Zöldinfó

A világűrbe exportálnánk az üvegházhatást

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-12-04

Szerző:

Hell

Olyan anyagot kísérleteztek ki a Stanford University kutatói, mely a házak tetejére helyezve egyenesen az űrbe lövellné a városi forróságot. Ezzel a légkondicionálás igénye is csökkenne, s rengeteg energiafogyasztást és üvegházgáz-emissziót lehetne megtakarítani.

A geoengineering szakterülete – mely kifejezésnek magyar megfelelője sincs igazán – , az emberi találékonyságot és az invenciózus mérnöki géniuszt hívja segítségül, hogy technológiai megoldásokkal oldja meg a globális felmelegedés, az üvegházhatás problémáját.

A Stanford University szakemberei a Nature magazinban publikálták vizsgálati eredményeiket azokról a szilícium- és hafniumoxid-alapú lapkákról, melyek a tetőre helyezve egyszerre tükrözik vissza – azaz verik vissza – a napfényt és vonják ki az épületből a hőt. Egyik sem igényel áramot, hangsúlyozta tudósításában a Bloomberg hírügynökség.

A városi hőség csökkentésére és a légkondicionálás visszafogására egy ideje már alkalmazzák a napfény visszaverésének és a háztetők világos színekkel történő befestésének módszerét (hogy azok sötét színnel ne vonzzák magukba a napsugarak hőjét), ám hogy egy épületből ki is lehetne húzni a hőt 20 centiméter átmérőjű lapocskákkal, ez újdonság.

A híradások nem is igazán bocsátkoznak részletekbe ennek mikéntjét illetően: csak annyit tudni, hogy a hőnek van egy hullámhossza, az “infravörös energia, melynek haladását nem blokkolja légkör”.

Irány a hideg világűr!
A szilícium és a hafniumoxid olyan hullámhosszon bocsátja ki az energiát, amely nem áll meg a földi légkörben. Az az infravörös energia kijut az űrbe. Ennek következményeként a kifejlesztett anyag – közvetlen környezetében – akár 5 Celsius fokkal is hűtheti a kültéri levegő és az épület helységeinek hőmérsékletét.

A tudósok szerint az anyaghoz nem szükséges technológiai áttörés, a meglévő gyártási módszerekkel is kivitelezhető a találmány, melynek prototípusa az amerikai Energiaügyi Minisztérium anyagi támogatásával készült el.

Felvetődött a lehetőség, hogy a gépjárművek hűtéséhez is alkalmazhatnák ezeket a lapocskákat. Épületeken való alkalmazásuk esetén a megtakarítás nem csekély lehetne. Csak az Egyesült Államokban -ahol nagy divatja van a légkondicionáló rendszerek éjjel-nappal való működtetésének- az évi 180 milliárd dollárnyi energiaköltésnek mintegy 15 százalékát az irodaházak, áruházak és egyéb üzleti funkciójú épületek légkondicionálására fizetik ki, állítja a Bloomberg hírügynökség. Ennek persze óriási ÜHG-vonzata van, hiszen a szükséges villamosenergia nagy része széntüzeléses erőművekből jön.

Tudósok azt szorgalmazzák, hogy a geoengineering szakágában kiemeltebb szerepet kapjon a jéghideg világűr, melyre akár megújuló forrásként is tekinthetünk, amennyiben el tudjuk odáig juttatni a földi légkörben ragadt meleget. Ezt a K+F-irányvonalat nanofotonikának (nanophotonics) hívják.

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:anglia k+f klímaváltozás technológia tudomány

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Tovább olvasom