Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Magyar kutatók a levegőben: hidrogénmeghajtású drónokkal a fenntartható repülésért

Hidrogénmeghajtás a repülésben – magyar kutatók írják a légiközlekedés jövőjét.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdaságosabb és környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóbb repülés jövője a hidrogénmeghajtás – írja az alternativenergia.hu. A repülőgépgyártók már ígéretes eredményekre jutottak, de az elterjedéshez még több kutatás-fejlesztésre van szükség. A technológián a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (HUN-REN SZTAKI SCL) szakemberei az iparág legfontosabb szereplőivel dolgoznak együtt. A repüléshez használt jelenlegi üzemanyagok – elsősorban a kerozin – nagy mennyiségű üvegházhatású gázt juttatnak a légkörbe, ezért elengedhetetlen a fenntarthatóbb alternatívák keresése. A repülés dekarbonizációja, károsanyag-kibocsátásának csökkentése felé a hidrogén az egyik legígéretesebb út – a hidrogén a vízből kinyerhető, és elégetésekor széndioxid nem szabadul fel. Az Európai Unió szorgalmazza – és például adópolitikájával is támogatja –, hogy a légitársaságok a hidrogénmeghajtás felé mozduljanak el. A megoldás azonban csak akkor működhet, ha ebben a világ más meghatározó gazdasági térségei, legfőképpen Ázsia és az Egyesült Államok is lépéseket tesznek.

Technológiai kihívások és eredmények
A hidrogén alacsony energiasűrűsége miatt ugyanakkora táv megtételéhez nagyobb üzemanyagtárolókra van szükség, és a repülőgépekben használt jelenlegi üzemanyagtankok egyébként sem alkalmasak a hidrogén elraktározására. A nagy repülőgépgyártók már aktívan dolgoznak a megoldáson: egy Airbus A380-at kísérleti célból már felszereltek hidrogénmeghajtású hajtóművel és tárolórendszerrel. A cél az, hogy a töltésben, tárolásban és a tartályok elöregedésének vizsgálatában minél több tapasztalatot gyűjtsenek. A hidrogén használata – egyelőre legalábbis – különösen a hosszú- és középtávú repülésnél indokolt, rövid távolságra a teljesen elektromos meghajtásé a jövő. Prototípus szinten léteznek már 10–20 fős hidrogénmeghajtású gépek, illetve például Norvégiában teljesen elektromos gépek, ahol két fjord között kis távolságokra szállítanak utasokat, a magyar Magnus Aircraft pedig pilótaképzéshez gyárt kisebb elektromos gépeket.

A hidrogénhez kapcsolódó repülőtéri infrastruktúra és ellátási lánc kialakítása szintén megoldandó feladat. Az Airbus a hidrogénmeghajtású utasszállítók sorozatgyártásának céldátumát a közelmúltban módosította 2050-re – nem műszaki okok miatt, hanem mert a repülőterek és a légitársaságok egyelőre nem tudják követni a gyártók fejlesztéseit.

Advertisement

Hidrogénalapú hajtás – dróntól az utasszállító repülésig 
A hidrogén közvetlenül is elégethető, de üzemanyagcellák segítségével is átalakítható villamos energiává. A drónok hibrid meghajtással működnek: az üzemanyagcella nem képes gyorsan, hirtelen nagy teljesítmény leadására – amire például felszállásnál van szükség –, ezért ehhez akkumulátorral kell kombinálni. A cél: megtalálni az ideális kombinációt az akkumulátor, az elektromos hajtás és az üzemanyagcella között. Ha előre ismert a repülési pálya, akkor a rendszer előre tartalékolhat energiát a fel- vagy leszálláshoz, amivel a hatékonyság javítható.  A HUN-REN SZTAKI SCL hidrogénhajtású drónokkal és kisebb járművekkel foglalkozik – a kutatólabor reptetett elsőként hidrogénmeghajtású drónt Magyarországon. „Szakembereink a drónszinttől építkezve dolgoznak azon, hogy a technológia kiterjeszthető legyen nagyobb járművekre, hajtóműves nagygépekre is – mondta el Vanek Bálint, a HUN-REN SZTAKI SCL vezetőhelyettese. – Az ilyen esetekben a drónok, kisebb járművek tulajdonképpen repülő laborként működnek, amelyeken modellezhető a nagy gépek viselkedése.”

Egy 1:10 arányú maketten – azaz a 30 méteres nagy gép esetében egy 3 méteres modellen – így meg lehet vizsgálni a felszállás, a repülés és a leszállás fázisait, illetve ezek energiaigényét. Ez alapján lehet optimalizálni, milyen energiát – áramot vagy hidrogént – használjunk. A megoldás kidolgozásához szoros együttműködés szükséges az üzemanyagcella gyártójával. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket finanszírozó Tématerületi Kiválósági Program által támogatott magyar védelmi projekt keretében a HUN-REN SZTAKI SCL a cellák angol gyártójával dolgozik együtt: egyik fő feladatuk az üzemanyagcella matematikai modellezése és
annak finomítása.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Fordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás

Az elektromos autók kerülhetnek többségbe az európai újautó-piacon 2031-re.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) válhatnak az európai személyautó-piac meghatározó szegmensévé a következő évtized elejére: a Dataforce piackutató intézet előrejelzése szerint 2031-re az új személyautó-regisztrációk több mint fele már tisztán elektromos lehet. A közzétett Dataforce EU Vehicle Market Insights Report 2026 szerint az európai közlekedés elektrifikációját elsősorban az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátási előírásainak szigorítása, az elektromos járművek teljes életciklusra vetített költségeinek javulása, valamint a töltőinfrastruktúra bővülése ösztönzi – írja az alternativenergia.hu. A jelentés rámutat, hogy 2025-ben még a benzinüzemű járművek rendelkeztek a legnagyobb piaci részesedéssel, ám arányuk folyamatosan csökken. A Dataforce várakozásai szerint az elektromos autók még 2030 előtt megelőzhetik a benzines modelleket az új értékesítésekben.

Gazdasági szempontból az átállást tovább gyorsíthatja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének közlekedésre és épületekre kiterjesztett, ETS2 néven ismert szakasza, amely várhatóan 2028-tól növeli a fosszilis üzemanyagok költségeit. Ez javíthatja az elektromos járművek versenyképességét a fogyasztók és a vállalati flották számára egyaránt. A nyilvános töltőpontok száma Európában 2025-re meghaladta az egymilliót, ugyanakkor a töltőhálózat területi egyenlőtlenségei és a lakossági töltési lehetőségek korlátozott elérhetősége továbbra is akadályozzák a gyorsabb terjedést. A hibrid és plug-in hibrid járművek átmeneti szerepet tölthetnek be a következő években, segítve a gyártókat a kibocsátási célok teljesítésében, de a Dataforce szerint hosszabb távon piaci részesedésük stabilizálódhat, miközben a tisztán elektromos modellek válnak alapértelmezett választássá.

A haszongépjárművek piacán az elektrifikáció elsősorban a könnyű teherautók és furgonok szegmensében halad előre. Az elektromos járművek aránya a vállalati flottákban 2022 és 2025 között 6 százalékról több mint 11 százalékra emelkedett. A növekedést a városi környezetvédelmi szabályozás, az utolsó kilométeres kiszállítás iránti kereslet és az elektromos furgonkínálat bővülése támogatja. A nehéz-tehergépjárművek piacán ugyanakkor az átállás még kezdeti szakaszban jár. Az elektromos járművek részesedése 2025-ben továbbra is 2 százalék alatt maradt, miközben a dízelüzemű modellek több mint 95 százalékos arányt képviseltek. A szegmens fejlődését elsősorban a töltőinfrastruktúra hiányosságai, a hosszú töltési idő és a nagy energiaigény korlátozza. A Dataforce elemzése 30 európai ország – az EU 27 tagállama, valamint Norvégia, Izland és Svájc – járműpiaci adataira épül.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák