Zöldinfó
Botanikus kertek szerepe a klímaválság kezelésében és a városi ökoszisztémák kutatásában
A botanikus kertekre, a természetes környezetre egyre inkább szükség van a városokban, mert a zöldterületek felértékelődnek a klímaváltozás során az urbanizált közegben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szakember – aki 20 éven keresztül volt a budapesti Füvészkert igazgatója, és 2020-ban az Év Kertésze címet is elnyerte – azt mondta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben: manapság már nemcsak mentális, hanem közegészségügyi hatásuk is van a városi zöldfelületeknek, ugyanis az egyre gyakoribbá váló nyári forró időszakok nagyon igénybe veszik az emberi szervezetet. Kialakultak olyan civilizációs betegségek, amelyek korábban ismeretlenek voltak, de az egyre népesebb városokban megjelentek, mint például az allergia – írja az alternativenergia.hu. A növénynemesítők és genetikusok szerint az őshonos növények városi környezetben már nem állják meg a helyüket. Ezért – egyelőre még egyetemi szinten – elkezdtek dolgozni olyan növények nemesítésén, amelyek fenntarthatóvá tudják tenni az ökoszisztémát – tette hozzá. Egy városon belül, ahol rengeteg épített dolog van, a nyári nagy melegekben elmarad a növények számára nélkülözhetetlen harmatlecsapódás. Az emberekhez hasonlóan a növények is stresszelnek, és a városban a növények stresszórái hosszabbak, mint a szántóföldön – jelezte. Ez különös jelentőséggel bír a mostani klímakrízisben – értékelt.
Ezt a növényi stresszt leginkább egy kutatólaboratóriumban lehet tanulmányozni. Ilyen kutatólaboratórium egy botanikus kert, ahol rengeteg kísérletre nyílik lehetőség. Ezek a kísérletek pedig mintául szolgálhatnak a későbbi városi növényzetkutatás számára is. Áder János megjegyezte, ha a növények nem szűrik meg megfelelő mennyiségben a port, akkor nőni fog a légúti betegségek száma, a hőstressztől több ember kerül kórházba. Hozzátette, abban, hogy a növények tudnak-e segíteni nekünk ebben a helyzetben, a városi növényzet egészségi állapota a döntő. Ezért ökológiai fordulat előtt állunk a városi kertészetben, ugyanis ezeknek a növényeknek komoly adaptációs problémáik vannak. Azokat a növényeket keresik, amelyek alkalmasak például a porszűrésre.
Orlóci László erre azt mondta: ez mindenre kiterjedő szemléletet igényel. Ugyanis a növények a városon belül egy mesterséges társulásnak a részei. Figyelembe kell venni, hogy a városi népesség növekedésével egyre jobban terjed az allergia is – emelte ki. Egy olyan kutatócsoportot terveznek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keretein belül, amelyben a növénynemesítők, genetikusok megoldást keresnek a kihívásokra – közölte.
Végül a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy egy botanikus kertnek a kutatást szolgáló haszna mellett oktatási szerepe is van. Orlóci László példaként említette, hogy a Füvészkertben tizenöt éve építettek egy gyermekkertészetet, ahol a fiatalok ültetnek, megismerik a komposztálást, felismernek különböző növényeket.
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
