Otthon
Formaldehid: a legfőbb beltéri levegőszennyező
Bútorvásárlásnál talán még kevésbé figyelünk annyira az összetevők esetleges veszélyeire, mint például a hétköznapi élelmiszer vagy kozmetikum vásárlásakor. Pedig a formaldehid kellemetlen lakótárs, bútoraink nagy részével kéretlenül költözik a lakásunkba, esetenként durva allergiát okozva írja a TudatosVásárló.hu.
A formaldehid egy kellemetlen, csípős szagú, szobahőmérsékleten gáz formában létező kémiai vegyület. Előfordulhat erdőtüzekben, cigarettafüstben, kipufogógázokban egyaránt, a szmog egyik összetevője. A formaldehid számos vegyület előállításához szükséges, az ipar számára kedvelt anyag.
Jó fertőtlenítő- és tartósítószer, így az ipar számos területén hasznosítják. Az élelmiszeriparban E240 néven tartósítószerként volt használatos, de erős vízálló gyantaként sok más termékben is megtalálható, így gyakran előfordul ragasztóanyagokban, védőfelületek kialakításában, a szalvétától kezdve egészen a bútorokig.
A beltéri levegőkörnyezet gyakran nagy koncentrációban tartalmazza a formaldehidet és egyéb aldehideket. Az építési anyagok és más termékek használatából, jelenlétéből adódóan a formaldehid mára az egyik leggyakoribb és legismertebb beltéri levegőszennyező anyaggá vált – mondta el Filep Zoltán, a levegővizsgálatokat is végző WESSLING Hungary Kft. független laboratórium munkatársa.
A formaldehid a bőrön át vagy belélegezve jut a szervezetünkbe. Szem- és bőrirritációt válthat ki, belélegezve pedig már kisebb dózisban is fejfájást, náthát, légzési zavarokat, a nyálkahártya irritációját, égető érzést, könnyezést okozhat. Mivel a levegőnél nehezebb gázról van szó, arra érzékenyebbeknél erőteljes allergiás, asztmatikus reakciókat válthat ki.
Gyermekeknél mindezek a tünetek kisebb mennyiségtől is kialakulhatnak és erősebben léphetnek fel. A levegőbe keveredett 37%-os formaldehid-koncentráció belélegzése a felnőttek számára akár halálos is lehet.
A formaldehiddel összebútorozva
Bizonyos faalapú termékek (farostlemez, UF-hab) formaldehid-emissziója kapcsán különösen az előre gyártott házak, lakókocsik voltak érintettek, főleg a 60-as, 70-es években. Ezekben az esetekben a lakók rossz szagokra és kifogásolható egészségügyi körülményekre panaszkodtak. A fent említett módon készült bútorok akár hónapokig, évekig bocsáthatnak ki magukból formaldehidet, bár az emisszió az idő előrehaladtával csökken.
A padlóburkoló anyagok közé sorolhatjuk a különböző padlószőnyegeket, parkettákat, laminált- padlókat. A legtöbb, bútoriparban használatos padlólemez rétegeit aminoplaszt gyantával ragasztják össze, majd lakkozzák. A furnérozott és rétegelt lemez alapú termékekből való formaldehid-kibocsátást főleg ezek a ragasztók okozzák. Az utóbbi években az új gyártási technológiák és az „alacsony kibocsátó” gyanták határozottan javítottak ezen.
A falak és padlók szigetelésére leginkább üveg- és ásványgyapotot használnak. Az üveggyapot homokból vagy újrahasznosított üvegből készül, mészkő hozzáadásával. Kötőanyagként módosított fenol-formaldehid gyantákat használnak, amelyek használatuk során alacsony szinten formaldehidet bocsátanak ki magukból – folytatja a sort Filep Zoltán.
Lényeges beltéri forrás a hőkezelési technikák és égési folyamatok révén légtérbe került formaldehid. A Föld népességének fele – főleg a fejlődő országok – energiaszükségletük kielégítése érdekében egyre több biomasszát használnak fel és égetnek el. A szén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és a policiklusos aromás szénhidrogének mellett a formaldehid az egyik fő összetevője a biomassza-üzemanyagból származó füstnek. A konyhákban történő főzést is a formaldehid-források közé sorolták, és számottevő beltéri forrás a cigarettafüst is.
Az egyéb lehetséges formaldehid-források között említhetjük az elektronikus használati tárgyakat, a papírt, a textilfestékeket, a tintákat, a kozmetikumokat. Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni, hogy a formaldehid nyomait felfedezték az emberi metabolikus folyamatok végtermékeként is: a formaldehid az ember által kilélegzett levegő egyik összetevője.
Filep Zoltán elmondta, hogy a beltéri levegőminták vizsgálatát ma már rutinszerűen végzik nagy érzékenységű műszerekkel: egy óra alatt 180 komponenst is ki tudnak mutatni.
Tiltott vagy sem?
Az Európai Unióban 2007. szeptember 22. óta tilos a formaldehid használata tartósító- és balzsamozószerként, ugyanakkor egyéb felhasználása megengedett. A közhiedelemmel ellentétben a formaldehid nem szerepel az EU import- és exporttilalmi listáján, nem minősül különösen veszélyes vegyi anyagnak.
A felhasználás mértéke szabályozott, így az előállított termékek esetében a formaldehid-koncentráció nem haladhatja meg a 0,2%-ot, illetve minden olyan termékre, amelyben az anyag mértéke túllépi a 0,05%-ot, az előállító köteles figyelmeztetést elhelyezni.
Az IKEA környezeti fejlesztéseinek keretében két évtizede elkezdte csökkenteni a formaldehid használatát az általa előállított és forgalmazott bútorok esetében. Céljuk az volt, hogy a formaldehid mértéke ne haladja meg a természetes felületkezelő anyagokét, ezek legalább azonos mértékben jelenjenek meg a bútorokban. Elsőként a lakkokban csökkentették jelentősen a formaldehid-felhasználás szintjét, majd a ragasztóanyagokból kezdték kivonni. Ezzel, bevallásuk szerint, lényegesen jobb arányt értek el az Európai Unió által előirányzott megengedett mértéknél. Egy tanulmány szerint az IKEA-bútorokban átlagosan 0,05 ml/köbméter a formaldehid szintje, ami az európai szabályozás mintegy felének felel meg. A német Öko Test 2013-ban elismerően szólt a bevizsgált IKEA-bútorok – főleg a Billy polccsalád – formaldehid-kibocsájtásáról, ami lényegesen jobbnak bizonyult az áruházlánc korábbi eredményeinél.
Mit tehetünk?
Az Öko Test ajánlása szerint, ha új bútort vásárolunk, de leginkább, ha összeszerelünk (ami főleg az IKEA-bútorokra jellemző), akkor pár napig mindenképpen érdemes szellőztetni az adott helyiséget, így a felszabaduló formaldehid gázok távozni tudnak a lakásból.
Valószínűleg költségesebb, de biztosabb megoldás, ha öko-bútorokban gondolkodunk. Készíttethetünk egyedi bútorokat, helyi mesterekkel, olyan helyen, ahol meggyőződhetünk arról, hogy az asztalos milyen összetevőket, ragasztó- és lakkanyagokat használ, ha egyáltalán használ ilyeneket. Előre gyártott bútorok esetén érdemes nézni a felhasznált anyagok listáját, és kerülni az olyan összetevőket, amelyeket nagyon ellenálló festékként vagy felületkezelőként hirdetnek. Kerülendők a mesterséges anyagok, illetve mindenképpen érdemes figyelni magára a ragasztóanyagra. A fém- és üvegbútorok jó eséllyel kevesebb kritikus összetevőt tartalmaznak, mint a nagyipari fából készült társaik.
forrás: tudatosvasarlo.hu
Otthon
AI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
Drága lehet, ha a ChatGPT-re bízzuk a felújítást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már olyan megrendelővel, aki az AI segítségével ellenőrizte vagy kérdőjelezte meg szakmai javaslatait, munkáját vagy árait. A legtöbben nem az AI használatát kifogásolják, hiszen sokan maguk is alkalmazzák, hanem azt, amikor egy chatbot általános válasza felülírja a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot. A Mapei Kft. felmérése szerint ennek akár hibás kivitelezés is lehet a következménye. Az AI még nem mindennapos szereplője az építkezéseknek, de már egyértelműen belépett a megrendelők és a szakemberek közötti egyeztetésbe. A kutatásban megkérdezett építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már AI-ra hivatkozó megrendelővel, míg 27 százalékuk még soha nem tapasztalt ilyet. A válaszadók 26 százaléka nagyon ritkán, további 26 százalékuk alkalmanként szembesült a jelenséggel, 20 százalékuk pedig gyakran találkozik vele.
Az AI megmondta, a szakember felsóhajtott
A megrendelők leggyakrabban technológiai megoldásokkal kapcsolatban hivatkoznak az AI-ra: ezt a szakemberek 35 százaléka tapasztalta. Anyagválasztási kérdésekben 31, a szükséges munkafolyamatokkal kapcsolatban 25 százalék találkozott AI-tól származó érvekkel. Az árazásnál 20, a hibák okainál 17, a kivitelezés várható időtartamánál 16 százalékos az említési arány.
Az adatokból az látszik, hogy a megrendelők legtöbbet a munka előtt használják az AI-t: megoldást, anyagot, munkafolyamatot és árat keresnek. A probléma akkor kezdődik, amikor az előzetes tájékozódásból bebetonozott álláspont lesz.
“Egy chatbot ugyanis általános információkból dolgozik. Nem látja, milyen állapotban van a fal, mi van a burkolat vagy az aljzat alatt, megfelelő-e a rétegrend, és milyen hibák derülnek ki bontás közben. Ezek nélkül legfeljebb egy ideális esetre tud választ adni, miközben az építőiparban éppen az ideális eset a legritkább” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.
Kié legyen az utolsó szó: a szakemberé vagy a ChatGPT-é?
A kerekített eredmények alapján tehát tízből körülbelül hét szakember valamilyen mértékű fenntartást fogalmazott meg. A szakemberek 29 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha a megrendelő mesterséges intelligenciával tájékozódik, 22 százalékukat pedig csak kis mértékben. Közepesen zavarónak 27 százalék tartja, 23 százalékot pedig eléggé vagy kifejezetten zavar a jelenség.
A nyitott válaszokból ugyanakkor nem rajzolódik ki általános technológiaellenesség. Az elfogadóbb szakemberek szerint természetes, hogy a megrendelő több forrásból tájékozódik. Szerintük a felkészültebb ügyféllel akár könnyebb is lehet az egyeztetés, a félreértések pedig megfelelő szakmai magyarázattal tisztázhatók.
A kritikusabb válaszadók fő problémája az, amikor az ügyfél az AI általános vagy téves válaszát kész szakvéleményként kezeli. A kritikus szakemberek indoklásai között két állítás volt a leggyakoribb: az AI nem veszi figyelembe a helyszíni körülményeket, illetve pontatlan vagy nem ellenőrzött információt adhat. Többen azt is érzik, hogy a megrendelő inkább hisz a chatbotnak, mint a többéves tapasztalattal rendelkező szakembernek. Ebből irreális ár elvárások, tarthatatlan határidők vagy az adott helyzetben nem alkalmazható technológiai igények születhetnek.
Az egy válaszadó szakember szerint az AI „mindent megoldana, csak az utána való következményeket és előjövő hibákat már nem vállalja”. Ez jól összefoglalja a szakemberek dilemmáját: a tanácsot a gép adja, de a hibás kivitelezésért már a kivitelezőnek kell helytállnia.
Az AI már a szakemberek szerszámosládájában is ott van
A megkérdezett szakemberek 36 százaléka legalább alkalmanként használ mesterséges intelligenciát, 27 százalékuk pedig egyszer-kétszer már kipróbálta. Hetente 13, naponta 7 százalék fordul az AI-hoz, míg 17 százalékuk még soha nem használta.
“A szakemberek elsősorban szakmai információk keresésére, valamint asszisztensi és adminisztratív feladatok elvégzésére használják az AI-t, amely sokuknál részben már a Google szerepét is átvette, és a kivitelezés szinte teljes folyamatában megjelenik” – mutatott rá Markovich Béla.
A válaszadók 44 százaléka alapanyagokkal, kivitelezési technológiákkal és gyártói ajánlásokkal kapcsolatos szakmai információk keresésére használja a mesterséges intelligenciát. Költségszámításhoz, az anyagszükséglet meghatározásához vagy árajánlat készítéséhez 22, műszaki problémák feltárásához és hibakereséshez 21 százalék veszi igénybe. Új technológiák megismerésére és szakmai továbbképzésre 11, a munkafolyamatok megtervezésére pedig 10 százalék alkalmazza.
Tartalomgyártásra, például közösségimédia-posztok és videók készítésére 18, marketingre 17 százalék használja. A megrendelőknek szánt e-mailek, üzenetek és ajánlatok megfogalmazásában, valamint munkanaplók, jegyzőkönyvek és más adminisztratív dokumentumok elkészítésében egyaránt 16 százaléknak segít.
A ChatGPT tud ajánlani csempét, de felrakni továbbra sem fogja
A Mapei kutatása rámutat, hogy az építőipari szakemberek többsége elfogadja, hogy az ügyfél az AI segítségével tájékozódik, ötleteket gyűjt, és megpróbálja megérteni az előtte álló munkát. A határ ott húzódik, ahol az AI már nem egyszerű információforrásként, hanem a helyszíni felmérést és a szakmai tapasztalatot helyettesítő virtuális műszaki ellenőrként van jelen. Ha a megrendelő mindenáron az AI tanácsának végrehajtását várja a szakembertől, könnyen éppen az történhet, amit el akart kerülni: szakszerű kivitelezés helyett kontármunka készül.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés