Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az aszály kedvez az inváziós szúnyogok terjedésének Magyarországon

Továbbra is az aszályos időjárás határozza meg a csípőszúnyogok megjelenését.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ország nagy részén továbbra is az aszályos időjárás határozza meg a csípőszúnyogok megjelenését: a folyók mentén sokszor jelentős ártalmat okozó árvízi fajokkal az idei szezonban szinte találkozni sem lehet, ezzel szemben a lakóövezetekben egyre nagyobb számban vannak jelen az inváziós fajok egyedei, különösen az ázsiai tigrisszúnyogok – hívja fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a tigrisszúnyoglárvák akár egy pohárnyi vízben is képesek nagy számban kifejlődni, így esők vagy egy kerti locsolás után a lakókörnyezetben számos, számukra ideális tenyészőhely jön létre.

A magyarországi szúnyogok lárvái számára alkalmas élőhely alig maradt a Tisza-tó területének kivételével, ahol a változó vízállás kedvező feltételeket teremt a fejlődéshez. Itt a természetvédelmi oltalommal nem érintett részeken biológiai lárvagyérítést, valamint kifejlett szúnyogok elleni kezeléseket egyaránt végeznek a szakemberek. Az inváziós szúnyogok lárváinak élőhelyei szervezett beavatkozással nem elérhetőek, mivel azok túlnyomó része magántelkeken alakul ki. Ahol megjelenésük tömegessé válik, ott platós gépjárműre rögzített permetező berendezésekkel végeznek kezeléseket napnyugta után, a késő esti, éjszakai órákban – tájékoztattak.

A következő napokban Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megye néhány településén lehet találkozni a szúnyoggyérítést végző autókkal, Budapest egy kerületében és Szeged néhány városrészében célzott részkezelések lesznek. A katasztrófavédelem honlapján megtalálható a részletes településlista a tervezett gyérítési dátumokkal, de a lakosság az érintett önkormányzatok saját médiafelületein is tájékozódhat a munkákról.

Advertisement

Zöldinfó

Hagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék

Kecskékkel védekeznének az erdőtüzek ellen Dalmáciában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kecskék ellenőrzött legeltetése is segíthetne az erdő- és bozóttüzek megelőzésében Dalmáciában, mivel az állatok a nehezen megközelíthető karsztvidékeken jelentősen csökkenthetik a könnyen lángra kapó aljnövényzet mennyiségét – írja az alternativenergia.hu. A kecskék füvet, gyomokat, cserjéket és fiatal hajtásokat fogyasztanak, így olyan köves, meredek területeken is ritkíthatják a növényzetet, ahol gépekkel nehéz vagy lehetetlen elvégezni a bozótirtást. A hosszú, száraz időszakokban éppen ez az aljnövényzet válik az erdőtüzek egyik legfontosabb éghető anyagává. A kecsketartásnak nagy hagyománya volt a dalmáciai karsztvidéken, 1954-ben azonban az akkori jugoszláv hatóságok olyan szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag megtiltották a kecskék tartását és legeltetését. Az intézkedést az erdők védelmével indokolták, mert úgy vélték, hogy az állatok túlzott legelése és rágása károsítja a növényzetet, és akadályozza az erdők megújulását. A kecskeállomány ezt követően nagyrészt eltűnt Dalmáciából, és később sem érte el korábbi nagyságát.

Az állatok eltűnésével ugyanakkor megszűnt a növényzet karbantartásának egyik hagyományos módja is. A dalmáciai területek elbozótosodása azonban nem vezethető vissza kizárólag a kecsketartás korlátozására: ehhez hozzájárult a mezőgazdasági területek elhagyása, a vidéki térségek elnéptelenedése, a földhasználat megváltozása és az éghajlatváltozás is. A kontrollált legeltetés nem helyettesítené a tűzoltókat, a tűzvédelmi utakat, a légi tűzoltást vagy a növényzet gépi eltávolítását, hanem megelőző szerepet tölthetne be – olvasható a Slobodna Dalmacija cikkében. A módszer alkalmazásához szakmai felügyeletre lenne szükség, egyebek mellett meg kellene határozni a legeltetésre kijelölt területeket, az állatok számát és a legeltetés időtartamát, valamint gondoskodni kellene a talaj, az erdők és a biológiai sokféleség védelméről.

A horvát jogszabályok jelenleg lehetővé teszik az állami tulajdonban lévő erdőterületek egy részének legeltetési célú bérbeadását. A 2026 márciusa óta hatályos szabályozás szerint ilyen területeket nyilvános pályázaton legfeljebb tíz évre lehet bérbe venni. A legeltetés tehát nem tiltott, az állatokat azonban nem lehet engedély nélkül állami erdőterületre hajtani.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák