Zöldinfó
A PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
Komoly vállalásokat tettek a legnagyobb hazai palackozó cégek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Komoly és előremutató vállalásokat tettek a hazai ásványvíz- és üdítőital palackozással foglalkozó cégek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2026-ban lezárt eljárásainak eredményeként. – írja az alternativenergia.hu. A vizsgált vállalkozások által meghatározott fogyasztói edukációs intézkedések és társadalmi kampányok jelentős hatással lehetnek a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációra, társadalmi szemléletre, illetve a PET-palackok magyarországi újrahasznosítására is – tájékoztatta az MTI-t a GVH. A közlemény szerint a Magyarországon forgalomba kerülő PET (polietilén-tereftalát) palackoknak is legalább 25 százalékban újrahasznosított műanyagot (rPET) kell tartalmazniuk. Az Európai Unió tervei szerint 2030-ra a PET-palackok újrahasznosított anyagtartalmának el kell érnie a 30 százalékot, hosszú távon pedig az 50 százalékot.
A GVH 2024 nyarán egyszerre három versenyfelügyeleti eljárást indított PET-palackokkal kapcsolatos zöld állítások miatt. A GVH gyanúja szerint az érintett vállalkozások (a Fonte Viva Kft. és a MOL Nyrt., a Szentkirályi Magyarország Kft., valamint a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. és a The Coca Cola Company) az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűsíthetően megtéveszthették a fogyasztókat.
Az eljárások során a GVH Versenytanácsa egyik cég esetében sem állapított meg jogsértést, ugyanakkor több aggályt is megfogalmazott az érintett vállalkozások kereskedelmi kommunikációjával kapcsolatban. Ezek hatására a cégek jelentős vállalásokat tettek, amelyek végrehajtása nemcsak a vállalkozások belső megfelelését és jogszerű kommunikációját biztosítja, hanem a magyar fogyasztók általános tájékozottságát is támogatja a palackozott italtermékek környezeti hatásait illetően. A maradéktalan teljesítés tényét a GVH a későbbiekben utóvizsgálatok keretében ellenőrzi majd.
A GVH a vállalkozásokat segítő tanácsait Zöld marketing útmutatójában foglalta össze, a fogyasztókat pedig a Gondolja Végig Higgadtan! kampánysorozata keretében segíti a zöld üzenetekkel kapcsolatos eligazodásban – ismertették a közleményben.
Zöldinfó
Több százezer szőlőtőkét kellett kivágni az aranyszínű sárgaság miatt
Kutatóintézetek programot dolgoztak ki az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség visszaszorítására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szőlő aranyszínű sárgaságára nincs orvosság, de a járvány terjedése megfékezhető, erre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat három intézete programot dolgozott ki, amely egy-két éven belül konkrét eredményt hozhat – közölte a hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint az eredmény elérésének feltétele a megfelelő finanszírozás. -írja az alternativenergia.hu. Az összehangolt javaslatok gyorsabb diagnosztikát, korszerű monitoringot, járványügyi modellezést és kisebb környezetterhelésű védekezési módszerek kidolgozását tartalmazzák. A betegség teljes felszámolása már nem reális cél, a terjedés lassítására, a károk mérséklésére és a fenntartható szőlőtermesztés feltételeire kell összpontosítani – írták.
A program nem helyettesíti az azonnali hatósági intézkedéseket, hanem pontosabb, célzottabb és fenntarthatóbb beavatkozásokkal támaszthatja alá azokat – hívják fel a Növényvédelem című lapban publikált, a programot összefoglaló tanulmány szerzői a figyelmet. Ismertették, hogy a betegséget 2013-ban azonosították először magyarországi szőlőn, azóta pedig rendkívül gyorsan hódít, mára a 22 magyarországi borvidékből 21-ben mutatták ki a fertőzést.
A fertőzésre nincs orvosság, a beteg tőkéket ki kell vágni. 2024-ben országosan mintegy 47 ezer, 2025-ben viszont az intenzív felderítés miatt már körülbelül 300 ezer beteg szőlőtőkét kellett kivágni. Ez megközelítőleg 60-85 hektárnyi terület elvesztését és több tízmillió forintos közvetlen terméskiesést jelent. Hozzátették, hogy Magyarországon 2024-ben 58 424 hektárról takarítottak be szőlőt, a szőlő és a bor együttes kibocsátási értéke megközelítette a 90 milliárd forintot.
Az Amerikából behurcolt kabócák által terjesztett, szőlőt érintő betegség okozta pusztuláshoz hasonló mértékűt a szerzők szerint csak a hírhedt filoxéravész okozott Magyarországon az 1800-as évek végén.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék
