Zöldinfó
Mljet szigetén a természetvédelem a legnagyobb munkaadó
A Horvátország legzöldebb szigeteként emlegetett Mljet egyharmada nemzeti park, amelynek felügyelő szervezete a legnagyobb munkaadó a 37 kilométer hosszú sziklatömbön.
Andrea Anelic, a nemzeti park munkatársa az MTI-nek szombaton elmondta: a Peljesac-félszigettől egy 8-10 kilométeres csatornával elválasztott Mljet 16 településének összesen mindössze 800 lakosa van. A 90 százalékban erdővel borított szigeten a legnagyobb munkaadó a természetvédelmi területet gondozó szervezet, a második pedig a tűzoltóság, ugyanis a szárazság, a szél és az erdők miatt jelentős a tűzveszély.
A magyar turisták által ritkán látogatott sziget észak-nyugati részén található nemzeti park különlegessége egy kettős tórendszer – benne egy apró szigeten álló egykori kolostorral -, amely a tengervizet egy századokkal ezelőtt épült keskeny csatornán áramoltatja át és vissza, az árapály változásának megfelelően. A területen tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.
Mljet egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért 1910-ben Indiából mongúzokat telepítettek a szigetre. A kígyók természetes ellenségének számító emlősöknek köszönhetően már nincsenek veszélyes hüllők, viszont a két-három ezer tagúra becsült mongúzpopuláció egy egyedének megpillantásához is nagy szerencse kell.
A zöld szigeten számos magánapartman mellett egyetlen szálloda van, az észak-nyugati végén fekvő Pomena településen. Marijo Japaric, a háromcsillagos Hotel Odisej üzemeltetési igazgatója az MTI tudósítójának azt mondta: a főszezonban 75 dolgozót alkalmaznak a 150 szobás szállodában, de októbertől áprilisig a kihasználatlanság miatt zárva tartanak. Mindennapos elfoglaltságot és megélhetést adnak ugyanakkor a családi gazdaságok a szigeten, jellemző az olívaolaj és a kecskesajt készítése. Nikola Trazicic családja egy eldugott, több mint ötszáz éves kőházban él. Az MTI-nek elmondta: évente 1000-1500 liter olívaolajat állítanak elő a birtokukon, de tavalyi jó időnek köszönhetően több mint 2000 litert préseltek. A családi gazdaságban a kecskesajt mellett citrom- és narancsfáik terméséből kandírozott gyümölcsöt, valamint fügéből, szőlőből és mandulából készült édességeket állítanak elő.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
7 tipp a zöldebb otthonokhoz
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
ÉVOSZ: az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb, mint 2022 közepén volt
KIM: támogatja a kormány az egyetemek energiakiadásait
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés