Zöldinfó
Hulladékból energia: biometánüzemet adtak át Szarvason
Átadták a Mol szarvasi biometángyártó egységét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Biometángyártó egységet adtak át a Mol-csoport szarvasi biogázüzemében, a beruházást 2,7 milliárd forintból valósították meg. Bacsa György, a Mol Magyarország stratégiai ügyvezető igazgatója elmondta: az új üzemben éves szinten több mint 7 millió köbméter biometánt állítanak elő, amely mintegy 8500 háztartás éves gázigényének felel meg – írja az alternativenergia.hu. Az új egység a 2011 óta működő biogázüzemben termelt biogázt speciális eljárással tisztítja meg a szén-dioxidtól, az így előálló biometán közvetlenül betáplálható a gázhálózatba – tette hozzá. Az egységben jelenleg a tesztfázis zajlik, de még októberben elkezdődik a tényleges termelés, ezzel a szarvasi lesz a Mol-csoport első, Magyarország harmadik biometánt előállító üzeme.
Bacsa György, a Mol Magyarország stratégiai ügyvezető igazgatója elmondta: az új üzemben éves szinten több mint 7 millió köbméter biometánt állítanak elő, amely mintegy 8500 háztartás éves gázigényének felel meg. Az új egység a 2011 óta működő biogázüzemben termelt biogázt speciális eljárással tisztítja meg a szén-dioxidtól, az így előálló biometán közvetlenül betáplálható a gázhálózatba – tette hozzá. Az egységben jelenleg a tesztfázis zajlik, de még októberben elkezdődik a tényleges termelés, ezzel a szarvasi lesz a Mol-csoport első, Magyarország harmadik biometánt előállító üzeme. Bacsa György mérföldkőnek nevezte az eseményt, aláhúzva, hogy a beruházás kézzel fogható eredménye a fenntarthatósági céloknak, továbbá az energetika és az agrárium együttműködésének.
Hozzátette, a biometánt CNG vagy LNG formájában közlekedési célokra is lehetne használni, de ehhez még kutatás-fejlesztésre lenne szükség, amelyhez partnereket keresnek. Bacsa György elmondta, a Mol több hasonló beruházást tervez Szlovákiában, Horvátországban és több kelet-közép-európai országban, ezek zöldmezős és – a szarvasihoz hasonló – barnamezős beruházások lesznek. Megjegyezte, a Mol-csoport mintegy egy hónapja adott át a Csongrád megyei Algyőn egy napelemparkot és a hozzá kapcsolódó akkumulátoros tárolót, amivel szintén a zöld-, megújuló energiatermelést bővítette.
Horváth Ádám, a Mol-csoport Downstream új és fenntartható üzletágak igazgatója kifejtette, a Békés megyei Szarvason 2011 óta működő biogázüzemet 2023-ban vásárolta meg a Mol. Az üzem mintegy 40 ezer tonna, a térség hús- és élelmiszertermeléséből származó szerves hulladékot, 50 ezer tonna trágyát és 20 ezer tonna mezőgazdasági szubsztrátot dolgoz fel, amiből évi 12 millió köbméter nyers biogázt állít elő. Jelenleg a biogázt gázmotorokban hasznosítják: évente közel 24 gigawattóra zöldáramot és kapcsolt hőenergiát állítanak elő; ipari gőzt és meleg energiát például a közeli, pulykafeldolgozással foglalkozó Gallicoop Zrt.-nek adnak el. Melléktermékként olyan úgynevezett fermenté keletkezik, amelyet a közeli földekre visszajuttatva a műtrágyafelhasználást csökkentik.
Gombár Dávid (Tisza Párt), a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Gazdasági és energetikai bizottságának tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás a helyi, vidéki gazdaságot erősíti, munkahelyek megtartását segíti, emellett zöld fejlesztés és hozzájárul Magyarország energiaellátásának diverzifikálásához. Az üzembejárás során az MTI megtudta, hogy a biogázüzembe a szomszédos sertéstelepről trágya, a közeli Szarvasi Mozzarella Kft.-től tejsavó, a környező földekről egyebek mellett kukoricaszár érkezik; a legmesszebbről, mintegy 150 kilométerről pedig nagy energiatartalmú kukoricaszirup érkezik alapanyagként. Összesen csaknem húszféle alapanyagot használnak fel az üzemben.
Naponta 300 tonna szilárd és folyékony alapanyagot használnak fel megfelelő elegyben, az alapanyagok négy darab 2000 és három darab 3700 köbméteres tárolóban 40-50 nap alatt, 40 Celsius-fokon biogázzá bomlanak, amelyet még tisztítani kell különböző szerves vegyületektől és kéntől. A szarvasi üzemben jelenleg húszan dolgoznak. Magyarországon mintegy 50 biogázüzem működik; biometánt a kaposvári cukorgyár és a dunaföldvári Pannonia Bio gyárt, mindkettő saját alapanyagot dolgoz fel.
Zöldinfó
A szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
A szennyezők pénzügyi felelősségének növelése miatt emelte meg a kormány a környezetvédelmi bírságok összegét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szennyezők pénzügyi felelősségének növelése miatt emelte meg a kormány a környezetvédelmi bírságok összegét, a szigorítás egyúttal a lakosság mellett a tisztességesen működő vállalkozások érdekeit is szolgálja – közölte az alternativenergia.hu. A tárca a Magyar Közlönyben múlt héten pénteken megjelent kormányrendelettel kapcsolatban válaszában kifejtette, hogy a módosítása értelmében a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásoknál az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa 2 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedik, az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában meghatározott korlát megállapításával.
Amennyiben a vállalkozást a megelőző öt évben legalább kétszer környezetszennyezés miatt bírságolták vagy ebben az időszakban környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozó jogsértést követett el, akkor – a végleges hatósági döntésekkel megállapított előzmények alapján – az újabb bírságnak el kell érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az 5 millió forintot, a felső korlát figyelembevételével. A jogi személyek és más szervezetek hulladékgazdálkodási bírságának eddigi főszabály szerinti 500 millió forintos felső határa megszűnik: az összeget továbbra is a rendeleti tételek és számítási szabályok határozzák meg. A természetes személyek 50 millió forintos hulladékbírság-maximuma változatlan marad.
Ezeket a lépéseket az ÉKFM azzal indokolta, hogy egyes nagy környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget hozhatnak, miközben a szennyezés következményeit sokszor a környéken élők és a társadalom viseli. Az intézkedés célja, hogy ne érje meg a bírságot előre betervezni a működés költségei közé és annak megfizetésével ne lehessen elkerülni az egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket, így “a szabályok betartása legyen gazdaságilag is az észszerűbb döntés” – fogalmazott válaszában a minisztérium.
Egyúttal hangsúlyozták, a környezetvédelmi bírság nem adó: kizárólag jogsértés esetén szabható ki. Ezért a szigorítás arra is szolgál, hogy a szabályokat betartó cégek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal szemben, amelyek a környezetvédelmi kötelezettségeik megszegésével takarítanak meg költségeket. Közölték, a környezetvédelmi bírságok összegének emelése elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érintheti, így például az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett rendelet október 25-én lép hatályba. A köztes időszak a felkészülést szolgálja, ami alatt az érintett vállalkozások vezetői, környezetvédelmi szakemberei és jogi képviselői megismerhetik a szigorúbb jogkövetkezményeket és áttekinthetik belső ellenőrzési gyakorlatukat, a hatóságok pedig felkészülhetnek az új bírságszabályok egységes alkalmazására.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
