Zöldinfó
A világűrbe exportálnánk az üvegházhatást

Olyan anyagot kísérleteztek ki a Stanford University kutatói, mely a házak tetejére helyezve egyenesen az űrbe lövellné a városi forróságot. Ezzel a légkondicionálás igénye is csökkenne, s rengeteg energiafogyasztást és üvegházgáz-emissziót lehetne megtakarítani.
A geoengineering szakterülete – mely kifejezésnek magyar megfelelője sincs igazán – , az emberi találékonyságot és az invenciózus mérnöki géniuszt hívja segítségül, hogy technológiai megoldásokkal oldja meg a globális felmelegedés, az üvegházhatás problémáját.
A Stanford University szakemberei a Nature magazinban publikálták vizsgálati eredményeiket azokról a szilícium- és hafniumoxid-alapú lapkákról, melyek a tetőre helyezve egyszerre tükrözik vissza – azaz verik vissza – a napfényt és vonják ki az épületből a hőt. Egyik sem igényel áramot, hangsúlyozta tudósításában a Bloomberg hírügynökség.
A városi hőség csökkentésére és a légkondicionálás visszafogására egy ideje már alkalmazzák a napfény visszaverésének és a háztetők világos színekkel történő befestésének módszerét (hogy azok sötét színnel ne vonzzák magukba a napsugarak hőjét), ám hogy egy épületből ki is lehetne húzni a hőt 20 centiméter átmérőjű lapocskákkal, ez újdonság.
A híradások nem is igazán bocsátkoznak részletekbe ennek mikéntjét illetően: csak annyit tudni, hogy a hőnek van egy hullámhossza, az “infravörös energia, melynek haladását nem blokkolja légkör”.
Irány a hideg világűr!
A szilícium és a hafniumoxid olyan hullámhosszon bocsátja ki az energiát, amely nem áll meg a földi légkörben. Az az infravörös energia kijut az űrbe. Ennek következményeként a kifejlesztett anyag – közvetlen környezetében – akár 5 Celsius fokkal is hűtheti a kültéri levegő és az épület helységeinek hőmérsékletét.
A tudósok szerint az anyaghoz nem szükséges technológiai áttörés, a meglévő gyártási módszerekkel is kivitelezhető a találmány, melynek prototípusa az amerikai Energiaügyi Minisztérium anyagi támogatásával készült el.
Felvetődött a lehetőség, hogy a gépjárművek hűtéséhez is alkalmazhatnák ezeket a lapocskákat. Épületeken való alkalmazásuk esetén a megtakarítás nem csekély lehetne. Csak az Egyesült Államokban -ahol nagy divatja van a légkondicionáló rendszerek éjjel-nappal való működtetésének- az évi 180 milliárd dollárnyi energiaköltésnek mintegy 15 százalékát az irodaházak, áruházak és egyéb üzleti funkciójú épületek légkondicionálására fizetik ki, állítja a Bloomberg hírügynökség. Ennek persze óriási ÜHG-vonzata van, hiszen a szükséges villamosenergia nagy része széntüzeléses erőművekből jön.
Tudósok azt szorgalmazzák, hogy a geoengineering szakágában kiemeltebb szerepet kapjon a jéghideg világűr, melyre akár megújuló forrásként is tekinthetünk, amennyiben el tudjuk odáig juttatni a földi légkörben ragadt meleget. Ezt a K+F-irányvonalat nanofotonikának (nanophotonics) hívják.
forrás: piacesprofit.hu

Zöldinfó
Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás
Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.
Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés