Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rendkívüli film egy szupercella születéséről

Létrehozva:

|

Több viharvadász is lefotózta egy forgó zivatarfelhő kialakulását az Egyesült Államokban. Magyarországon is volt hasonló jelenség, szintén vasárnap délután.

Jókora tornyosuló zivatarfelhő képződött Wyoming állam keleti részén vasárnap este Wright és Newcastle városa között (a környék itt látható térképen). A felhőt a szélnyírás, azaz a különböző magasságokban különböző sebességgel fújó szél hozta forgásba, így szupercella alakult ki. A cellát több viharvadász is fotózta és videózta, többek között a BasehuntersChasing nevű csapat; a felvételeket a Washington Post időjárási blogja, a Capital Weather Gang közölte:

A szupercellás zivatarfelhők az átlagosnál fejlettebbek és nagyobbak. Heves esőzést hozhatnak, akár 5 centis jégdarabokkal és 120 kilométer/órás széllökésekkel, rengeteg villámlással. Némelyikük tornádóvá fejlődhet. A belsejükben kialakult heves feláramlások óriási, húsz-harminc kilométer hosszúságban elnyúló felhőtömböket hoznak létre. Míg egy szokásos nyári zivatar nagyjából egy órán belül lecsendesül, a szupercellák több órán át fennmaradnak, egyes esetekben nyolc órán át. A meteorológiai eredetű károkért legnagyobb részben a szupercellák okolhatók.

forrás: origo.hu

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák