Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megújult, napelemes viharjelző rendszer őrzi a Balatont

Elindult a viharjelzési szezon a Balatonon, a Velencei- és a Tisza-tavon; a szezon október 31-éig tart.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavi viharjelzések a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készülnek – írta a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt., a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-hez eljuttatott közös közleményben. A Balatonnál a 92. viharjelzési szezon indul. Viharjelző rendszer működik a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat látja el – írja az alternativenergia.hu. A tavaknál a katasztrófavédelem által üzemeltetett viharjelző lámpák mutatják az érvényes jelzési fokozatot. A HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából folyamatosan figyelik a légköri folyamatok alakulását és az időjárás előrejelzések készítése mellett szükség esetén viharjelzéseket adnak ki a tavakra. Az elsőfokú viharjelzés (azaz percenként 45 sárga fényű felvillanás) erős (óránkénti 40-60 kilométeres) szélre figyelmeztet, ekkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. A másodfokú viharjelzés (percenként 90 sárga fényű felvillanás) viharos (óránkénti 60 kilométeres sebességet meghaladó) szélre figyelmeztet, ilyenkor tilos a vízben tartózkodni. A jelzéseket a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával korábban adják ki.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárás gyorsan változik, továbbá az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. A közlemény szerint a HungaroMet közreműködik balatoni és velencei-tavi rendezvények időjárási biztosításában is, legyen szó szárazföldi rendezvényről, vagy vízi sporteseményről. A nagyobb létszámú, több ezer főt felvonultató sportesemények, mint például a Balaton-átúszás, Balaton-átevezés, Kékszalag tókerülő vitorlásverseny meteorológiai támogatása is a HungaroMet Nonprofit Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából valósul meg – írták. A Balatont a viharjelzések kiadása szempontjából három medencére osztják, a Keszthelytől Badacsony-Fonyód vonalig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak a várható szélviszonyokról, míg a Tisza-tavon forgólámpás eszközök üzemelnek.

A Balatonon tavasztól őszig működnek a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által telepített speciális mérőplatformok, amelyek többek között a nyílt víz időjárási viszonyairól adnak tájékoztatást. A balatoni viharjelzést segíti a 2023 óta működő siófoki speciális lézeres radar (LIDAR), amely információt ad a magasban fújó szelekről. A riasztást a HungaroMet Nonprofit Zrt. adja ki, a viharjelző lámpák technikai üzemeltetését a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.

Advertisement

A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti viharjelző lámpát működtet. Ezek kiegészülnek 13 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet, és a tervek szerint az idén négy nyílt vízi mérőplatformot is telepítenek, amelyeken úgynevezett tóközepi viharjelző lámpa is üzemel majd.
Hozzátették, hogy a fejlesztések nyomán jelentősen javult a tóközepi viharjelző berendezések megbízhatósága, nagyobb teljesítményű napelemeket kaptak, bővült energiatároló kapacitásuk, és javult az üzembiztonságuk, így tartós borultság esetén is stabilan képesek ellátni a feladatukat.

A Balatonon 54 viharjelző lámpa figyelmeztet a várható szélerősödésre, így egy adott pontról legalább hármat ehet látni. A Velencei-tónál négy, a Tisza-tónál öt, a Fertő-tónál pedig 11 viharjelző lámpa van, ebből egy működik a magyar oldalon, amely jelenleg karbantartás alatt áll. Az aktuális jelzésről a katasztrófavédelem (www.katasztrofavedelem.hu) és az RSOE (www.rsoe.hu) honlapján, valamint a HungaroMet Nonprofit Zrt. Meteora és a katasztrófavédelem TAVIHAR nevű alkalmazásában is lehet tájékozódni. A fürdőzőknek, vitorlázóknak, horgászoknak az aktuális viharjelzés mellett érdemes tájékozódniuk a várható időjárásról is, ehhez az ingyenes szolgáltatások mellett élőszavas, emeltdíjas telefonszolgáltatás (06-90/603-423) is rendelkezésre áll a nap 24 órájában. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság is 24 órás ügyeletet tart fenn, a 112-es egységes európai segélyhívón és a 1817-es vízirendészeti segélyhívón, a viharjelzőlámpák meghibásodása esetén pedig az RSOE diszpécserközpontja (06-87/568-599) hívható.

Advertisement

Zöldinfó

Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.

Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák