Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem tartanak ebédszünetet, viszont sok kávét isznak a magyar dolgozók

Létrehozva:

|

A magyar munkavállalók csaknem fele egyáltalán nem tart ebédszünetet és csak 15 százalékuk eszik naponta ötször.

A dolgozók 73 százaléka kávézik rendszeresen, nem ritka, hogy akár napi négy alkalommal is – derül ki egy friss felmérés eredményéből. A Profession.hu által készített, 2400 magyar dolgozót megszólító vizsgálat rámutatott arra is, hogy a megkérdezettek egyharmada szokott csak tízóraizni vagy uzsonnázni, napi ötször pedig hatból egy dolgozó étkezik.

Az irodai alkalmazottakra jellemző továbbá, hogy 40 százalékuk egyáltalán nem tart ebédszünetet, hanem asztal előtt ülve, munka közben ebédel, erre különösen a 30 feletti korosztály tagjai és a nők hajlamosak. A férfiakhoz képest a nők hét százalékkal nagyobb arányban ebédelnek és dolgoznak párhuzamosan. Akik munkaidőben étkeznek, azok 80 százalékban otthonról viszik az ételt, csupán a dolgozók kisebb része eszik vendéglátóhelyen, vagy munkahelyi menzán, így minimálisra csökkentve a munkaidőben végzett mozgást, kikapcsolódást.

A kávéfogyasztás tekintetében viszont aktívak a magyarok: a megkérdezettek 73 százaléka rendszeresen iszik kávét munkaidőben, átlagosan napi 1-3 csészével. Csupán a férfiak 11 százaléka fogyaszt naponta 4 vagy több alkalommal kávét, míg a nők esetében ez az arány 7 százalék. A másodállásban dolgozók napi több mint négy kávéval tartják ébren magukat. Egy 2012-ben végzett kutatás is rámutatott már a magyarok egészségtelen táplálkozási szokásaira. A GfK piackutató vállalat által végzett felmérés szerint csupán minden tizedik magyar figyel arra, hogy egészségesen táplálkozzon, a felnőtt lakosság 29 százaléka rendszertelenül eszik. A felmérés kitért arra is, hogy a munkavállalók 42 százaléka egyáltalán nem figyel arra, hogy az elfogyasztott étel hogyan hat a testsúlyára és a közérzetére.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Mennyit spórolhatok a ház hőszigetelésével?

Létrehozva:

|

Szerző:

A rezsiszabályok módosítása óta rengeteg háztartás próbálja visszavenni fogyasztását, az egyik legnépszerűbb módszer a belső hőszigetelés.

Tényleg megéri a beruházás? Ennek járt utána a Pénzcentrum. Egy átlagos hazai családi házban a falakon keresztül akár 30-40, a nyílászárókon 15-20, a padlón keresztül pedig 10-15 százaléknyi hő szökhet el. Éppen ezért megfelelő szigetelés hiányában gyakorlatilag az utcát fűti az ember. Mindenekelőtt érdemes tisztában lenni vele, hogy a hazai vállalatok jelenleg igen leterheltek, az alapanyagok és a kivitelezés ára pedig folyamatosan nő. Emiatt sokan kapkodnak, csak részben végzik el a felújítást, ami problémás lehet. Amennyiben valaki a belső hőszigetelés mellett dönt, alaposan át kell gondolnia a beruházást, hiszen az épületek határoló szerkezetei egy rendkívül összetett rendszert alkotnak.

A hőszigetelés komoly előnyökkel jár, fontos azonban, hogy jó szakembert és rendszert válasszunk. A Pénzcentrum iparági információi szerint a többség azt a nézetet vallja, hogy a szigetelésnek alapvetően kívül kell lennie, emellett fontos, hogy a hibák elkerülése érdekében ne egyedül vágjunk bele a munkába.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

„A belső oldalt (azaz a meleg felületet) csak akkor érdemes szigetelnünk, ha tényleg nagyon muszáj. De akkor is csak abban az esetben, ha előtte szakértő elvégezte a páratechnikai és a műszaki ellenőrzést” – mondta Lestyán Mária építészmérnök, a Rockwool fejlesztési és alkalmazástechnikai vezetője a lapnak. Egy fal belső leszigetelésével a lakást megóvjuk a hidegtől, de a falszerkezetet nem, a külső szerkezeti fal ugyanis lényegesen hidegebbé válik, ami növeli a penészedés esélyét.

A szakértő szerint belső szigetelésnél a pincefödémet vagy a padlást mi is leszigetelhetjük a hideg oldal felől. „Ez sok esetben hasznos is lehet, hiszen a kádárkockák esetében például a padlásfödémen keresztül akár 30 százalékos is lehet a hőveszteség. Azonban a szobák esetében már jóval óvatosabbnak kell lenni: a belső oldalon hőhidak alakulhatnak ki, amik penészedéshez vezethetnek” – mondta Lestyán Mária.

Advertisement

A legtöbb esetben a falszerkezetek belső szigetelése miatt, folyamatos használat mellett a falak hőtároló képességét-tömegét szinte teljesen elveszítjük. A fűtés lekapcsolásakor így egy hideg külső szerkezettel rendelkező épület gyorsabban fog elkezdeni hűlni, mint melegebb külső szerkezetek esetén. Ha ezek ellenére is mindenképpen a szobák belső szigetelését választjuk, akkor Lestyán Mária szerint a legjobb az, ha azokat a helyiségeket szigeteltetjük, amelyeket telente nem fűtünk. A hőszigetelés finanszírozására több lehetőség is adott, megvalósíthatjuk önerőből, banki hitelből, állami támogatásból vagy akár ezek kombinációjából. Az év végéig elérhető otthonfelújítási program keretében például akár a beruházás árának 50 százalékát is visszakaphatják a gyermeket nevelő családok.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák