Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A világűrbe exportálnánk az üvegházhatást

Létrehozva:

|

Olyan anyagot kísérleteztek ki a Stanford University kutatói, mely a házak tetejére helyezve egyenesen az űrbe lövellné a városi forróságot. Ezzel a légkondicionálás igénye is csökkenne, s rengeteg energiafogyasztást és üvegházgáz-emissziót lehetne megtakarítani.

A geoengineering szakterülete – mely kifejezésnek magyar megfelelője sincs igazán – , az emberi találékonyságot és az invenciózus mérnöki géniuszt hívja segítségül, hogy technológiai megoldásokkal oldja meg a globális felmelegedés, az üvegházhatás problémáját.

A Stanford University szakemberei a Nature magazinban publikálták vizsgálati eredményeiket azokról a szilícium- és hafniumoxid-alapú lapkákról, melyek a tetőre helyezve egyszerre tükrözik vissza – azaz verik vissza – a napfényt és vonják ki az épületből a hőt. Egyik sem igényel áramot, hangsúlyozta tudósításában a Bloomberg hírügynökség.

A városi hőség csökkentésére és a légkondicionálás visszafogására egy ideje már alkalmazzák a napfény visszaverésének és a háztetők világos színekkel történő befestésének módszerét (hogy azok sötét színnel ne vonzzák magukba a napsugarak hőjét), ám hogy egy épületből ki is lehetne húzni a hőt 20 centiméter átmérőjű lapocskákkal, ez újdonság.

A híradások nem is igazán bocsátkoznak részletekbe ennek mikéntjét illetően: csak annyit tudni, hogy a hőnek van egy hullámhossza, az “infravörös energia, melynek haladását nem blokkolja légkör”.

Irány a hideg világűr!
A szilícium és a hafniumoxid olyan hullámhosszon bocsátja ki az energiát, amely nem áll meg a földi légkörben. Az az infravörös energia kijut az űrbe. Ennek következményeként a kifejlesztett anyag – közvetlen környezetében – akár 5 Celsius fokkal is hűtheti a kültéri levegő és az épület helységeinek hőmérsékletét.

Advertisement

A tudósok szerint az anyaghoz nem szükséges technológiai áttörés, a meglévő gyártási módszerekkel is kivitelezhető a találmány, melynek prototípusa az amerikai Energiaügyi Minisztérium anyagi támogatásával készült el.

Felvetődött a lehetőség, hogy a gépjárművek hűtéséhez is alkalmazhatnák ezeket a lapocskákat. Épületeken való alkalmazásuk esetén a megtakarítás nem csekély lehetne. Csak az Egyesült Államokban -ahol nagy divatja van a légkondicionáló rendszerek éjjel-nappal való működtetésének- az évi 180 milliárd dollárnyi energiaköltésnek mintegy 15 százalékát az irodaházak, áruházak és egyéb üzleti funkciójú épületek légkondicionálására fizetik ki, állítja a Bloomberg hírügynökség. Ennek persze óriási ÜHG-vonzata van, hiszen a szükséges villamosenergia nagy része széntüzeléses erőművekből jön.

Tudósok azt szorgalmazzák, hogy a geoengineering szakágában kiemeltebb szerepet kapjon a jéghideg világűr, melyre akár megújuló forrásként is tekinthetünk, amennyiben el tudjuk odáig juttatni a földi légkörben ragadt meleget. Ezt a K+F-irányvonalat nanofotonikának (nanophotonics) hívják.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Az MI beköltözött az egyetemre: új korszak az ELTE GTK-n

Az ELTE Gazdaságtudományi Karán idén tavasszal új korszak kezdődött az oktatásban: a mesterséges intelligencia (MI) immár hivatalosan is az egyetemi tanulmányok részévé vált.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ELTE GTK egy olyan képzési programot indított el, amely nemcsak engedélyezi, hanem –a hallgatók felkészítése után és alapos szabályozás mellett – kifejezetten ösztönzi is az MI tudatos és felelősségteljes használatát a tanulmányokban, projektfeladatokban és szakdolgozatokban.

MI: Segédeszköz, nem helyettesítő megoldás

A kar az oktatók felkészítése mellett világos irányelveket is meghatározott az MI használatára vonatkozóan: a technológia nem helyettesíti az önálló hallgatói munkát, de hatékony támogató eszközként funkcionálhat. Az új képzés célja, hogy a hallgatók megértsék az MI működését, alkalmazási lehetőségeit és korlátait, miközben kiemelten figyelnek az etikus és jogszerű használatra. A 2025 tavaszi félévben induló „Projektfeladat és szakdolgozat” tantárgy keretében bevezetett MI-képzés több mint hétezer hallgató számára nyitja meg az utat a modern technológiák alkalmazása felé. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek a generatív MI és a nagy nyelvi modellek (LLM) világával, valamint a leggyakrabban használt szövegalkotó és fordító MI-alkalmazásokkal, mint például a ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus, DeepL, Google Translate és eTranslate.

Gyakorlatorientált képzés: promptolási technikák és kritikus gondolkodás

Az oktatás egyik fő pillére a promptolási technikák elsajátítása. A hallgatók olyan módszereket tanulnak meg, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyekkel pontosan szabályozhatják az MI válaszainak szerkezetét, mélységét és stílusát. Külön figyelmet kap az ún. iteratív promptolás, amely segíti a hallgatókat abban, hogy folyamatosan finomítsák és ellenőrizzék az MI által generált tartalmakat. A képzés gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az MI milyen módon segítheti a szakirodalom feldolgozását, a szöveg nyelvi optimalizálását vagy akár egy fejezet tömörítését. A hallgatókat arra ösztönzik, hogy próbálják ki az eszközöket, és szerezzék meg azokat a szükséges tapasztalatokat, melyek birtokában tudatos és kritikus felhasználókká válhatnak.

Szabályozott és etikus MI-használat

Az ELTE GTK kiemelt figyelmet fordít az etikai és jogi keretek meghatározására. Az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos, mivel ez nem tekinthető a hallgató saját szellemi termékének és plágiumnak minősül. Az MI használatát a hallgatóknak dokumentálniuk kell, és az egyetem szabályai szerint ezt egy nyilatkozatban kell rögzíteniük. A generatív MI egyik fő kihívása az úgynevezett „hallucináció”, amikor a rendszer meggyőzőnek tűnő, de valótlan vagy pontatlan információkat generál. Ezért a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kritikus forráselemzést és az információk ellenőrzését, hogy az MI-alapú tartalmak megfeleljenek a tudományos elvárásoknak. A cél az, hogy a hallgatók az MI-re úgy tekintsenek, mint a munkát támogató kiegészítő eszközre.

Új gondolkodásmód és munkaerőpiaci előnyök

A digitális írástudás és az MI-használat egyre fontosabbá válik a munkaerőpiacon, éppen ezért a ELTE GTK hosszú távon szeretné elérni, hogy a hallgatók ne passzív befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az MI-re. Az egyetem ennek érdekében az oktatók és mentorok frontális előadásai mellett olyan hallgatói fórumokat szervez, ahol lehetőség lesz többoldalú tapasztalatcserére és kérdések megvitatására.

Advertisement

Az ELTE GTK ezzel a kezdeményezéssel nem csupán az egyetemi oktatásban, hanem a jövő munkaerőpiacának alakításában is úttörő szerepet vállal.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák