Zöldinfó
Tavaly 350 ezer hektár égett le – idén minden erőforrást bevet Spanyolország
A spanyol kormány erősíti az erdőtüzek elleni védekezést.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A spanyol kormány fokozza az erdőtüzek elleni védekezést az erőforrások bővítésével, az intézmények közti koordináció javításával és a lakosság tudatosságának növelésével – hangsúlyozta Pedro Sánchez miniszterelnök Torrejón de Ardozban, a katonaság vészhelyzeti egységének központjában, miután találkozott az operatív egységek vezetővel. A kormányfő emlékeztetett: tavaly nyáron az elmúlt 30 év legsúlyosabb erdőtüze pusztított a dél-európai országban, több mint 350 ezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává – részletezi az alternativenergia.hu. “Egy év elteltével minden rendelkezésre álló erőforrást bevetünk annak érdekében, hogy ez soha többé ne forduljon elő. A tűz nem kér engedélyt, nem tárgyal, nem vár. Minden évben erősebben sújt minket: korábban érkezik, agresszívabb, és nehezebb leküzdeni. És ez nem véletlen; ez a klímavészhelyzet lenyomata” – fogalmazott. A felszerelés bővítésével kapcsolatban elmondta: 15 kétéltű repülőgépből álló flotta, az Airbus A400M újgenerációs szállítórepülőgépbe szerelhető tűzoltórendszer, valamint négy új Chinook és két Cougar helikopter áll rendelkezésre idén, kiegészítve a sürgősségi helikopterzászlóalj meglévő erőforrásait. Emellett új, nagykapacitású drónokkal, terepjárókkal, hőkamerákkal, valamint fejlett megfigyelő- és követőrendszerekkel is segítik a védekezést.
Hozzátette: a közeljövőben hét új DHC-515 kétéltű repülőgép beszerzése is várható. Pedro Sánchez beszélt az intézmények közötti együttműködés fontosságáról is, mivel a tűzmegelőzés és -oltás felelőssége megoszlik a regionális és helyi önkormányzatok között. “Ezt a csatát az egység és az intézményi lojalitás révén együtt nyerjük meg.(…) Ami a tűzoltást illeti, nincsenek ideológiák vagy jogköri határok” – jelentette ki. Mint mondta, ennek érdekében egységesítik a különböző adminisztrációk közötti alapvető együttműködési kritériumokat, a légi erőforrások használatára vonatkozó protokollt, valamint javítják a légi tűzoltás és a vészhelyzeti kommunikáció koordinációját.
“Egységre, tervezésre, reagálóképességre, de mindenekelőtt erőforrásokra van szükségünk. És a kormányzat minden szintjének ennek megfelelően kell cselekednie. Senki se felejtse el: a megelőzésbe való befektetés életeket, természeti területeket és otthonokat ment” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy Spanyolországnak nemzeti paktumra lenne szüksége a klímavészhelyzet kezelésére. Pedro Sánchez kitért a lakosság felvilágosítását célzó program elindítására is, amelynek keretében 25 ezer oktatási intézményben 8 millió diákot terveznek tudatoságra, “valódi megelőzési kultúrára” nevelni.
Zöldinfó
A természetközeli megoldások híve került a klímapolitika élvonalába
A WWF Magyarország szakértője lett a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kajner Pétert, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét nevezték ki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárává – így a civil szervezet igazgatója, Sipos Katalin után újabb WWF-es szakember vállal szerepet a kormányzati munkában – írja az alternativenergia.hu. A két kinevezés a június 26-i Magyar Közlönyben is megjelent. Kajner Péter több mint 7 évig dolgozott a természetvédelmi civil szervezet Tisza-programján, ami az Alföld, az ország leggyorsabban szárazodó területének problémáira keresi a természetközeli vízvisszatartáson, fenntartható tájhasználaton alapuló válaszokat. A szakértő a terepen és szakpolitikában szerzett tapasztalataira is építhet annak érdekében, hogy hazánkban az éghajlatváltozás elleni küzdelem végre magasabb fokozatba kapcsolhasson.
Az évek óta halmozódó csapadékhiány, az egyre súlyosabb aszályok, a szaporodó éghajlati szélsőségek tükrében ma már jól látható, hogy az éghajlatváltozás nem csak a jövőnket, de már a jelenünket is meghatározza. Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozással szemben, ami nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem a biztonságunkat, jólétünket fenyegető egyik legnagyobb kihívás. Alapvető érdekünk, hogy ne csak rövid távon, tűzoltással reagáljunk a bekövetkező károkra, hanem hosszú távú, stratégiai szemléletben álljon át az ország át egy fenntartható és a természettel összhangban működő pályára.
Magyarország évtizedek óta szárazodik, ami legjobban az Alföldön érezhető. Folyóink vízkészletei csökkennek, a talajvízszintek süllyednek, a természetes élőhelyek pedig egyre súlyosabban károsodnak a vízhiány következtében. A mezőgazdaság, az erdészet és a gazdaság más ágazatai egyre nagyobb károkkal néznek szembe, és az önkormányzatok, háztartások számára is tapinthatóvá válik a vízhiány vagy a hőhullámok hatása. A WWF Magyarország Tisza-programja 2019 óta stratégiai tervezéssel, a tudomány által javasolt válaszok feltárásával és gyakorlati alkalmazásával, szakpolitikai javaslatok előkészítésével és mintaterületeken való bemutatásával segíti a klímaváltozáshoz való rugalmas és természetközeli alkalmazkodást az Alföldön. A program hosszú távú célja a vízvisszatartásra alapozott ártéri gazdálkodás megvalósítása a Tisza mentén, ahol csak lehet. A Felső-Tiszán, a Beregben, a Közép-Tiszán, Nagykörűben gyakorlati jó példákon keresztül igyekeznek a vízvisszatartás és fenntartható gazdálkodás előnyeit demonstrálni.
„Az éghajlatváltozás kétségkívül ránk döntötte az ajtót az elmúlt években, ideje az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a rugalmas alkalmazkodás feltételeinek megteremtésével is intenzívebben foglalkozni – mondta Kajner Péter. – A kutatók, a civil szervezetek komoly munkát végeztek és végeznek a klímaváltozás hatásainak feltárásában, a helyes válaszok azonosításában, a jó példák bemutatásában. A közbeszédben és a sajtóban is egyre nagyobb figyelmet kap a téma, és a szakpolitikákban is történtek kedvező irányú változások. Az eddigi lépések azonban nem elegendőek, a klímapolitikának határozottabban kell fellépnie. Ahhoz, hogy ne csak a károkra reagáljunk és elszenvedjük a hatásokat, kénytelen-kelletlen alkalmazkodjunk hozzájuk, tudományos alapokon nyugvó stratégiai tervezés és összehangolt cselekvés kell a kormányzat egészében és a társadalomban, gazdaságban is. Széles körű partnerségre van szükség, és segíteni kell a közösségi kezdeményezéseket is, hogy helyi adottságokhoz illeszkedő megoldásokat találjunk. Az Alkotmánybíróság is kimondta egy erős klímatörvény szükségességét. Az új klímatörvény megalkotásának a sürgős kormányzati feladatok között kell szerepelnie, hogy megadja egy erős és hatékony klímapolitika kereteit. Ebben az érintett ágazati, civil javaslatoknak komoly szerepe kell legyen” – tette hozzá Kajner Péter.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
