Zöldinfó
Évszázadokon át állták a klímaváltozást a grönlandi vikingek
A grönlandi vikingek évszázadokon át állták az időjárás viszontagságait a kis jégkorszak beköszönte után.
A 13. század közepén kezdődő éghajlatváltozást igen hideg telek és nyarak évtizedes periódusa jelezte, ezalatt a kis farmok többsége elnéptelenedett, az állatállomány jelentős része elpusztult. A bajokat tetézte, hogy a vikingek nem tudtak Európa más vidékeivel kereskedni, hiszen nem volt elég hajóépítésre alkalmas faanyaguk. Így képtelenek voltak pótolni a kieső forrásokat, grönlandi kolóniájuk teljesen magára maradt – olvasható a ScienceNordic hírportálon.
Kétszáz éven át kitartottak
Az eddigi feltételezések szerint a vikingek nagyon gyorsan “eltűntek” Grönlandról, ám a Dán Nemzeti Múzeum kutatója, Christian Koch Madsen vizsgálatai szerint a telepesek még csaknem kétszáz éven át kitartottak az egyre kedvezőtlenebbé váló életfeltételek közepette.
Christian Koch Madsen a túlélést elősegítő körülményeket sorolva rámutatott, hogy a vikingkolónia sokkal kisebb volt, mint feltételezték: nem 6000, hanem csupán 2500 ember élt Grönlandon, a kis farmok nagy távolságra voltak egymástól, és a földművesek, állattartók ügyesen kihasználták a természet kínálta lehetőségeket.
“A közhiedelemmel ellentétben a vikingek jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez. A zord időjárás hatására a legkijjebb lévő farmokat elhagyták, a népesség a nagyobb településeken összpontosult, ez lehetővé tette a készletek és az emberi erőforrások koncentrálását. A központosítás azonban növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket” – vázolta a folyamatokat a kutató.
Fókát ettek
A földművelés és állattartás ellehetetlenülésével a halászat vált a fő megélhetési forrásává, a kései grönlandi vikingek táplálékának 80 százalékát a fókák adták. Nem lehet tudni, hogy 200 év után végül miért tűnt el a vikingek grönlandi kolóniája. A dán kutató szerint ezért a kedvezőtlen körülmények szerencsétlen összjátéka okolható. “Bizonyos viszont, hogy sokkal tovább kitartottak, mint eddig hittük” – mutatott rá Christian Koch Madsen.
“Mindeddig rejtély volt, hogy miért tűntek el oly hirtelen Grönlandról a vikingek. A dán kutatás bebizonyította, hogy a feltételezésekkel ellentétben jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez” – hangsúlyozta Andrew Dugmore, az Edinburghi Egyetem régészprofesszora, aki az archeológia szempontjából áttörésnek nevezte a tanulmányt.
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés