Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fóliával fedik le a szennyezett parkolót, gyors beavatkozás kezdődik

Zalaegerszegen is azonosítottak szennyezett kővel borított parkolót és utakat.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lezárják és befedik az egyik zalaegerszegi parkolót, két utcában pedig előkészítik a minél hamarabbi aszfaltozást, az azbesztszennyezés miatti problémák megoldására 100 millió forint kormányzati forrást is megítéltek a városnak – közölte az alternativenergia.hu. Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) jelezte: az önkormányzati beruházásokban utakat, járdákat, parkolókat építő, illetve felújító, kivitelező vállalkozásoktól bekért adatok alapján Zalaegerszegen is kimutattak olyan helyszíneket, ahová került az azbeszttel szennyezett osztrák kőbányák kőzúzalékából. A Mártírok útja és Kisfaludy utca sarkán lévő zúzalékos parkolóban az akkreditált laboratórium kimutatta az azbeszt jelenlétét. Az Áfonya utca burkolata Uzsabányáról szállított tiszta bazalttal készült, azonban az utcában több magánház esetében a lakók a saját kocsifeljáróikhoz az osztrák bányákból származó anyagot építtettek be, amely így az utcára is kijutott, az Estike utca esetében pedig még várják a hivatalos laboreredményt, de “szemrevételezés alapján valószínűsíthető az érintettség” – közölték.

Az önkormányzat ezért csütörtökön lezárta a Mártírok útja – Kisfaludy utca sarkán lévő zúzalékos parkolót, amit ideiglenesen fóliával fednek le, a területet aszfaltozni fogják. Ugyancsak előkészítik az Áfonya utca és az Estike utca aszfaltozását, a lakók is jelezték, hogy ezzel egyidejűleg a saját kocsibejárójukat szintén aszfaltoztatják vagy térköveztetik. Az útépítési munkák megkezdéséig az útszakaszokon 10 kilométeres sebességkorlátozást vezetnek be. A polgármester arról is beszámolt, hogy további zalaegerszegi helyszíneken is lesznek mintavételezések a következő napokban, minden olyan közterületen, amelyről feltételezhető, hogy esetleg azbeszttartalmú kőzúzalékkal fedett.

Felhívta a figyelmet arra, hogy magántulajdonú udvarokba, kocsibejárókba és egyéb burkolt felületekre is kerülhetett az osztrák bányákból származó kőzetanyag: az érintetteknek érdemes felvenni a kapcsolatot a kormányhivatallal. Balaicz Zoltán kifejtette: az utcák burkolásához szükséges a tervek gyors elkészítése, az építési engedélyezési eljárás lefolytatása, a forrás előteremtése, majd a kivitelezőkkel való szerződéskötés, amit néhány hónap alatt végig lehet vinni. Elmondta, kulcsfontosságú, hogy vis maior vagy egyéb rendkívüli állami támogatást kapjon az önkormányzat a munka elvégzéséhez, mert ezzel a kiadással nem számoltak a 2026-os városi költségvetésben. Mindezt levélben jelezte a szakminiszternek, akinek javaslatára az Orbán-kormány a szerdai ülésén a zalaegerszegi helyszínnel kiegészítette a veszélyes helyzet felszámolását célzó kormányhatározatot, és Zalaegerszeg önkormányzatának 100 millió forint rendkívüli támogatást biztosított a lezáró aszfaltozási munkák elvégzésére, amit majd az új kormány tud folyósítani – ismertette a zalaegerszegi polgármester.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre érzékenyebb a Balaton a környezetszennyezésre

A balatoni hajósok környezetszennyezésének csökkentését sürgeti a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A balatoni hajózás során keletkező szennyvíz megfelelő kezelését és a vegyszerhasználat radikális csökkentését szorgalmazta a környezetszennyezés csökkentése érdekében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója az MTI-nek. Vasas Gábor a hajózási szezon kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy a balatoni szabadidős- és sporthajózás jövője szorosan összefügg a tó ökológiai állapotával – írja az alternativenergia.hu. Mint kifejtette, a tó vízminősége jelenleg kifogástalan, azonban egyre nagyobb kockázatot jelent környezetvédelmi és higiéniai szempontból, hogy a vitorlások, motoros kishajók és csónakok használóinak egy része nem kezeli megfelelően a szennyvizet. Az elmúlt években a tó használatának intenzitása megnőtt, miközben a klímaváltozás hatásai érzékenyebbé tették a tavat a szennyezésekre: nőtt a vízhőmérséklet, megváltozott a Balaton vízháztartása – mutatott rá az intézményvezető. Két éve nem nyitották ki a Sió-zsilipet, tehát ami a tóba kerül, az bent is marad – tette hozzá.

A BLKI mérési eredményei azt mutatták, hogy hajócsoportosulások, illetve kikötők közelében magasabb a víz szennyezettsége, ami megerősítette több kikötőmester visszajelzését is – ismertette Vasas Gábor. Megjegyezte, a kutatók közvetlenül a szemléletformálásért tehetnek, javaslatokat megfogalmazva, a többi a jogalkotók, hatóságok dolga. A tihanyi kutatóintézet a Facebook-oldalán (BalatonScience) csütörtökön megosztott friss posztjában két területet írt le, ahol sürgős és érdemi változtatásra van szükség a balatoni hajósközösség gyakorlataiban. Az egyik a fedélzeti szennyvíz kezelésének azonnali rendezése, hiszen rendelkezésre állnak a megfelelő kikötői infrastruktúrák és technológiák a szennyvíz szabályos, ellenőrzött és biztonságos elhelyezésére. A Balatonba kerülő szennyvíz az egészségügyi kockázatok mellett elősegíti az algásodást – hívták fel a figyelmet.

A másik kritikus területnek a hajókarbantartás során alkalmazott vegyszerek kérdését nevezik a kutatók. A hajótestek tisztítása, karbantartása és az algásodás elleni védekezés során gyakran használnak a hajósok olyan anyagokat, amelyek közvetlenül a vízbe jutva károsítják az élővilágot. A BLKI ezért javasolja a környezetkárosító vegyszerek használatának megszüntetését, környezetkímélő, lebomló alternatívák előnyben részesítésével, a vegyszerhasználat minimalizálását, az elfolyó mosóvíz megfelelő kezelését, valamint a karbantartási tevékenységek tudatosabb megtervezését (például mechanikai tisztítás előnyben részesítésével). “A tó növekvő használata és a klímaváltozás együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a korábban elfogadott vagy elnézett gyakorlatok már nem folytathatók tovább. A fenntartható hajózás nem lemondás, hanem minőségi szemléletváltás” – hangsúlyozta közös posztjában a főigazgató, és Preiszner Bálint, a kutatóintézet tudományos munkatársa.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák