

Zöldinfó
Szakértők vízvisszatartási és tájhasználati megoldásokat sürgetnek az Alföld megmentéséért
Racionalizálni kellene a tájhasználatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Alföld élővilágának és tájképének átalakulásáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Jakab Gusztáv biológussal Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető – írta meg az alternativenergia.hu. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben azt mondta, 2022 óta komoly változások figyelhetők meg az Alföldön, a vegetációs időszak mintegy másfél hónappal korábbra tolódott. A telek egyre enyhébbek, a leginkább a mediterráneum teleire emlékeztetnek, ezzel párhuzamosan pedig egy csapadékmentes, hőhullámokkal tetézett hathónapos nyári időszak figyelhető meg, és ilyenkor eddig szokatlan tájképet mutat az Alföld. Minden zöld eltűnik, szavannaszerűvé válik a táj, egy trópusi, szubtrópusi terület száraz évszakára emlékeztet – fogalmazott Jakab Gusztáv, aki több évtizede gyalog járja be a magyar pusztát.
A biológus a változás okaiként a 19. századi folyószabályozást, a szocialista mezőgazdaságot, a klímaváltozást és a helytelen talajművelést jelölte meg. Hozzátette, az, hogy szárazság van az Alföldön, nem rendkívüli dolog, klimatikus változások mindig is jellemezték ezt a területet, de volt “egy átbillenési pont”, és ma már egyértelműen jelentkezik a vízszabályozás és a vízlecsapolások hatása. Jakab Gusztáv szerint probléma az is, hogy a klíma miatt megváltozik a gyep összetétele, “felnyílnak a gyepek”, a magasabb növésű évelő füveket egyre inkább az alacsonyabb, egyéves füvek váltják fel, ami a legeltetésnél okoz problémát. Áder János rámutatott arra, hogy a kulcskérdés a víz: az, hogy van-e elegendő víz, azzal jól gazdálkodunk-e, meg tudjuk-e őrizni a talaj vízvisszatartó képességét. Jelezte: Jakab Gusztáv és munkatársai javaslatot dolgoztak ki arra, miként lehetne ezen a helyzeten változtatni. Jakab Gusztáv ezzel kapcsolatban kiemelte: racionalizálni kellene a tájhasználatot.
“Ami nem megy, nem kell erőltetni” – fogalmazott, utalva arra, hogy az agráriumban nem lenne szabad újra és újra olyan növényeket termeszteni, amelyeket végül nem tudnak betakarítani. A helyszín dönti el, hogy mit lenne szabad ültetni – jelezte. A biológus szerint a legfontosabb, hogy mérsékeljék a felgyorsuló melegedést az Alföldön, a vízvisszatartási javaslatok az ottani mikroklíma javítására szolgálnának. Úgy vélekedett, egy Békés vármegye nagyságú területet kellene – mozaikszerűen – elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Jakab Gusztáv beszélt arról is, hogy fel kellene számolni több mint 40 ezer kilométernyi belvízlevezető csatornahálózatot, ami óriási munka. Áder János hozzátette: elkezdődött az a program, amelyben a gazdák felajánlják árasztásra földterületüket, így van már példa és tapasztalat is. A volt köztársasági elnök azt mondta, a szakemberek tudására és tapasztalatára nagy szükség lesz, és reméli, hogy azok, akiknek döntést kell hozniuk és a finanszírozást kell biztosítaniuk, hasznosítani fogják ezt a tudást és a javaslatokat.

Zöldinfó
Emberi tevékenység és klímaváltozás fokozza a tüzek gyakoriságát a Kárpátokban
Új kutatás azonosította a legnagyobb kockázatú tűzfolyosókat a Kárpátokban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átfogó tűzelőrejelző módszert dolgoztak ki a Corvinus kutatói, ami alapján több tűzfolyosót is azonosítottak a Kárpátokban. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye is a legtűzveszélyesebb régiók közé tartozik – írja az alternativenergia.hu. A vegetációs tüzek kockázata világszerte nő, és Közép-Európa sem kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor – a Nature lapcsaládba tartozó Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban új eszközt fejlesztettek ki a tűzveszélyesség értékelésére a Kárpátok térségében. A szerzők huszonhét változó alapján egy olyan adatbázist állítottak össze a régióra, amely éghajlattal, vegetációval, domborzattal és társadalmi-gazdasági tényezőkkel kapcsolatos információkat tartalmaz. A kutatók 2010 és 2020 között összesen 5173 tűzesetet vizsgáltak a Kárpátok 210.000 négyzetkilométeres területén. Az adatbázis alapján a kutatók kidolgoztak egy gépi tanulási keretrendszert, amely négyzetkilométeres felbontásban képes előre jelezni, hol a legvalószínűbb a tűzveszély a hét érintett országban. A módszerrel azonosítani lehet a tüzek kialakulásában szerepet játszó tényezőket is.
Magyar megyék is a legveszélyeztetettebbek között
A kutatás nyolc tűzveszélyességi klasztert azonosított, amelyek közül több országhatáron is átnyúlik. Így például a magyar–szlovák, a szerb–román, valamint az ukrán–lengyel határtérségekben fokozott kockázatú tűzfolyosó rajzolódik ki. Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék is részei a leginkább érintett régióknak. „Az elemzésünk legfontosabb következtetése, hogy a tűzveszély jelentős a Kárpátok területén. Emellett nem elszigetelt, lokális jelenségről beszélünk. A hatékony védekezéshez az érintett országoknak közösen, proaktívan érdemes fellépniük. Integrált korai figyelmeztető rendszerekre, a tűzvédelem összehangolt megtervezésére és közös gyorsreagálási kapacitásokra van szükségünk” – mondta Manczinger Melinda, a Corvinus kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: „Az előrejelző rendszerünk előnye, hogy kisebb területekre is tud összpontosítani, így olyan regionális jellemzőket tárhat fel, amelyek nagyobb léptékben esetleg nem láthatók vagy nem relevánsak, de lokálisan jelentős szerepük van a tüzek kialakulásában.”
A tűzvészek fő oka az ember és a haszonnövények
Az eredmények azt mutatják, hogy a tüzek jelentős hányada emberi tevékenységre vezethető vissza. Ennek megfelelően a megművelt területek jelenléte, a településektől való távolság és a népsűrűség tartoztak a legfontosabb előrejelző változók közé. A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a domborzati tényezők – például a tengerszint feletti magasság, a lejtők meredeksége vagy a felszíni vizek közelsége – régiónként eltérő hatással vannak a tüzek kialakulására. Az előrejelzett tűzveszélyesség általában jelentősen nagyobb volt az alacsonyabban fekvő területeken és a Kárpátok lábánál – ezek a vizsgálati terület nagyjából egyharmadát fedik le. A felszíni vizekhez való távolság szintén fontos, különösen Szerbiában, Romániában és Magyarországon. Ahogyan várható volt, a meleg, száraz idő növeli a tűzveszélyt.
A hegyvidéki ökoszisztémák, mint a Kárpátoké, különösen érzékenyek a klímaváltozásra. A szárazabb nyarak és a gyakoribb hőhullámok nemcsak a kigyulladási potenciált növelik, hanem az oltást is nehezítik. Bár a tüzek időnként előnyösek lehetnek az ökoszisztémára, a kutatók arra figyelmeztetnek: a kipattanó tüzek növekvő gyakorisága és egyre pusztítóbb ereje veszélybe sodorhatja az erdőgazdálkodást, a mezőgazdaságot és a turizmust is. Ezért különösen fontos, hogy ismerjük a tűzérzékeny területeket és összefogjunk a tüzek megelőzése érdekében. A Corvinus kutatóinak részletes tűzelőrejelző térképe itt nyitható meg a teljes Kárpátokra, Borsod-Abaúj-Zemplénre és Lviv megyére vonatkozóan.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Geotermikus energia a gáz helyett: új korszak kezdődik az energiarendszerben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Horvátországban több mint 50 ezer sertés pusztult el – most a vaddisznókra kerül a sor
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Okos transzformátorállomást adtak át Veszprémvarsányban – a jövő áramhálózatáért