Egyéb
Mi tesz vonzóvá egy építőipari vállalatot a fiatal tehetségek számára?
Az építőipar világszerte, így hazánkban is komoly kihívással néz szembe: a munkaerő elöregszik, a fiatal generációk (Y és Z) bevonzása pedig egyre nehezebb feladatnak bizonyul. A „piszkos, nehéz és elavult” iparág képe még mindig élénken él a köztudatban, miközben a valóságban a szektor soha nem látott technológiai forradalmon megy keresztül. A verseny a tehetségekért éles, és ma már nem elég egy jó fizetést kínálni.
Technológia és innováció
A mai pályakezdők már okostelefonnal a kezükben nőttek fel, számukra a technológia nem kiegészítő, hanem az élet alapvető része. Egy építőipari cég, amely még mindig papíralapú tervekkel, elavult szoftverekkel és lassú folyamatokkal dolgozik, azonnal elriasztja a fiatalokat. Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek a BIM (Building Information Modeling), a drónok, a kiterjesztett valóság (AR/VR) vagy a 3D nyomtatás alkalmazását helyezik előtérbe, izgalmas játszótérnek tűnnek számukra.
Az innovációra való nyitottság azt üzeni a jelöltnek, hogy a cég halad a korral, és van jövője. A fiatal tehetségek részt akarnak venni a modernizációban, szeretnék használni a legújabb applikációkat a műszaki ellenőrzéshez vagy a projektmenedzsmenthez.
Fenntarthatóság a fókuszban
A fiatal generációk számára a klímaváltozás nem elvont fogalom, hanem a jövőjüket fenyegető valóság. Éppen ezért kritikusan fontos számukra, hogy a munkaadójuk felelősséget vállaljon a környezetért. Egy olyan építőipari cég, amelyik semmibe veszi a környezetvédelmi előírásokat, pazarolja az anyagot és nem törekszik a zöld megoldásokra, morálisan elfogadhatatlan számukra. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség – legyen szó zöld épületek kivitelezéséről, hulladék-újrahasznosításról vagy karbonsemleges célokról – ma már alapvető vonzerő.
A fiatalok tudni akarják, hogy a munkájukkal hogyan járulnak hozzá egy jobb világ építéséhez. Építeni egy kórházat, egy iskolát vagy egy energiahatékony lakóparkot motiválóbb, mint pusztán a profitmaximalizálást látni célként. A cégeknek kommunikálniuk kell a projektjeik társadalmi hasznosságát és környezeti hatását, hogy érzelmileg is bevonják a munkavállalókat.
Nem elég zöld szlogeneket pufogtatni, a tetteknek is tükrözniük kell az elveket a mindennapi működésben, az irodai szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve a kivitelezési technológiákig. A fenntarthatóság tehát nem PR-fogás, hanem a munkáltatói márka (employer branding) szerves része.
Karrierút, fejlődés és mentorálás
A mai fiatalok türelmetlenek, ha a karrierépítésről van szó; nem akarnak 10 évet várni az első előléptetésre. Világos, átlátható karrierutat várnak el, ahol látják, hova juthatnak el 2-3-5 éven belül, és ehhez mit kell teljesíteniük. A szakmai fejlődés támogatása képzésekkel, konferenciákon való részvétellel vagy tanulmányi szerződésekkel hatalmas megtartó erő. Az építőipar gyorsan változik, és a fiatalok érezni akarják, hogy a cégük befektet a tudásukba. A tapasztalt „rókák” tudásának átadása a fiataloknak nemcsak szakmailag hasznos, hanem a beilleszkedést is segíti.
A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a tehetségek nem akarnak fogaskerekek lenni a gépezetben; egyéni figyelmet, személyre szabott fejlesztési terveket igényelnek. Ha egy vállalat képes megmutatni, hogyan válhat valakiből projektvezető vagy főmérnök náluk, akkor nyert ügye van a konkurenciával szemben, akik csak „embert keresnek a gátra”.
Munka-magánélet egyensúly
Az építőipar hírhedt a hosszú munkaidőről, a hajnali kezdésről és a hétvégi munkavégzésről, ami sok fiatalt elriaszt. A Z generáció számára a work-life balance (munka-magánélet egyensúly) nem luxus, hanem alapfeltétel. Bár a beton kötése nem várhat, a cégeknek törekedniük kell a rugalmasságra ott, ahol lehetséges. Az irodai, tervezői vagy előkészítői munkakörökben a hibrid munkavégzés (home office) lehetősége ma már elvárás, nem pedig extra juttatás.
A terepi munkáknál nehezebb a rugalmasság, de nem lehetetlen. A csúsztatott munkarend, a tömbösített munkaidő vagy a garantált szabad hétvégék vonzóbbá tehetik a kivitelezést is. A lényeg, hogy a munkáltató tartsa tiszteletben a munkavállaló magánéletét, és ne várja el a 0-24 órás rendelkezésre állást, hacsak nem indokolt vészhelyzet van. A kiégés elleni küzdelem közös érdek.
Az a bizonyos „cool factor”
A fiatalok irtóznak a merev hierarchiától, a tekintélyelvű vezetéstől és a bürokráciától, a lapos szervezeti struktúra, a közvetlen kommunikáció és a „nyitott ajtók” politikája sokkal vonzóbb számukra. Szeretnek csapatban dolgozni, értékelik a jó humort és a laza, de profi légkört. A munkakörnyezet minősége is számít: egy modern, jól felszerelt iroda, jó kávéval és közösségi terekkel, vagy egy tiszta, rendezett konténerváros az építkezésen alapvető igény.
Az építőiparban van egy egyedi cool factor is: az alkotás öröme. Látni, ahogy a semmiből kinő egy épület, amit mi alkottunk, hatalmas büszkeség.
Egyéb
A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban.
Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.
Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.
„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.
Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.
„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.
A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.
Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia22 óra telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
