Zöldinfó

Nem tartanak ebédszünetet, viszont sok kávét isznak a magyar dolgozók

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-04-14

Szerző:

Hell

A magyar munkavállalók csaknem fele egyáltalán nem tart ebédszünetet és csak 15 százalékuk eszik naponta ötször.

A dolgozók 73 százaléka kávézik rendszeresen, nem ritka, hogy akár napi négy alkalommal is – derül ki egy friss felmérés eredményéből. A Profession.hu által készített, 2400 magyar dolgozót megszólító vizsgálat rámutatott arra is, hogy a megkérdezettek egyharmada szokott csak tízóraizni vagy uzsonnázni, napi ötször pedig hatból egy dolgozó étkezik.

Az irodai alkalmazottakra jellemző továbbá, hogy 40 százalékuk egyáltalán nem tart ebédszünetet, hanem asztal előtt ülve, munka közben ebédel, erre különösen a 30 feletti korosztály tagjai és a nők hajlamosak. A férfiakhoz képest a nők hét százalékkal nagyobb arányban ebédelnek és dolgoznak párhuzamosan. Akik munkaidőben étkeznek, azok 80 százalékban otthonról viszik az ételt, csupán a dolgozók kisebb része eszik vendéglátóhelyen, vagy munkahelyi menzán, így minimálisra csökkentve a munkaidőben végzett mozgást, kikapcsolódást.

A kávéfogyasztás tekintetében viszont aktívak a magyarok: a megkérdezettek 73 százaléka rendszeresen iszik kávét munkaidőben, átlagosan napi 1-3 csészével. Csupán a férfiak 11 százaléka fogyaszt naponta 4 vagy több alkalommal kávét, míg a nők esetében ez az arány 7 százalék. A másodállásban dolgozók napi több mint négy kávéval tartják ébren magukat. Egy 2012-ben végzett kutatás is rámutatott már a magyarok egészségtelen táplálkozási szokásaira. A GfK piackutató vállalat által végzett felmérés szerint csupán minden tizedik magyar figyel arra, hogy egészségesen táplálkozzon, a felnőtt lakosság 29 százaléka rendszertelenül eszik. A felmérés kitért arra is, hogy a munkavállalók 42 százaléka egyáltalán nem figyel arra, hogy az elfogyasztott étel hogyan hat a testsúlyára és a közérzetére.

Kapcsolódó tartalom:életmód kávéfogyasztás kávézás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

36 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom