Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A minőségi tejben van a nagy pénz?

Létrehozva:

|

Gina Rinehart, a világ egyik leggazdagabb üzletasszonya szemet vetett a tejiparra, mint kecsegtető befektetési lehetőségre. Számítását a kínai piacra alapozza: a tejhamisítási botrányok miatt ott nagy szükség van a megbízható, importált tejre.

Az üzletasszony 2012-ben 18,6 milliárd dolláros vagyonával a 37. leggazdagabb embernek számított a világon. Vállalatbirodalma javarészt bányaipari érdekeltségekből áll, ám most a marhatenyésztésben és a tejtermék-termelésben veti meg lábát.

Rinehart egy hét alatt két nagy ügyletet kötött e téren: Ausztráliában felvásárolt egy 3000 jószágból álló szarvasmarha-csordát és két legelőt hozzá – összesen 25 millió (ausztrál) dollárért. További 25 milliót fektetett a Bannister Downs Dairy tejgyárba, hogy az egy új gyáregység építésével növelhesse termelését. Ezen túl további befektetésekre is készül az agráriumban.

A Hancock Prospecting 60 éves elnökeként Rinehart célja nem más, mint hogy az ázsiai fogyasztókat -elsősorban a létszámban növekvő középosztályt- minőségi élelmiszerekkel szolgálja ki. (Becslések szerint a következő 35 évben a világszerte megtermelt élelmiszerek 43 %-a Kínába kerül.) Kínában már 2008 óta egymást érik a tejhamisítási botrányok, találtak már melaminnal szennyezett nyerstejet (a műanyagtermeléshez használt anyagot azért keverték a tejhez, hogy fehérjeszintje magasabbnak tűnjön), de 2011-ben a csecsemőknek készített tejkészítményből is került a piacra nagy készlet, mely nitrittel volt szennyezve.

Advertisement

Rinehart ezekben a kihágásokban lát piaci rést. Megbízható ausztrál tejkészítményt akar exportálni a kínai piacra a csecsemők számára. Ezt egy tejüzem állítaná elő Queensland államban, ahol Rinehart már alárírt egy szándéknyilatkozatot a helyi kormányzattal az 500 millió dollár volumenű beruházásról. A tervek szerint 150 millió liter tejet gyártana évente az üzem. Szó van róla, hogy egy kínai vállalat is beszáll a projektbe.

Rinehart -aki 2011 óta Ausztrália leggazdagabb embere- büszkén viseli sikerét és gazdagságát (amit mellesleg örökölt!) és nemrég beszólt a szegényeknek, akiket tehetetlenként és mihasznaként kritizált. Rinehart maga az ötvenes években egy tehénfarmon nőtt fel, amit apja, Lang Hancock üzemeltetett. Hancock bányákból szerezte vagyonát, miután hatalmas vasérc készletekre lelt. Halálakor, 1992-ben lánya vette át a cégcsoport irányítását.

Advertisement

A mogulasszony Ázsiának már jó ideje sokat köszönhet: az elmúlt két évtizedben az ásványi nyersanyagok Ázsiába való eladásával hizlalta vagyonát. De míg a nyersanyagárak leszállóban vannak, az élelmiszer-nyersanyagoké nem. Ezért tartja szükségesnek a profilváltást.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Veszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen

Palagáz-moratóriumot kezdeményez a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez várják további civilszervezetek, helyi közösségek, szakértők és gazdák csatlakozását. Az országos moratórium célja, hogy ne lehessen a magyar lakosság egészségét, megélhetését és a környezetet palagáz-projektekkel veszélyeztetni. “A jelenlegi palagáz-projektek súlyos környezeti, egészségügyi kockázatokat hordoznak főleg az Alföldön élők számára, és a beruházások gazdaságilag is kétségesek. A széles társadalmi támogatottsággal megvalósuló moratórium egyszerre védené az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit” – mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse. Az MTVSZ és a kezdeményezéshez csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelései: Mielőbb vezessenek be országos palagáz-moratóriumot, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és a kapcsolódó kutatófúrásokat, feltárást Magyarországon.

A hazai döntéshozóktól azt kérik, hogy független szakértőkkel végre vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, valamint vizsgálják felül a palagázkérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálatok eredményéről és a tervekről megfelelően konzultáljának a szakmai intézményi és szakértői körrel és az érintett lakossággal.

“Várjuk civilszervezetek és szerveződések, közösségek csatlakozását minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos) és területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) Továbbá szakértők és gazdák csatlakozását is várjuk.” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse. A moratórium kezdeményezés az MTVSZ eddigi sokéves palagáz-kritikus munkájára épít, annak következő lépése. A Szövetség évek óta azon dolgozik, hogy a palagáz-beruházások környezeti és társadalmi kockázatai ismertté váljanak, és a helyiek, valamint a környezet védelmében részt vesz az engedélyezési eljárásokban és számos szakmai véleményt készített.

Advertisement

“Moratórium szintű megoldásra van szükség, ugyanis a probléma is rendszerszintű, túlmutat az egyes palagáz-projekteken. Miközben a jelenlegi szabályozás és a hatósági eljárások nem nyújtanak elégséges védelmet a helyi lakosságnak, környezetnek a palagáz-kitermelés kockázataival szemben, addig újabb és újabb palagáz-beruházások bukkannak fel. Idén például Kiskunhalas környékén, és a békési palagáz-projekt bővítésére is új engedélyezési eljárás indult. Ráadásul, a palagáz-kitermelés átláthatósága is kétséges: bár már október elején megnyertük másodfokon a majd egy évig húzódó közérdekű adatigénylési pert, az adatokat még mindig nem kaptuk meg a bányafelügyelettől (SZTFH), ezért végrehajtást kell indítanunk.” – foglalta össze Galambos Eszter.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és 26 civilszervezet októberben levelet küldött az energiaügyi miniszternek a moratórium-kezdeményezésről, melyre eddig nem kaptak választ. https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ-moratorium-level-pdf.pdf

Advertisement

A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák