Zöldinfó
Mljet szigetén a természetvédelem a legnagyobb munkaadó

A Horvátország legzöldebb szigeteként emlegetett Mljet egyharmada nemzeti park, amelynek felügyelő szervezete a legnagyobb munkaadó a 37 kilométer hosszú sziklatömbön.
Andrea Anelic, a nemzeti park munkatársa az MTI-nek szombaton elmondta: a Peljesac-félszigettől egy 8-10 kilométeres csatornával elválasztott Mljet 16 településének összesen mindössze 800 lakosa van. A 90 százalékban erdővel borított szigeten a legnagyobb munkaadó a természetvédelmi területet gondozó szervezet, a második pedig a tűzoltóság, ugyanis a szárazság, a szél és az erdők miatt jelentős a tűzveszély.
A magyar turisták által ritkán látogatott sziget észak-nyugati részén található nemzeti park különlegessége egy kettős tórendszer – benne egy apró szigeten álló egykori kolostorral -, amely a tengervizet egy századokkal ezelőtt épült keskeny csatornán áramoltatja át és vissza, az árapály változásának megfelelően. A területen tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.
Mljet egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért 1910-ben Indiából mongúzokat telepítettek a szigetre. A kígyók természetes ellenségének számító emlősöknek köszönhetően már nincsenek veszélyes hüllők, viszont a két-három ezer tagúra becsült mongúzpopuláció egy egyedének megpillantásához is nagy szerencse kell.
A zöld szigeten számos magánapartman mellett egyetlen szálloda van, az észak-nyugati végén fekvő Pomena településen. Marijo Japaric, a háromcsillagos Hotel Odisej üzemeltetési igazgatója az MTI tudósítójának azt mondta: a főszezonban 75 dolgozót alkalmaznak a 150 szobás szállodában, de októbertől áprilisig a kihasználatlanság miatt zárva tartanak. Mindennapos elfoglaltságot és megélhetést adnak ugyanakkor a családi gazdaságok a szigeten, jellemző az olívaolaj és a kecskesajt készítése. Nikola Trazicic családja egy eldugott, több mint ötszáz éves kőházban él. Az MTI-nek elmondta: évente 1000-1500 liter olívaolajat állítanak elő a birtokukon, de tavalyi jó időnek köszönhetően több mint 2000 litert préseltek. A családi gazdaságban a kecskesajt mellett citrom- és narancsfáik terméséből kandírozott gyümölcsöt, valamint fügéből, szőlőből és mandulából készült édességeket állítanak elő.

Zöldinfó
Aszály, tűz, kártevők – új pályázat indult az erdők védelmére
Már benyújthatók az erdők szerkezetátalakítására igényelhető pályázatok.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az AM által hétfőn eljuttatott közleményben az áll, hogy az éghajlatváltozás üteme meghaladja azt a mértéket, amihez a fafajok természetes folyamatok révén alkalmazkodni képesek – írja az alternativenergia.hu. A magyarországi erdőállományoknak sok esetben aktív emberi segítségre van szükségük az alkalmazkodáshoz, ennek egyik legfontosabb eleme a fafajok és az erdőszerkezet változatosságának növelése – írták. Az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló-képességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelése címen meghirdetett pályázat keretében támogatás nyújtható erdőszerkezet-átalakításra, javított felújításra – melyben kritérium az elegyesség növelése -, klímarezisztens szaporítóanyaggal történő felújításra, valamint különböző talaj- és csemetevédelmi kiegészítő tevékenységekre – ismertette a helyettes államtitkár a közlemény szerint.
Mocz András hozzátette, az erdők szerkezetének átalakítása által javítható az erőállományok korstruktúrája, elegyessége és biodiverzitása, így javul az erdei ökoszisztémák ellenálló-képessége és környezeti értéke. Kiemelt célnak nevezték a fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló környezeti hatások, mint például az aszály, az erdő- és vegetációtüzek, fagykárok és viharkárok, továbbá az újonnan megjelenő biotikus kórokozók és károsítók elterjedésének ellensúlyozása. Az erdőkárok megelőzését és a károsodott erdő-potenciál helyreállítását külön felhívások támogatják, mellettük azonban azonos fontosságú az erdők hosszú távú minőségi megújítása is – jelezték. A támogatási kérelmek benyújtásának első szakaszára 2025. szeptember 1. és 30. között van lehetőség – áll a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta
400 km/órás álomvasút és zöld technológia: így formálja át a jövőt az orosz vasútfejlesztés
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Erdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés