Zöldinfó
Akácmentesítés és élőhely-rekonstrukció a pannon erdők megőrzéséért
Fontos fejlesztés kezdődik az 50 éves Lázbérci Tájvédelmi Körzetben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 50. születésnapját ünneplő Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén kiemelkedő fejlesztés indul el európai uniós támogatásnak köszönhetően – írja az alternativenergia.hu. A projekt keretében őshonos erdők újulnak meg az erdei élőhelyek és életközösségeik ökológiai állapotának javításával, az inváziós fajok visszaszorításával – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, a Bánhorvátiban megrendezett projektnyitó eseményen a tárca tájékoztatása szerint. Az államtitkár a közlemény szerint kifejtette, hogy a klímaváltozás kihívásaira Magyarország is rendkívüli erőfeszítéseket tesz, a kormány különös odafigyeléssel kezeli az erdők állapotának javítását, fejlesztését. Ezért is meghatározó a most kezdődő program, amely mintegy 200 millió forint támogatásból valósul meg.
A “Pannon erdei élőhelyek megőrzése, természeti állapotának javítása, inváziós növények elterjedésének visszaszorítása a Lázbérci Tájvédelmi Körzet védett és Natura 2000 erdőterületein” című KEHOP Plusz projekt keretében döntően Bánhorváti település közigazgatási területét érintve a Pannon erdei élőhelyeket veszélyeztető inváziós növényfajokat, elsősorban fehér akác állományát számolják fel. A beavatkozások célja a pannon erdei élőhelyek klimatikus anomáliákra visszavezethető állapotromlásából és fogyatkozásából eredő természetvédelmi problémák kezelése, a degradált, inváziós növényfajokkal fertőzött pannon erdei élőhelyek és a hozzájuk kötődő közösségi jelentőségű, védett, illetve fokozottan védett fajok természetvédelmi helyzetének, szaporodási lehetőségeinek javítása az Upponyi-hegységben kijelölt Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén.
A homogénnek tekinthető erdőrészletekben az eredményes injektálást követően szerkezetátalakítást hajtanak végre, amelynek célállománya juharos vagy elegyes tölgyes lesz. Emellett az illegális hulladéklerakókat is felszámolják, illetve kisfilm is készül a Lázbérci Tájvédelmi Körzet erdei élőhelyeiről és Natura 2000 jelölő fajairól, illetve a projekt eredményeiről is – közölte az AM.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban