot nehéz meghatározni, mivel a vaddisznók 50-60 kilométert is vándorolhatnak, így fennáll a veszélye annak, hogy Szerbia, Magyarország vagy Bosznia-Hercegovina felől is új példányok jelennek meg – hangsúlyozta. Becslése szerint az érintett megyékben mintegy ötezer vadász tevékenykedik, szükség esetén pedig az ország más részeiből is bevonhatnak vadászokat. Az Eszék-Baranya megyéhez tartozó Kopácsi-rét Természetvédelmi Területen a környezetvédelmi minisztérium a vaddisznó-állomány tíz százalékra, azaz a biológiai minimumra történő csökkentését engedélyezte, ám a parkhoz tartozó vadászterületeken továbbra is a teljes kilövésre vonatkozó rendelkezés van érvényben. A horvát erdészettel együttműködésben a rezervátum szélein csapdákat is kihelyeznek, hogy megakadályozzák a vaddisznók vonulását, és egyben a járvány terjedését.

2023 óta Horvátországban valamivel több mint 50 ezer sertést kellett elpusztítani az ASP miatt, ez a teljes horvát sertésállomány mintegy 5 százaléka. Az afrikai sertéspestis a házi sertések és különféle vaddisznó fajok fertőző megbetegedése. Olyan vírusos betegség, amely ellen nincs vakcina, és nagy veszteségeket okoz a sertésállományban és a gazdaságnak. Más állatfajokra nem jelent veszélyt.

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák