Zöldinfó

Megújult, napelemes viharjelző rendszer őrzi a Balatont

Elindult a viharjelzési szezon a Balatonon, a Velencei- és a Tisza-tavon; a szezon október 31-éig tart.

Létrehozva:

5 hónap telt el a létrehozás óta

2026-04-03

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavi viharjelzések a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készülnek – írta a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt., a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-hez eljuttatott közös közleményben. A Balatonnál a 92. viharjelzési szezon indul. Viharjelző rendszer működik a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – írja az alternativenergia.hu. A tavaknál a katasztrófavédelem által üzemeltetett viharjelző lámpák mutatják az érvényes jelzési fokozatot. A HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából folyamatosan figyelik a légköri folyamatok alakulását és az időjárás előrejelzések készítése mellett szükség esetén viharjelzéseket adnak ki a tavakra. Az elsőfokú viharjelzés (azaz percenként 45 sárga fényű felvillanás) erős (óránkénti 40-60 kilométeres) szélre figyelmeztet, ekkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. A másodfokú viharjelzés (percenként 90 sárga fényű felvillanás) viharos (óránkénti 60 kilométeres sebességet meghaladó) szélre figyelmeztet, ilyenkor tilos a vízben tartózkodni. A jelzéseket a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával korábban adják ki.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárás gyorsan változik, továbbá az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. A közlemény szerint a HungaroMet közreműködik balatoni és velencei-tavi rendezvények időjárási biztosításában is, legyen szó szárazföldi rendezvényről, vagy vízi sporteseményről. A nagyobb létszámú, több ezer főt felvonultató sportesemények, mint például a Balaton-átúszás, Balaton-átevezés, Kékszalag tókerülő vitorlásverseny meteorológiai támogatása is a HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából valósul meg – írták. A Balatont a viharjelzések kiadása szempontjából három medencére osztják, a Keszthelytől Badacsony-Fonyód vonalig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról, míg a Tisza-tavon forgólámpás eszközök üzemelnek.

A Balatonon tavasztól őszig működnek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített speciális mérőplatformok, amelyek többek között a nyílt víz időjárási viszonyairól adnak tájékoztatást. A balatoni viharjelzést segíti a 2023 óta működő siófoki speciális lézeres radar (LIDAR), amely információt ad a magasban fújó szelekről. A riasztást a HungaroMet Nonprofit Zrt. adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.

A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti viharjelző lámpát működtet. Ezek kiegészülnek 13 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet, és a tervek szerint az idén négy nyílt vízi mérőplatformot is telepítenek, amelyeken úgynevezett tóközepi viharjelző lámpa is üzemel majd.
Hozzátették, hogy a fejlesztések nyomán jelentősen javult a tóközepi viharjelző berendezések megbízhatósága, nagyobb teljesítményű napelemeket kaptak, bővült energiatároló kapacitásuk, és javult az üzembiztonságuk, így tartós borultság esetén is stabilan képesek ellátni a feladatukat.

A Balatonon 54 viharjelző lámpa figyelmeztet a várható szélerősödésre, így egy adott pontról legalább hármat ehet látni. A Velencei-tónál négy, a Tisza-tónál öt, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelző lámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon, amely jelenleg karbantartás alatt áll. Az aktuális jelzésről a katasztrófavédelem (www.katasztrofavedelem.hu) és az RSOE (www.rsoe.hu) honlapján, valamint a HungaroMet Nonprofit Zrt. Meteora és a katasztrófavédelem TAVIHAR nevű alkalmazásában is lehet tájékozódni. A fürdőzőknek, vitorlázóknak, horgászoknak az aktuális viharjelzés mellett érdemes tájékozódniuk a várható időjárásról is, ehhez az ingyenes szolgáltatások mellett élőszavas, emeltdíjas telefonszolgáltatás (06-90/603-423) is rendelkezésre áll a nap 24 órájában. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság is 24 órás ügyeletet tart fenn, a 112-es egységes európai segélyhívón és a 1817-es vízirendészeti segélyhívón, a viharjelzőlámpák meghibásodása esetén pedig az RSOE diszpécserközpontja (06-87/568-599) hívható.

Zöldinfó

Vízmegtartás és alkalmazkodás: új irányt vehet a magyar agrárium

Október végére elkészülhet az MTA jelentése a JÉGER jégkármérséklő rendszer működéséről.

Létrehozva:

26 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Várhatóan október végéig átfogó jelentést készít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a JÉGER jégkármérséklő rendszer működéséről, annak környezeti és egészségügyi hatásairól, valamint arról, hogy lehet-e szerepe az aszály mértékének alakulásában – közölte Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Telex.hu-nak adott interjúban. A miniszter kifejtette: a HungaroMet adatai alapján statisztikailag nem igazolható, hogy a rendszernek a jégkármérséklésben komoly hatása lenne – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A felülvizsgálatot gazdasági szempontok is indokolják, ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rendszert 2,5 milliárd forintból működtette, az Agrárminisztérium támogatásával és a gazdák tagdíjaiból. A költségszerkezet felülvizsgálata alapján azonban kiderült, hogy ez 1,9 milliárd forintból is megvalósítható – tette hozzá.

“Szeretnénk a hitviták világából kiszabadítani a kérdéskört, szeretnénk megvizsgáltatni, hogy ez pontosan hogyan működik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jégkármérséklő rendszer működtetése nem az agrárkamara kompetenciája és nem is a minisztérium feladata, hogy ehhez a finanszírozásnak egy jelentős részét előteremtse. Szólt arról is, hogy az előző kormány alatt nem készült megfelelő agrárstratégia az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodásra. Milliárdokat költöttek tanulmányokra a szükséges vízügyi beruházásokról, de végül ezekről nem születtek kormányzati döntések, pedig az uniós források rendelkezésre álltak.

A miniszter szerint a magyar agráriumot az aszály mellett a kedvezőtlen világpiaci és európai gazdasági környezet is sújtja, továbbá jelentős az energiahatékonyságban is a lemaradás. A bejelentett aszálykárok már most nagyobbak, mint a történelmi 2022-es aszály idején, és szinte valamennyi ágazatot érintik. Az ország jelentős részén a klimatikus viszonyok már a félsivatagi körülményekhez közelítenek, ezért a mezőgazdaságnak alapvető alkalmazkodásra van szüksége – tette hozzá.

Sok helyen a szántóföldi növénytermesztés helyett gyepgazdálkodásra, erdőtelepítésre vagy magasabb hozzáadott értékű kertészeti kultúrákra lehet szükség, továbbá jelentős problémát jelent a talajok túlművelése, ezért a talajművelési gyakorlat átalakítása is kulcsfontosságú – sorolta. A gazdálkodók alkalmazkodását a támogatási rendszer átalakításával is ösztönöznék. A következő uniós támogatási ciklusban a forrásokat jobban hozzá akarják igazítani a vízmegtartáshoz és a fenntarthatóbb művelési módokhoz.

Idén eddig 1,8 millió köbméterrel több vizet juttattak ki a tájba, mint 2025-ben, annak ellenére, hogy a Duna és a Tisza vízhozama is jelentősen kisebb volt – közölte. A hosszabb távú megoldás részeként a csatornahálózat vízelvezető funkcióját vízmegtartó funkcióval egészítenék ki, és átfogó vízgazdálkodási terv készül. A miniszter az új génszerkesztési technológiákról (NGT) azt mondta: azok lehetőséget teremthetnek az aszálytűrőbb növények gyorsabb nemesítésére, miközben Magyarország GMO-mentességének fenntartását továbbra is fontosnak tartja. Szerinte az NGT szabályozása még nem tekinthető lezártnak, az uniós szabályozás részleteinek kialakítására még két év áll rendelkezésre, ezért a magyar álláspont kialakítása is folyamatban van.

A Gallicoop beruházására korábban megítélt 33 milliárd forintos támogatás visszavonásáról elmondta, hogy az uniós elvárás a tulajdonosi struktúra átláthatósága. A támogatás összege jelentős a korábbi élelmiszeripari feldolgozók beruházási támogatási programjához képest, amelyen egy cég 5 milliárd forintra pályázhatott. A miniszter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) működő, júliusban megszüntetett Jövő Nemzedéke Földje Alapítványról elmondta, hogy ebben három olyan cég is van, amely önállóan is megállja a helyét és önfenntartó, míg Mezőhegyes mintagazdaságként és oktatási központként funkcionálhat. Az agrároktatásról szólva elmondta, nagy szükség van használható tudásra és a tudásmegosztásra, ebben a megújult agárkamarának is fontos szerepe van. A kekvaként működő és az oktatási tárca alá tartozó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet is várhatóan átvilágítják – jegyezte meg.

Tovább olvasom