Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Építőanyag bio műanyagból

Létrehozva:

|

A fogyasztói termékek kialakításakor és csomagolásakor már teret nyert a bio műanyag, nemrégiben azonban új, különleges alkalmazási módját ismerhette meg a szakma és nagyközönség. Egy teljes pavilon megépítéséhez alkalmazták ugyanis a speciális bio műanyagot a Stuttgarti Egyetem rendkívüli projektjének köszönhetően. 

Az eddig ismeretlen és szokatlan felhasználási mód lényege, hogy nem kőolaj eredetű forrásokból készül, hanem megújuló természetes rostokból. Az új anyag tulajdonsága: szükség szerint feldolgozható későbbiekben bármilyen technikával, tűzálló és tartós, alkalmas a laminálásra, a lézeres vágásra vagy bármilyen felületi kezelésre.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy minden építőanyagokra vonatkozó szabványnak megfelel és mind a külső, mind a belső burkolásnál úgymond testhezálló anyagnak számít. A technológiáról tudni kell azt is, hogy az egyetemi projektben résztvevő szakemberek a bio műanyagból gyártott lapokat alakították ki olyan háromdimenziós alakzattá, amelyből a folyamat végén egyedi stílusú szerkezet “képződött”. A kutatási projekc célja, a burkolási lehetőségek kiszélesítése, olyan jövőbeli megoldások kifejlesztése, amely egyaránt szolgálja majd a megújuló erőforrások használatát és él az az újrahasznosíthatóság lehetőségével.

Advertisement

forrás: alternativenergia.hu

 

Advertisement
1 Comment

1 Comments

  1. Női Napszemüveg

    2014-06-02 at 21:40

    Hogyan kell megosztani a képet facebookon Női Napszemüveg

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák