Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ökológiai vízgazdálkodás és természetvédelem kéz a kézben: új uniós projekt a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban

Jelentős támogatással fejleszt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság duplán ünnepel, 50 éves a területén fekvő Ócsai Tájvédelmi Körzet, és most indul el 659 millió forint európai uniós támogatással ökológiai vízgazdálkodás feltételeinek megteremtése a Hajta-patak mentén, amely által több mint 791,5 hektáron javul majd az élőhelyek állapota – emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára az Ócsai Tájházban tartott jubileumi ünnepségen, a szaktárca közleménye szerint. Az alternativenergia.hu szerint, az Ócsai Tájvédelmi Körzet 1975-ben jött létre, az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál, ide tartozik Ócsa község és az őt körülölelő turján-vidék is, jelenleg 3645 hektár területen. A kijelölés célja egyértelmű volt, megőrizni a mocsarak, turjánok, láperdők és rétek élővilágát, valamint a környék kultúrtörténeti értékeit, az ócsai öregfalut középkori templomával, a jellegzetes pincesort, és a temető kopjafás részét. A táj 1989 óta nemzetközi jelentőségű Ramsari területté is vált. Az elmúlt 50 évben számos szakember, természetőr, kutató, gazdálkodó és önkéntes dolgozott azon, hogy ez az egyedi lápvilág fennmaradjon. A térségben vízmegtartási munkálatok zajlottak, a cserjéseket visszaszorították, a gyepeket legelő állattartással tartják fenn azóta is. A hatalmas erőfeszítéssel zajlott munkálatoknak köszönhetően az Ócsai Madárvárta országos jelentőségű kutató- és madárgyűrűző központtá nőtte ki magát, az Ócsai Tájház pedig a népi építészet és hagyományőrzés fontos bázisa lett – hangsúlyozta az államtitkár a tárca közleményében.

Kifejtette, hogy az ócsai lápvidék élővilága is egyedülálló, itt él a fokozottan védett pókbangó, a ritka illatos csengettyűvirág, az ezüstsávos szénalepke, a fekete gólya, a haris, a láp hűvös zugain megpihenve az elevenszülő gyík, és egy jégkorszaki reliktumfaj is. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös munkájának köszönhetően az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere pedig a rákosi vipera visszatelepítése volt, amely egykor természetes lakója volt a turjánnak. Névadó faluja, Ócsa, kultúrtörténeti és néprajzi értékekben is kiemelkedően gazdag, itt található a még ma is működő, XII-XIII. században épült “premontrei” erődtemplom, eredeti freskótöredékekkel. A református templom felújítási munkálatai 1996-ban fejeződtek be, a helyreállított és megszépült templom elnyerte az Európa Nostra díjat. A tájvédelmi körzet része a védett “öregfalu”, az Ócsai Tájházzal és az Öreg-hegyi pincesorral, ahol még fellelhetőek a XVIII. századi népi építészet nyomai, az ún. kétbeltelkes településszerkezet apró parasztportái, nádfedeles lakóépületei. A körzet különleges adottságainak köszönhetően évente közel 8000 fő látogat el ide és vesz részt az Ócsai tájház programjain és a vezetett túrákon – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyedülálló, Magyarország második legnagyobb működési területű igazgatósága 13 ezer négyzetkilométert meghaladó területet kezel. A nemzeti park a működéséhez szükséges fejlesztéseit rendkívül hatékony pályázati tevékenységek útján valósítja meg, a 2021-2027 közötti fejlesztési ciklusban 6 projekt megvalósítását tervezi, 2,485 milliárd forint uniós támogatással. A most elinduló program révén vízvisszatartó műtárgyak, tápcsatornák, szükség esetén napelemes szivattyúk is fogják segíteni a vízborítás fenntartását Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Nagykáta, Tápiószentmárton térségben. A fejlesztés célul tűzte ki a meglévő természeti értékei megóvását, és a táj ellenállóbbá tételét a jövő szélsőséges éghajlati változásaival szemben. A kivitelezés során mérnökök, természetvédelmi szakemberek és helyi vállalkozók együtt dolgoznak, így a projekt a térség gazdaságát is erősíti, munkahelyeket teremtve – zárta beszédét Rácz András a tárca közleménye szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák