Zöldinfó
Évszázadokon át állták a klímaváltozást a grönlandi vikingek

A grönlandi vikingek évszázadokon át állták az időjárás viszontagságait a kis jégkorszak beköszönte után.
A 13. század közepén kezdődő éghajlatváltozást igen hideg telek és nyarak évtizedes periódusa jelezte, ezalatt a kis farmok többsége elnéptelenedett, az állatállomány jelentős része elpusztult. A bajokat tetézte, hogy a vikingek nem tudtak Európa más vidékeivel kereskedni, hiszen nem volt elég hajóépítésre alkalmas faanyaguk. Így képtelenek voltak pótolni a kieső forrásokat, grönlandi kolóniájuk teljesen magára maradt – olvasható a ScienceNordic hírportálon.
Kétszáz éven át kitartottak
Az eddigi feltételezések szerint a vikingek nagyon gyorsan “eltűntek” Grönlandról, ám a Dán Nemzeti Múzeum kutatója, Christian Koch Madsen vizsgálatai szerint a telepesek még csaknem kétszáz éven át kitartottak az egyre kedvezőtlenebbé váló életfeltételek közepette.
Christian Koch Madsen a túlélést elősegítő körülményeket sorolva rámutatott, hogy a vikingkolónia sokkal kisebb volt, mint feltételezték: nem 6000, hanem csupán 2500 ember élt Grönlandon, a kis farmok nagy távolságra voltak egymástól, és a földművesek, állattartók ügyesen kihasználták a természet kínálta lehetőségeket.
“A közhiedelemmel ellentétben a vikingek jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez. A zord időjárás hatására a legkijjebb lévő farmokat elhagyták, a népesség a nagyobb településeken összpontosult, ez lehetővé tette a készletek és az emberi erőforrások koncentrálását. A központosítás azonban növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket” – vázolta a folyamatokat a kutató.
Fókát ettek
A földművelés és állattartás ellehetetlenülésével a halászat vált a fő megélhetési forrásává, a kései grönlandi vikingek táplálékának 80 százalékát a fókák adták. Nem lehet tudni, hogy 200 év után végül miért tűnt el a vikingek grönlandi kolóniája. A dán kutató szerint ezért a kedvezőtlen körülmények szerencsétlen összjátéka okolható. “Bizonyos viszont, hogy sokkal tovább kitartottak, mint eddig hittük” – mutatott rá Christian Koch Madsen.
“Mindeddig rejtély volt, hogy miért tűntek el oly hirtelen Grönlandról a vikingek. A dán kutatás bebizonyította, hogy a feltételezésekkel ellentétben jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez” – hangsúlyozta Andrew Dugmore, az Edinburghi Egyetem régészprofesszora, aki az archeológia szempontjából áttörésnek nevezte a tanulmányt.

Zöldinfó
Kezdődik a modulgyártás Debrecenben – harmadával csökkenhet a víz- és energiafelhasználás
Környezetkímélőbb és energiahatékonyabb megoldásokat kíván alkalmazni debreceni gyárában a CATL.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Emlékezettek: az illetékes hatóság 2023-ban adta ki az üzem egységes környezethasználati engedélyét, amit két alkalommal (2023-ban és 2024-ben) módosítottak – tudatta az alternativenergia.hu. Az engedélyeknek megfelelően a modulgyártás próbaüzeme szeptemberben megkezdődött a Déli Ipari Parkban, a cellagyártás pedig a tervek szerint ez év végén indul el. A környezethasználati engedély módosításának célja, hogy kevesebb vizet és energiát használjanak fel – idézte a közlemény Matt Shent, a CATL Debrecen ügyvezető igazgatóját, aki hozzátette, abban nincs változás, hogy a magyar és az európai uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, szigorú üzemeltetési és ellenőrzési rendszert alakítanak ki.
A cég tájékoztatása szerint az új típusú, adiabatikus hűtőtornyok alkalmazásával közel harmadával csökkenhet a hűtésre felhasznált víz mennyisége, a hűtéshez kizárólag szürkevizet használnának a kapcsolódó városi infrastruktúra kiépítése után, ezzel csökkentve az üzem környezetvédelmi és vízvédelmi lábnyomát. A közleményben kiemelték: a korábbi tervekkel ellentétben a CATL Debrecen nem tervezi saját NMP-regeneráló (n-metil-2-pirrrolidon) létesítmény építését. A gyártási folyamatok során keletkező, újrahasznosítható vizes NMP-t hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkező, szakértő partnerek szállítják el, ami megfelel a környezetvédelmi előírásoknak.
Továbbá technológiaváltást is terveznek: a nikkel-kobalt-mangán (NCM) kémiájú akkumulátor cellák mellett lítium-vasfoszfát (LFP) kémiájú akkumulátorokat is gyártanak majd Debrecenben. A gyártási folyamatok optimalizálásával, a hővisszanyerő rendszerek fejlesztésével, az égőberendezések és kemencék energiahatékonyságának javításával a debreceni üzemben közel harmadára csökken a gyártási tevékenység átlagos fajlagos energiaigénye – írták. A közleményben megjegyezték: a CATL az elmúlt öt évben mintegy 49 ezer új szabadalmi kérelmet nyújtott be és folyamatosan fejleszti gyártási technológiáját. A világ legnagyobb akkumulátorgyártója 2022 nyarán jelentette be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyártóegységét.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés