Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Évszázadokon át állták a klímaváltozást a grönlandi vikingek

Létrehozva:

|

A grönlandi vikingek évszázadokon át állták az időjárás viszontagságait a kis jégkorszak beköszönte után.

A 13. század közepén kezdődő éghajlatváltozást igen hideg telek és nyarak évtizedes periódusa jelezte, ezalatt a kis farmok többsége elnéptelenedett, az állatállomány jelentős része elpusztult. A bajokat tetézte, hogy a vikingek nem tudtak Európa más vidékeivel kereskedni, hiszen nem volt elég hajóépítésre alkalmas faanyaguk. Így képtelenek voltak pótolni a kieső forrásokat, grönlandi kolóniájuk teljesen magára maradt – olvasható a ScienceNordic hírportálon.

Kétszáz éven át kitartottak
Az eddigi feltételezések szerint a vikingek nagyon gyorsan “eltűntek” Grönlandról, ám a Dán Nemzeti Múzeum kutatója, Christian Koch Madsen vizsgálatai szerint a telepesek még csaknem kétszáz éven át kitartottak az egyre kedvezőtlenebbé váló életfeltételek közepette.

Christian Koch Madsen a túlélést elősegítő körülményeket sorolva rámutatott, hogy a vikingkolónia sokkal kisebb volt, mint feltételezték: nem 6000, hanem csupán 2500 ember élt Grönlandon, a kis farmok nagy távolságra voltak egymástól, és a földművesek, állattartók ügyesen kihasználták a természet kínálta lehetőségeket.

“A közhiedelemmel ellentétben a vikingek jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez. A zord időjárás hatására a legkijjebb lévő farmokat elhagyták, a népesség a nagyobb településeken összpontosult, ez lehetővé tette a készletek és az emberi erőforrások koncentrálását. A központosítás azonban növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket” – vázolta a folyamatokat a kutató.

Fókát ettek
A földművelés és állattartás ellehetetlenülésével a halászat vált a fő megélhetési forrásává, a kései grönlandi vikingek táplálékának 80 százalékát a fókák adták. Nem lehet tudni, hogy 200 év után végül miért tűnt el a vikingek grönlandi kolóniája. A dán kutató szerint ezért a kedvezőtlen körülmények szerencsétlen összjátéka okolható. “Bizonyos viszont, hogy sokkal tovább kitartottak, mint eddig hittük” – mutatott rá Christian Koch Madsen.

Advertisement

“Mindeddig rejtély volt, hogy miért tűntek el oly hirtelen Grönlandról a vikingek. A dán kutatás bebizonyította, hogy a feltételezésekkel ellentétben jól alkalmazkodtak a változó körülményekhez” – hangsúlyozta Andrew Dugmore, az Edinburghi Egyetem régészprofesszora, aki az archeológia szempontjából áttörésnek nevezte a tanulmányt.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!