Kapcsolatfelvétel

Otthon

Formaldehid: a legfőbb beltéri levegőszennyező

Létrehozva:

|

Bútorvásárlásnál talán még kevésbé figyelünk annyira az összetevők esetleges veszélyeire, mint például a hétköznapi élelmiszer vagy kozmetikum vásárlásakor. Pedig a formaldehid kellemetlen lakótárs, bútoraink nagy részével kéretlenül költözik a lakásunkba, esetenként durva allergiát okozva  írja a TudatosVásárló.hu.

A formaldehid egy kellemetlen, csípős szagú, szobahőmérsékleten gáz formában létező kémiai vegyület. Előfordulhat erdőtüzekben, cigarettafüstben, kipufogógázokban egyaránt, a szmog egyik összetevője. A formaldehid számos vegyület előállításához szükséges, az ipar számára kedvelt anyag.

Jó fertőtlenítő- és tartósítószer, így az ipar számos területén hasznosítják. Az élelmiszeriparban E240 néven tartósítószerként volt használatos, de erős vízálló gyantaként sok más termékben is megtalálható, így gyakran előfordul ragasztóanyagokban, védőfelületek kialakításában, a szalvétától kezdve egészen a bútorokig.

A beltéri levegőkörnyezet gyakran nagy koncentrációban tartalmazza a formaldehidet és egyéb aldehideket. Az építési anyagok és más termékek használatából, jelenlétéből adódóan a formaldehid mára az egyik leggyakoribb és legismertebb beltéri levegőszennyező anyaggá vált – mondta el Filep Zoltán, a levegővizsgálatokat is végző WESSLING Hungary Kft. független laboratórium munkatársa.

A formaldehid a bőrön át vagy belélegezve jut a szervezetünkbe. Szem- és bőrirritációt válthat ki, belélegezve pedig már kisebb dózisban is fejfájást, náthát, légzési zavarokat, a nyálkahártya irritációját, égető érzést, könnyezést okozhat. Mivel a levegőnél nehezebb gázról van szó, arra érzékenyebbeknél erőteljes allergiás, asztmatikus reakciókat válthat ki.

Gyermekeknél mindezek a tünetek kisebb mennyiségtől is kialakulhatnak és erősebben léphetnek fel. A levegőbe keveredett 37%-os formaldehid-koncentráció belélegzése a felnőttek számára akár halálos is lehet.

A formaldehiddel összebútorozva

Bizonyos faalapú termékek (farostlemez, UF-hab) formaldehid-emissziója kapcsán különösen az előre gyártott házak, lakókocsik voltak érintettek, főleg a 60-as, 70-es években. Ezekben az esetekben a lakók rossz szagokra és kifogásolható egészségügyi körülményekre panaszkodtak. A fent említett módon készült bútorok akár hónapokig, évekig bocsáthatnak ki magukból formaldehidet, bár az emisszió az idő előrehaladtával csökken.

A padlóburkoló anyagok közé sorolhatjuk a különböző padlószőnyegeket, parkettákat, laminált- padlókat. A legtöbb, bútoriparban használatos padlólemez rétegeit aminoplaszt gyantával ragasztják össze, majd lakkozzák. A furnérozott és rétegelt lemez alapú termékekből való formaldehid-kibocsátást főleg ezek a ragasztók okozzák. Az utóbbi években az új gyártási technológiák és az „alacsony kibocsátó” gyanták határozottan javítottak ezen.
A falak és padlók szigetelésére leginkább üveg- és ásványgyapotot használnak. Az üveggyapot homokból vagy újrahasznosított üvegből készül, mészkő hozzáadásával. Kötőanyagként módosított fenol-formaldehid gyantákat használnak, amelyek használatuk során alacsony szinten formaldehidet bocsátanak ki magukból – folytatja a sort Filep Zoltán.

Lényeges beltéri forrás a hőkezelési technikák és égési folyamatok révén légtérbe került formaldehid. A Föld népességének fele – főleg a fejlődő országok – energiaszükségletük kielégítése érdekében egyre több biomasszát használnak fel és égetnek el. A szén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és a policiklusos aromás szénhidrogének mellett a formaldehid az egyik fő összetevője a biomassza-üzemanyagból származó füstnek. A konyhákban történő főzést is a formaldehid-források közé sorolták, és számottevő beltéri forrás a cigarettafüst is.

Az egyéb lehetséges formaldehid-források között említhetjük az elektronikus használati tárgyakat, a papírt, a textilfestékeket, a tintákat, a kozmetikumokat. Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni, hogy a formaldehid nyomait felfedezték az emberi metabolikus folyamatok végtermékeként is: a formaldehid az ember által kilélegzett levegő egyik összetevője.

Filep Zoltán elmondta, hogy a beltéri levegőminták vizsgálatát ma már rutinszerűen végzik nagy érzékenységű műszerekkel: egy óra alatt 180 komponenst is ki tudnak mutatni.

Tiltott vagy sem?

Az Európai Unióban 2007. szeptember 22. óta tilos a formaldehid használata tartósító- és balzsamozószerként, ugyanakkor egyéb felhasználása megengedett. A közhiedelemmel ellentétben a formaldehid nem szerepel az EU import- és exporttilalmi listáján, nem minősül különösen veszélyes vegyi anyagnak.

A felhasználás mértéke szabályozott, így az előállított termékek esetében a formaldehid-koncentráció nem haladhatja meg a 0,2%-ot, illetve minden olyan termékre, amelyben az anyag mértéke túllépi a 0,05%-ot, az előállító köteles figyelmeztetést elhelyezni.

Az IKEA környezeti fejlesztéseinek keretében két évtizede elkezdte csökkenteni a formaldehid használatát az általa előállított és forgalmazott bútorok esetében. Céljuk az volt, hogy a formaldehid mértéke ne haladja meg a természetes felületkezelő anyagokét, ezek legalább azonos mértékben jelenjenek meg a bútorokban. Elsőként a lakkokban csökkentették jelentősen a formaldehid-felhasználás szintjét, majd a ragasztóanyagokból kezdték kivonni. Ezzel, bevallásuk szerint, lényegesen jobb arányt értek el az Európai Unió által előirányzott megengedett mértéknél. Egy tanulmány szerint az IKEA-bútorokban átlagosan 0,05 ml/köbméter a formaldehid szintje, ami az európai szabályozás mintegy felének felel meg. A német Öko Test 2013-ban elismerően szólt a bevizsgált IKEA-bútorok – főleg a Billy polccsalád – formaldehid-kibocsájtásáról, ami lényegesen jobbnak bizonyult az áruházlánc korábbi eredményeinél.

Mit tehetünk?

Az Öko Test ajánlása szerint, ha új bútort vásárolunk, de leginkább, ha összeszerelünk (ami főleg az IKEA-bútorokra jellemző), akkor pár napig mindenképpen érdemes szellőztetni az adott helyiséget, így a felszabaduló formaldehid gázok távozni tudnak a lakásból.

Valószínűleg költségesebb, de biztosabb megoldás, ha öko-bútorokban gondolkodunk. Készíttethetünk egyedi bútorokat, helyi mesterekkel, olyan helyen, ahol meggyőződhetünk arról, hogy az asztalos milyen összetevőket, ragasztó- és lakkanyagokat használ, ha egyáltalán használ ilyeneket. Előre gyártott bútorok esetén érdemes nézni a felhasznált anyagok listáját, és kerülni az olyan összetevőket, amelyeket nagyon ellenálló festékként vagy felületkezelőként hirdetnek. Kerülendők a mesterséges anyagok, illetve mindenképpen érdemes figyelni magára a ragasztóanyagra. A fém- és üvegbútorok jó eséllyel kevesebb kritikus összetevőt tartalmaznak, mint a nagyipari fából készült társaik.

forrás: tudatosvasarlo.hu

 

Otthon

Italos kartonokból gyárt építőanyagot egy hazai cég

Létrehozva:

|

Szerző:

Gipszkartont helyettesítő lapok gyártásába kezdett tetra pak italos kartonok újrahasznosításával a Stavmat Építőanyag Kereskedelmi Zrt. Kaposváron.

Ivan Frantisek, a szlovák érdekeltségű cég vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a beruházás összértéke mintegy 3,9 milliárd forint. Az építőanyagot jelenleg egy kísérleti gépsor készíti, amely mellé jövő januárig további kettőt helyeznek üzembe. Jelezte, számításaik szerint a gyártáshoz évi 50-70 tonna tetra pak csomagolóanyagra lesz szükségük, amely a térségből biztosítható. Hozzátette: a Stavmat további 7,8 milliárd forintból csarnok építését és 10 gépsor üzembe helyezését tervezi Kaposváron a közeljövőben, bízva abban, hogy a termékükre Magyarországon és külföldön is lesz kereslet. Milan Knezo, a gyártási technológiát biztosító GreenCon ügyvezetője arról szólt, hogy a termelés beindulása is bizonyíték arra, milyen fontos a szelektív hulladékgyűjtés. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban elvárás, hogy az építőipar egyre több újrahasznosított anyagot használjon fel. Kiemelte, hogy a három gépsor mintegy 20 embernek ad munkát, de a dolgozók létszáma az új csarnok megépítésével az 50-et is elérheti.

Tovább olvasom

Otthon

Rovarok lepik el Budapestet, de ez a cél

Létrehozva:

|

Szerző:

Folytatódik Idén is a Vadvirágos Budapest program, amelyben 38 “rovarbarát” zöldfelületet jelöltek ki majdnem harminc hektáron – hangzott el a Főpolgármesteri Hivatal háttérbeszélgetésén.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a tavaly indult, a biodiverzitás növelését célzó program eredményei már most megmutatkoznak: új, a területre jellemző növényfajok jelentek meg Budapesten. A tapasztalatok alapján néhány dolgon változtatnak, például javítani kívánnak az úgynevezett méhlegelőknél elhelyezett helyszíni tájékoztatáson – mondta. Kerpel-Fronius Gábor kijelentette: hisz abban, hogy ez egy jó program, amelyet az emberek szeretni fognak. Bardóczi Sándor főtájépítész elmondta, a Vadvirágos Budapest programhoz hasonlóak nyugat-európai nagyvárosokban és az Egyesült Államokban legalább tíz-tizenöt éves hagyományokra tekintenek vissza. A “túliparosított” mezőgazdaság a rendkívül sok vegyszerrel egyre hatékonyabban pusztítja a hasznos rovarokat, miközben felismerték, hogy ezen hasznos rovarok egyik ökológiai menedékét a nagyvárosok jelentik. A kijelölt területek a hatmillió négyzetméter fővárosi kaszált gyep 4,5 százalékát érintik. Ezeken a helyeken az évi nyolc-tíz helyett csak egy-két alkalommal kaszálnak, így a növényeknek van idejük virágozni, magot érlelni és terjeszteni.

A klímaváltozás elleni küzdelemról szólva elmondta, hogy az ilyen területeken alacsonyabb hőmérsékletet lehet mérni, mint a kaszáltgyeprészeken. Ha az előbbi területekből sok van a városban, az a helyi klímára, a hőszigetekre kedvező hatást gyakorol – mutatott rá Bardóczi Sándor. A területek átalakulása több évet vesz igénybe, és a természetes átalakulás “csúcsaként” esetenként megjelenhetnek védett növények is. Ugyanakkor már most több védett növényfaj – méhbangó, budai imola, Duna-völgyi csillagvirág – jelent meg több helyen – közölte a főtájépítész. A méhlegelőkön az intenzíven kaszált gyepekhez képest sokszínűbb az elővilág: 2-4-szer több növényfaj és 2,5-szer több és többféle beporzó rovar figyelhető meg.

Bardóczi Sándor kérdésre válaszolva elmondta, a parlagfű nem az olyan területeket szereti, mint amilyenek a kijelölt, regenerálódó helyek, ahol a természetes növényzet egy idő után kiszorítja a parlagfüvet. Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi és erdőkezelési osztályvezetője, a Vadvirágos Budapest program szakmai vetője arról beszélt, hogy az elmúlt 50-60 évben vált jellemzővé a nagyvárosokban az intenzív kaszálás, régebben erre nem volt ekkora igény. Ehhez hozzászoktunk, de rájöttünk, hogy az intenzívebben kezelt területek sokkal melegebbek – mondta, kiemelve: ha újra hozzá tudunk szokni az egyébként természetes állapotokhoz, akkor vissza lehet jutni a környezetnek sokkal jobb kezelési módhoz.

A háttérbeszélgetésen közreadott tájékoztató szerint kiderült az is, hogy például a kutyák számára veszélyes toklászok (az egérárpa nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalásza) nem szaporodtak a vadvirágos gyepeken, hiszen ez a gyomnövény éppen a sokszor zavart, rossz állapotú területeken található. Az egyetlen kijelölt terület, ahol kisebb mértékben megjelentek a toklászok – amelyet a Főkert le is kaszált – az Óbudai-sziget egyik korábban rendszeresen letaposott része volt – írták. Kiemelték, a szakemberek az észrevételek és egyeztetések alapján módosítottak több helyszínt vagy kezelési módot. Mint olvasható, a területek kijelölésénél a parkhasználati szempontból kevéssé frekventált, félreesőbb parkterületeket, ember által nem vagy alig járt rézsűket, útközöket, növénnyel beültetett elválasztósávokat kerestek.

Tovább olvasom

Otthon

Erős érveink vannak az otthoni víztisztítók mellett

Létrehozva:

|

Szerző:

Talán felesleges luxusnak tűnhet az otthoni víztisztítók használata, hosszú távon nagyon jó befektetésnek bizonyulhatnak, ráadásul csökkenthetik a háztartás műanyaghasználatát is.

Magyarországon kifejezetten jó minőségű a csapvíz, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a helyi csővezetékek vagy lokális szennyeződések miatt ne lehessen probléma a tisztaságával. Éppen ezért nagyon sokan nem a csapvizet, hanem ásványvizet fogyasztanak – ez pedig számos környezetszennyezési problémát felvet. De mik a víztisztítók előnyei pontosan?

Csökkentheted vele a műanyagszennyezést

A műanyaghulladékok a környezetszennyezés egyik fő forrásai, Magyarországon két évvel ezelőtt évi 10 ezer tonna, a koronavírus-járvány alatt pedig évi 15 ezer tonna egyszer használatos műanyagot dobtunk ki a kukába. Bár a magyar Klíma- és természetvédelmi akcióterv idén július 1-től tiltja az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát, a vizespalackok nem esnek ilyen besorolás alá – még akkor sem, ha nagyon kevesen gyűjtik őket szelektíven, és a szelektív hulladékgazdálkodás rendszere sem a leghatékonyabb. A víztisztítók beszerzésével a csapvíz tisztábbá válik, így az is nyugodtan ihatja, akinek korábban voltak fenntartásai vele szemben – így kevesebb műanyagpalack fogy, és kevesebb kerül a kommunális hulladékba.

Kevesebb vizet használsz a segítségével

Egy jó víztisztító berendezés hozzájárul a felelős vízgazdálkodáshoz is, hiszen, ha már egy ilyen eszközt vásároltál az otthonodba, kisebb eséllyel pazarolod a vizet. Ezen felül, ha nemcsak a csapvizet szűröd vele, kevesebb mosószerre lesz szükséged a mosáshoz, mosogatáshoz (hiszen eleve tisztább vízzel dolgozol), ez pedig megint nagyon jót tesz a környezetnek.

Nőhet a háztartási eszközök hatékonysága

Ha nem megfelelő az otthonodban a vízminőség, annak a háztartási eszközök is kárát láthatják, idővel ugyanis csöveikben felgyülemlik a szennyeződés, ami rontja a hatékonyságukat. Ez a megfelelő vízszűrőkkel megelőzhető, így akár évekkel is meghosszabbíthatod az eszközök élettartamát, a hatékonyságukról nem is beszélve. Éppen ezért tényleg nemcsak az ivóvízre kell gondolni, ha vízszűrésről beszélünk, hanem a többi vízforrásra is – léteznek a lakás többi pontján dolgozó víztisztítók is, amelyek nagyon hasznosak lehetnek.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák