Zöldinfó
Mljet szigetén a természetvédelem a legnagyobb munkaadó

A Horvátország legzöldebb szigeteként emlegetett Mljet egyharmada nemzeti park, amelynek felügyelő szervezete a legnagyobb munkaadó a 37 kilométer hosszú sziklatömbön.
Andrea Anelic, a nemzeti park munkatársa az MTI-nek szombaton elmondta: a Peljesac-félszigettől egy 8-10 kilométeres csatornával elválasztott Mljet 16 településének összesen mindössze 800 lakosa van. A 90 százalékban erdővel borított szigeten a legnagyobb munkaadó a természetvédelmi területet gondozó szervezet, a második pedig a tűzoltóság, ugyanis a szárazság, a szél és az erdők miatt jelentős a tűzveszély.
A magyar turisták által ritkán látogatott sziget észak-nyugati részén található nemzeti park különlegessége egy kettős tórendszer – benne egy apró szigeten álló egykori kolostorral -, amely a tengervizet egy századokkal ezelőtt épült keskeny csatornán áramoltatja át és vissza, az árapály változásának megfelelően. A területen tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.
Mljet egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért 1910-ben Indiából mongúzokat telepítettek a szigetre. A kígyók természetes ellenségének számító emlősöknek köszönhetően már nincsenek veszélyes hüllők, viszont a két-három ezer tagúra becsült mongúzpopuláció egy egyedének megpillantásához is nagy szerencse kell.
A zöld szigeten számos magánapartman mellett egyetlen szálloda van, az észak-nyugati végén fekvő Pomena településen. Marijo Japaric, a háromcsillagos Hotel Odisej üzemeltetési igazgatója az MTI tudósítójának azt mondta: a főszezonban 75 dolgozót alkalmaznak a 150 szobás szállodában, de októbertől áprilisig a kihasználatlanság miatt zárva tartanak. Mindennapos elfoglaltságot és megélhetést adnak ugyanakkor a családi gazdaságok a szigeten, jellemző az olívaolaj és a kecskesajt készítése. Nikola Trazicic családja egy eldugott, több mint ötszáz éves kőházban él. Az MTI-nek elmondta: évente 1000-1500 liter olívaolajat állítanak elő a birtokukon, de tavalyi jó időnek köszönhetően több mint 2000 litert préseltek. A családi gazdaságban a kecskesajt mellett citrom- és narancsfáik terméséből kandírozott gyümölcsöt, valamint fügéből, szőlőből és mandulából készült édességeket állítanak elő.

Zöld Energia
Helyi valuta, közösségi fogyasztás – lehet-e ez a jövő energiája?
A Rosières naperőművel a cél az volt, hogy a lehető legkisebb legyen az ökológiai lábnyom.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Egyedi gazdasági modelljével tűnik ki a fotovoltaikus erőművek közül a délközép-franciaországi Haute-Loire megyében található, 300 kWp névleges teljesítményű Rosières naperőmű – számol be a PV Magazine. A létesítmény egy korábbi hulladéklerakó helyén épült, és ötvözi a kollektív sajátfogyasztást és az áram helyi pénznemben történő értékesítését. A termelés körülbelül 10%-át a helyi hulladékgazdálkodási vállalat, a SICTOM Emblavez-Meygal és a Puy-en-Velay városi terület fogyasztja el, az arány más helyi szereplők későbbi csatlakozásával még növekedhet. A legnagyobb újítás a felesleges villamos energia értékesítésében rejlik, az energiát a Haute-Loire térségben forgalomban lévő lien nevű helyi valutában vásárolja meg az Energie d’Ici hatóság és energiaszolgáltató. „Az energia helyi pénznemben történő fizetésével ez a projekt elősegíti a rövid ellátási láncokat, mind gazdasági, mind energetikai szempontból” – mondta Yann Petroff lien-koordinátor. „Ez egy nagy lépés egy rugalmasabb, a helyi közösségekben mélyebben gyökerező rendszer felé” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy ez egy egyedülálló módja az értékmegosztással és a helyi gazdasági előnyökkel kapcsolatos gondolkodásban.
További érdekesség, hogy a 736 fotovoltaikus panel nyers fa szerkezetekre van felszerelve, amelyek fenntarthatóan kezelt helyi erdőkből származnak, elkészítésükért pedig a Mecowood cég felelős. Ez a megoldás, amely nem igényel földmunkát vagy betont, lehetővé teszi a rehabilitált területen történő visszafordítható integrációt.
A projektet az ERE43, egy helyi kollektív érdekű szövetkezet (SCIC) fejlesztette ki, a finanszírozást a Nef, egy szakembereket és magánszemélyeket tömörítő banki szövetkezet hiteleiből oldották meg. „A projektet úgy terveztük, hogy ökológiai lábnyomát minimálisra csökkentsük, miközben a helyi előnyöket maximalizáljuk” – mondta Jacques Villevieille, az ERE42 vezetője. „Az Énergie d’ici részvétele és a lien felhasználása tovább erősíti elkötelezettségünket a szolidaritáson alapuló energiamodell iránt” – emelte ki. A különleges naperőművet május 24-én avatják fel.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Vesztegetési nyomozás következménye: tagsági kizárás a brüsszeli napenergia-szövetségnél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Ezer új autóbusszal válik még korszerűbbé és versenyképesebbé a Volán-flotta
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés