Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Sótalanítással készül Izrael a klímaváltozás okozta vízhiányra

Pályázatot írtak ki Izraelben a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító üzemére.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Izraelben pályázatot írtak ki a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító üzemének megépítésére, és az ország valamennyi térségének az országos vízhálózatra kapcsolását tervezik – jelentette a Ynet hírportál. Az ország középső részén, Netanja és Hadera között, a Hefer-völgyben épülő sótalanító üzem várhatóan a világ legnagyobb ilyen létesítménye lesz, és évente mintegy 400 millió köbméter vizet állíthat majd elő – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Jehezkel Lifsic, az izraeli vízgazdálkodási hatóság vezetője elmondta, hogy Izrael a tervek szerint hét-nyolc év alatt megduplázza sótalanítási kapacitását, és néhány éven belül az ország valamennyi elszigetelt térségét – köztük a Golán-fennsíkot és az Arava-sivatagot, ahol mindeddig helyi kutakra támaszkodtak – rá szeretné kapcsolni az országos vízhálózatra. A vízgazdálkodási hatóság mintegy négymillió sékeles, vagyis hozzávetőleg négyszázmillió forintos kampányt indít a víztakarékosság ösztönzésére is, elsősorban a gyerekek körében.

“Ez nem ijesztgető kampány, hanem figyelemfelhívás. Ahogy az sem megengedett, hogy leszedjük a vadvirágokat, úgy a vízcsapot sem szabad nyitva hagyni” – mondta a szervezet vezetője a lapnak. Izraelben az utóbbi két évben aszály volt, de az öt, már működő sótalanító üzemnek köszönhetően nem alakult ki vízhiány. A 2024-2025-ös hidrológiai év volt a mérések kezdete óta a legszárazabb Izraelben, a 2025-2026-os hidrológiai évben azonban a csapadékmennyiség már elérte az átlag mintegy 90 százalékát.

Az előző évek hatása, valamint a csapadék évszakokon belüli eloszlása miatt azonban a vízkészletek természetes utánpótlása csak az átlag mintegy 70 százalékát érte el, és ezt a mezőgazdaság megérezte. Izraelben rendhagyó 2026-2027-es hidrológiai évre számítanak, a többi között a szuper El Nino-jelenség miatt. Az előrejelzések szerint október és december között a csapadék mennyisége a sokéves évi átlag mintegy 120 százaléka lehet, miközben ebben az időszakban általában az egész éves csapadékmennyiségnek csak mintegy 40 százaléka hullik le.

Advertisement

Lifsic szerint az éghajlatváltozás időszakában a hőmérséklet emelkedése és a csapadék intenzitásának növekedése a jellemző, vagyis a csapadék nagyobb része rövidebb idő alatt hullik le, ami hosszú távon a vízforrások természetes utánpótlásának csökkenéséhez vezet. Ezt a jövőben pótolni kívánják a természetvédelem érdekében a sótalanítókból nyert vízzel.

Advertisement

Zöldinfó

Régészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen

Megújította a pusztamaróti történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a Pusztamarót térségében található történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő; az itteni régészeti feltárás új ismeretekkel szolgált az 1526 őszén, a mohácsi csata után itt lezajlott eseményekről és az egykori érseki kastélyról – írja az alternativenergia.hu. A parkerdő az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a régészeti kutatás és a környezetrendezés állami támogatással, hétmillió forintos keretből, valamint további kétmillió forint saját forrásból valósult meg. A Gerecse, azon belül Pusztamarót ma kedvelt erdei kirándulóhely, ötszáz évvel ezelőtt azonban a mohácsi csatát követő időszak egyik tragikus eseményének helyszíne volt – írták. A közlemény szerint, a vizsgálatot a pécsi Janus Pannonius Múzeummal együttműködésben végezték. A múzeum a Mohács 500 kutatási program részeként már több mint egy évtizede vizsgálja a mohácsi csatateret és jelentős tapasztalattal rendelkezik a korszakhoz köthető terepi munkákban.

A régészeti feltárást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézete végezte tanszéki ásatás részeként, de a munkákban a területileg illetékes Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Balassa Bálint Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei is közreműködtek. A kutatás középpontjában a középkori Marót falu közelében, a Maróti-kő alján található épületmaradványok álltak: az erdő fái és avartakarója alatt két középkori eredetű épület nyomai húzódnak. Az írott források alapján feltételezhető, hogy itt állt Zsigmond király egykori vadászkastélya. A király 1388-ban Marótot az esztergomi érseknek adományozta, a kastély első ismert írásos említése pedig 1399-ből származik.

A régészeti feltárás és a talajradaros felmérések során sikerült pontosan meghatározni az egykori palotaegyüttes alaprajzát; ez két részből állt, és egykor monumentális építménynek számított. Az északi épülettömb lehetett az Estei Hippolit esztergomi érsek által reneszánsz stílusban emelt új palota. Azt írták, a hely történetének legdrámaibb fejezete 1526 őszéhez kötődik. A mohácsi csata és Buda elfoglalása után az Esztergom felé menekülők egy csoportja Marótnál próbált ellenállni az oszmán hadaknak. A korabeli beszámolók szerint a menekülők elsáncolták magukat, ám ellenállásukat végül felszámolták, és sokan meghaltak. A kastély és a középkori Marót falu pusztulása is ehhez az időszakhoz köthető.

Advertisement

Jelentős eredményt hozott a terület vizsgálata, itt már 2024-ben emberi csontmaradványokra figyeltek fel. A régészek újabb, szétszóródott emberi maradványokat tártak fel, amelyek környezetéből a többi között muskétagolyó, nyílhegy és Jagelló-kori érme is előkerült. A forrásokban említett maróti csata egyértelmű nyomaira utalnak a falu területén felszínre került dárdák, golyók és egy 1524-ben vert II. Lajos érme is – ismertették.

A leletek fontos új adatokkal szolgálhatnak az 1526 őszén Marótnál lezajlott eseményekről, és arra utalnak, hogy a kastély közvetlen környezetét is érinthette az összecsapás. A feltárás eredményeinek tudományos feldolgozása azonban még folyamatban van, több kérdés megválaszolása további vizsgálatokat igényel – közölték. Az összegzés szerint a régészeti munkával párhuzamosan a Pilisi Parkerdő rendezte a történelmi emlékhely környezetét, valamint új információs táblát helyezett ki, amely bemutatja Pusztamarót történetét, az egykori kastélyt és a régészeti kutatás legfontosabb eddigi eredményeit.

Advertisement

A parkerdő kiemelte, az erdészeti feladatai mellett fontosnak tartja, hogy a kirándulók számára a természeti értékek mellett az erdőkben élő történelmi múlt is láthatóbbá és érthetőbbé váljon. A pusztamaróti emlékhely jó példával szolgál arra a tényre, hogy az erdők nemcsak természeti értékeket őriznek: évszázadok történetének emlékei is megbújhatnak a fák és az avar alatt – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák