Zöld Energia

Dán szélturbinák Brazíliában

Létrehozva:

10 év telt el a létrehozás óta

2014-06-18

Szerző:

Hell

A Vestas dán szélturbina-gyártó cég bejelentette, hogy 32 millió eurót fektet be brazíliai telephelyének fejlesztésébe, hogy eleget tegyen a dél-amerikai ország helyi termelésre vonatkozó követelményeinek – írja a Xinhua.

A beruházás révén a Vestas brazíliai energiatermelése az időjárástól függően 400-800 megawatt teljesítményre emelkedik, s ezzel lehetővé válik, hogy áramot exportáljon a szomszédos országokba. „Brazília az egyik leginkább versenyképes és a leggyorsabban növekvő piac a világon, és bizonyosak vagyunk benne, hogy ez a beruházás segít majd bennünket abban, hogy megfeleljünk a helyi termelésre vonatkozó előíráoknak” – mondta Jean-Marc Lechene, a dán cég termelésért és globális forrásokért felelős ügyvezető alelnöke, majd hozzátette: „ez a fejlesztés a Vestast a braziliai piac főszereplőjévé teszi”. A Vestas eddig Brazíliában eladott szélturbináinak összes kapacitása eléri az 1000 megawattot, ám 2012 óta gátolta a termelést, hogy a dán cég kiesett a BNDES – Brazília állami fejlesztési bankja – kegyeiből éppen a nem elégségesnek ítélt helyi termelés miatt.

Forrás: logisztikama.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

4 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom