Zöldinfó

Több pénzt és kiszámíthatóbb forrásokat sürgetnek a klímavédelemhez

Egy hiteles klímatörvény a kitűzött célok megvalósításához pénzügyi kereteket is teremt.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy hiteles klímatörvénynek a kitűzött klímacélok megvalósításához pénzügyi és költségvetési kereteket is teremtenie kell – hívja fel a figyelmet a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon olvasható elemzésében. Gyura Gábor azért vizsgálta a civil szervezetek által elkészített klímatörvény-tervezet pénzügyi dimenzióit, mert a kormányzati nyilatkozatok szerint az új klímatörvényhez a civilek által készített javaslatot kívánják kiindulási alapként felhasználni – írja az alternativenergia.hu. Az egyesület igazgatója szerint a civil javaslat fontos eleme, hogy a klímasemlegesség megvalósításáig az éghajlatpolitikai célú kiadások összege nem lehetne kevesebb, mint a megelőző költségvetési évben erre a célra fordított összeg reálértéke. Ennek az egyszerű szabálynak a célja az, hogy ne lehessen könnyen “lespórolni” a klímakiadásokat – jegyezte meg a szakember.

Az új Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap létrehozása hasonlóképpen fontos elem, amelynek lényege, hogy a jelenleg is létező, jelentős részben európai uniós szabályok alapján klímacélokra fordítandó bevételek – például a kibocsátási egységek árveréséből származó források – egy átlátható finanszírozási csatornába kerüljenek. Ezáltal könnyebben nyomon követhetővé válna, hogy Magyarország ténylegesen mennyit fordít éghajlatvédelmi célokra – mutatott rá a szakember.

Gyura Gábor kifejtette: a klímavédelmi beruházások – árvízvédelmi fejlesztések, vízmegtartó beruházások, energiahatékonysági programok vagy természet-helyreállítás – jellemzően többéves projektek, amelyek finanszírozását nehéz kizárólag az éves költségvetési ciklusokhoz igazítani. Egy dedikált klímaalap viszont lehetőséget teremt arra, hogy a források több esztendőn keresztül is rendelkezésre álljanak. Ez kiszámíthatóbbá teheti a finanszírozást, és megkönnyítheti annak igazolását, hogy az uniós klímaforrásokat valóban az előírt célokra használta fel Magyarország – fűzte hozzá.

Az egyesület igazgatója egyetért azzal, hogy a civil javaslat próbálja mozgósítani a pénzügyi rendszert. Egyrészt az állam saját gazdaságfejlesztési eszközeivel: kedvezményes hitelekkel, garanciákkal, tőkebefektetésekkel, zöldkötvény-kibocsátások támogatásával és fenntartható közbeszerzésekkel segítené a zöldberuházásokat. Másrészt elvárásokat is megfogalmaz a pénzügyi intézmények felé, hogy mérjék fel finanszírozási tevékenységük éghajlati hatásait, részesítsék előnyben a környezeti szempontból fenntartható beruházásokat, és tegyék közzé zöldfinanszírozási tevékenységük legfontosabb adatait.

Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartja, hogy a zöldhitelkínálat találkozzon a finanszírozási kereslettel. Az emissziók nagy része a reálgazdaságban történik, a vállalatok és a háztartások energiafogyasztásával összefüggésben, csökkenéséhez pedig alapvető, hogy beruházásokkal, például elektrifikációval, épületszigeteléssel zöldítsenek. Ezt a beruházási igényt kell kiszolgálni az állami és a pénzügyi rendszer forrásainak kombinációjával – jelezte.

A civil javaslatban szerepel egy klímafinanszírozási tanács létrehozása, amelyben helyet kapnának a pénzügyi piacok szabályozásáért, a klímapolitikáért és a gazdaságfejlesztésért felelős minisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók, vállalkozások és egyéb szakmai szervezetek képviselői. Feladata lenne egyebek mellett, hogy folyamatosan értékelje a klímacélok megvalósításához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állását.

Gyura Gábor szerint egy állandó egyeztetési fórum segíthet abban, hogy a szabályozás a gyakorlatban is működjön, és a klímapolitikai célok valóban finanszírozhatóakká váljanak. A Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület célja, hogy támogassa Magyarország befektetési és pénzügyi szolgáltatóit a fenntartható befektetések hazai növekedésének elősegítésében.

Kapcsolódó tartalom:klímasemlegesség klímatörvény klímaváltozás pénzügy

Zöldinfó

Magyar akácfajták indulhatnak világhódító útra

Magyarországi nemesítésű akácfajta jelenhet meg világszerte.

Létrehozva:

17 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A világ számos részén megjelenhetnek a Magyarországon nemesített Turbo Obelisk akácfajták; az Amerikai Egyesült Államokban már megkötött értékesítési megállapodással rendelkezik a Silvanus Forestry Kft. – közölte a cég az MTI kérdésére. A magyar nemesakác klóncsoportot egy nemrég megkötött licencmegállapodás alapján őshazájában, Amerikában terjesztheti az amerikai Propagate erdészeti cég – írja az alternativenergia.hu. A kizárólagos helyi értékesítést biztosító szerződés értékéről a Silvanus Forestry nem kívánt nyilatkozni, de közölték, hogy számos ország érdeklődik a saját nemesítésű akácfajtáik iránt, amelyeket több évtizedes természetes szelekcióval, génmódosítás nélkül hoztak létre. A budapesti székhelyű vállalkozás számos európai ország beszállítója, az Egyesült Királyságban állami kutatási-fejlesztési program résztvevőiként kísérleti ültetvényeken dolgoznak, Szaúd-Arábiában hónapokon belül kezdenek, Dél-Koreában pedig az év elején végeztek próbaültetést, így további tárgyalások következnek. Emellett több más ázsiai állammal is létrehoztak együttműködést. A nemzetközi szintű érdeklődés azt bizonyítja, hogy a Turbo Obelisk kilépett a csaknem 30 éves kutatási-fejlesztési szakaszból, és komoly gazdasági lehetőségek előtt áll – mondta a cég ügyvezető igazgatója.

Németh Márton kifejtette, hogy a nemesített akácokat agrárerdészeti célokra és iparifa célú ültetvényekbe telepíthetik világszerte. Számos kedvező tulajdonsága közül az egyik legfontosabb a kiemelkedő szárazságtűrés, ennek köszönhetően öntözés nélküli, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken is megél. Belföldön ez azért fontos szempont, mert a HUN-REN Agrártudományi Központ legújabb kutatásai szerint a klímaváltozás miatt tartós válságba került az Alföldre jellemző, szántóföldi növényekre épülő termelési gyakorlat. A szükségszerű tájhasználatváltás több százezer hektáron, elsősorban a Homokhátságon és a Nyírségben indokolthatja a nemesített akácok termesztését. Bár ez a fa Európában nem őshonos, már több mint 400 éve él a kontinensen, és komoly szerepe van a termőhelyek javításában. A gyökerein élő nitrogénmegkötő baktériumoknak köszönhetően segíti a biodiverzitást, növeli a szántóföldi növények terméshozamát is.

Hozzátették: a tölgy, a bükk és a fenyő nehezen viseli a klímaváltozást, ám a széles ökológiai tűrőképességű akácklónok a magyarországitól eltérő termőhelyi viszonyok között is életképesek. Mindez azért fontos szempont, mert az ültetvényes gazdálkodásból nyerhető faanyagra világszerte egyre nagyobb az igény.

Az ültetési és a termesztési technológiát betartva ezek a fák segíthetnek az erdőtüzek megelőzésében is, veszélyeztetett erdőkbe tűzvédelmi sávokat lehet létrehozni nemesakáccal. Kiemelkedően magas fatérfogatuknak köszönhetően hektáronként évente 30 tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami a többszöröse annak, amire az Európában őshonos fajok képesek. A cég honlapján olvasható bemutatók és tanulmányok alapján az Észak-Amerikából származó akácot Magyarországon már több mint 300 éve termesztik. Fontos szerepe volt az alföldi futóhomok megkötésében és a gyenge adottságú szántóterületek eredményes hasznosításában. Mai állományai csaknem félmillió hektárral a belföldi erdőterület negyedét teszik ki, a Turbo Obelisk ültetvények területe országszerte összesen 50 hektár.

Az erdészeti gyakorlatban elterjedt fehér akác 25-30 év után, a Turbo fajták 12-15 év után vágásérettek, és további előnyük a csaknem kétszeres fatömeghozam, valamint a kedvezőbb törzsalak, ami oszlopféleségek és fűrészrönk előállítására alkalmasabb. A Silvanus Forestry ezeket a tulajdonságokat Kapusi Imre erdőmérnök nemesítési eredményeit és klónarchívumait megvásárolva alakította ki úgy, hogy a gyors növekedés után a törzsminőségre és a mézelési tulajdonságokra is szelektáltak.

A cég több uniós és kutatási-fejlesztési pályázatot nyert a nemesítéshez, és konzorciumokat hozott létre az Erdészeti Tudományos Intézettel (ERTI), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE), a Soproni Egyetemmel (SE), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) – olvasható a honlapon.

Tovább olvasom