Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre

A közelmúlt hőhullámának súlyos következményei voltak.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közelmúlt hőhullámának súlyos következményei voltak: csökkent a munkatermelékenység, bezártak az iskolák és munkahelyek, túlterhelődtek a kórházak, megrongálódtak az utak, meghajlottak a vasúti sínek, és súlyos károk érték a mezőgazdasági termést – jelentette ki a válságkezelésért felelős uniós biztos az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén. Hadja Lahbib közölte: Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, amit egyre gyakoribb rekordhőmérsékletek, aszályok és erdőtüzek jeleznek – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tájékoztatása szerint a becslések alapján a júniusi hőhullám legalább 3500 halálesettel hozható összefüggésbe, Franciaországban pedig csak június utolsó hetében több mint kétezer többlethalálozást regisztráltak. “Az idei év ismét újabb rekordokat hozott: alig néhány héttel a történelmi csúcshőmérsékleteket hozó június után máris újabb jelentős hőhullám közeleg”- hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, hogy a hőhullámok fokozzák az erdőtüzek kockázatát. Tavaly több mint egymillió hektár égett le az Európai Unióban, és rekordot jelentő 19 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust. Idén az erdőtűzszezon a megszokottnál korábban kezdődött, ezért már április végén és május elején is szükség volt a mechanizmus mozgósítására – mondta.

Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a bizottság a megelőzés, a felkészülés, a reagálás és a helyreállítás területén is támogatja a tagállamokat. Az EU egyebek mellett fejleszti a korai előrejelző rendszereket, támogatja az aszályok nyomon követését, valamint finanszírozással, szakértői segítséggel és határokon átnyúló együttműködéssel erősíti a katasztrófákkal szembeni ellenállóképességet.

Advertisement

Tájékoztatása szerint jelenleg tíz tagállamban összesen 22 tűzoltó repülőgép, öt helikopter és 22 földi tűzoltóegység áll készenlétben a rescEU és az európai polgári védelmi tartalék keretében, emellett csaknem 800 tűzoltót telepítettek előre Ciprusra, Görögországba, Olaszországba, Spanyolországba és Portugáliába.

Lahbib elmondta, hogy az elmúlt napokban Portugália és Franciaország is uniós segítséget kért a súlyos erdőtüzek miatt, ezért a bizottság három tűzoltórepülőgépet irányított Portugáliába, hatot pedig Franciaországba. A biztos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a kohéziós politika továbbra is támogatja a természeti katasztrófák megelőzését, a helyreállítást és az ellenállóképesség növelését. Hozzátette: a bizottság egy új, integrált európai klímaalkalmazkodási keretrendszeren dolgozik, amelyet várhatóan még az idén elfogadnak.

Advertisement

Zöldinfó

A természetközeli megoldások híve került a klímapolitika élvonalába

A WWF Magyarország szakértője lett a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kajner Pétert, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét nevezték ki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárává – így a civil szervezet igazgatója, Sipos Katalin után újabb WWF-es szakember vállal szerepet a kormányzati munkában – írja az alternativenergia.hu. A két kinevezés a június 26-i Magyar Közlönyben is megjelent. Kajner Péter több mint 7 évig dolgozott a természetvédelmi civil szervezet Tisza-programján, ami az Alföld, az ország leggyorsabban szárazodó területének problémáira keresi a természetközeli vízvisszatartáson, fenntartható tájhasználaton alapuló válaszokat. A szakértő a terepen és szakpolitikában szerzett tapasztalataira is építhet annak érdekében, hogy hazánkban az éghajlatváltozás elleni küzdelem végre magasabb fokozatba kapcsolhasson.

Az évek óta halmozódó csapadékhiány, az egyre súlyosabb aszályok, a szaporodó éghajlati szélsőségek tükrében ma már jól látható, hogy az éghajlatváltozás nem csak a jövőnket, de már a jelenünket is meghatározza. Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozással szemben, ami nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem a biztonságunkat, jólétünket fenyegető egyik legnagyobb kihívás. Alapvető érdekünk, hogy ne csak rövid távon, tűzoltással reagáljunk a bekövetkező károkra, hanem hosszú távú, stratégiai szemléletben álljon át az ország át egy fenntartható és a természettel összhangban működő pályára.

Magyarország évtizedek óta szárazodik, ami legjobban az Alföldön érezhető. Folyóink vízkészletei csökkennek, a talajvízszintek süllyednek, a természetes élőhelyek pedig egyre súlyosabban károsodnak a vízhiány következtében. A mezőgazdaság, az erdészet és a gazdaság más ágazatai egyre nagyobb károkkal néznek szembe, és az önkormányzatok, háztartások számára is tapinthatóvá válik a vízhiány vagy a hőhullámok hatása. A WWF Magyarország Tisza-programja 2019 óta stratégiai tervezéssel, a tudomány által javasolt válaszok feltárásával és gyakorlati alkalmazásával, szakpolitikai javaslatok előkészítésével és mintaterületeken való bemutatásával segíti a klímaváltozáshoz való rugalmas és természetközeli alkalmazkodást az Alföldön. A program hosszú távú célja a vízvisszatartásra alapozott ártéri gazdálkodás megvalósítása a Tisza mentén, ahol csak lehet. A Felső-Tiszán, a Beregben, a Közép-Tiszán, Nagykörűben gyakorlati jó példákon keresztül igyekeznek a vízvisszatartás és fenntartható gazdálkodás előnyeit demonstrálni.

Advertisement

„Az éghajlatváltozás kétségkívül ránk döntötte az ajtót az elmúlt években, ideje az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a rugalmas alkalmazkodás feltételeinek megteremtésével is intenzívebben foglalkozni – mondta Kajner Péter. – A kutatók, a civil szervezetek komoly munkát végeztek és végeznek a klímaváltozás hatásainak feltárásában, a helyes válaszok azonosításában, a jó példák bemutatásában. A közbeszédben és a sajtóban is egyre nagyobb figyelmet kap a téma, és a szakpolitikákban is történtek kedvező irányú változások. Az eddigi lépések azonban nem elegendőek, a klímapolitikának határozottabban kell fellépnie. Ahhoz, hogy ne csak a károkra reagáljunk és elszenvedjük a hatásokat, kénytelen-kelletlen alkalmazkodjunk hozzájuk, tudományos alapokon nyugvó stratégiai tervezés és összehangolt cselekvés kell a kormányzat egészében és a társadalomban, gazdaságban is. Széles körű partnerségre van szükség, és segíteni kell a közösségi kezdeményezéseket is, hogy helyi adottságokhoz illeszkedő megoldásokat találjunk. Az Alkotmánybíróság is kimondta egy erős klímatörvény szükségességét. Az új klímatörvény megalkotásának a sürgős kormányzati feladatok között kell szerepelnie, hogy megadja egy erős és hatékony klímapolitika kereteit. Ebben az érintett ágazati, civil javaslatoknak komoly szerepe kell legyen” – tette hozzá Kajner Péter.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák