Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Antarktisztól akarnak jéghegyeket tolni az Arab-öbölbe az ivóvíz biztosítására

Létrehozva:

|

Az Egyesült Arab Emírségekben azt tervezik, hogy jéghegyeket tolnak az Antarktisztól az Arab-öbölbe legkorábban 2018-ban, hogy tiszta ivóvizet nyerjenek.

Egy átlagos óriásjéghegy több mint 90 milliárd liter vizet tartalmaz, ami elegendő egymillió ember számára öt éven át – közölte Abdullah Mohamad Szulejman al-Sehi, az abu-dzabi székhelyű NABL ökocég igazgatója. Az illetékes a Gulf News hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy cége már szimulátoron végigjárta a jéghegyszállítás útvonalát és más lehetőségeket, hogy kidolgozzák az emírségek jéghegyprogramjának megvalósíthatósági tanulmányát. “A szimulátor szerint egy évbe telik egy jéghegy eltolása az emírségek partjaihoz. Kidolgoztuk a műszaki és pénzügyi tervet. A tolás a legjobb módszer. A projektet 2018 elején kezdjük. Főként ivóvíz céljából van rá szükség. De jól fogja szolgálni a turizmust és befolyásolni az időjárást” – hangsúlyozta. A jéghegyek nem olvadnak gyorsan, mivel azok 80 százaléka a víz alatt van, a víz fölötti világos jég pedig visszaveri a Nap sugarait, nem nyeli el könnyen annak hőjét. Egy jéghegy látványa az Arab-öbölben egy új turisztikai látványosság lehet az emírségekben. Az óriási jéghegyek jelenléte az emírségek partjainál megváltoztatná az időjárást, több esőt hozna a sivatagos térségbe – tette hozzá al-Sehi, aki nem részletezte, milyen útvonalon akarnak jéghegyet hozni a térségbe, de a Google-térkép szerint a távolság a Dél-sarktól 12 600 kilométer. Az illetékes elismerte, hogy a terv megvalósítása kihívásokkal teli. Amikor megérkeznek a jégheggyel az emírségek partjaihoz, beindul cég ivóvíz-előállító művelete: tömböket vágnak le a jéghegy tengerszint fölötti részéről, és összetörik víznek, amelyet hatalmas tartályokban tárolnának, majd tisztítanák.

Ez a világ legtisztább vize – hangoztatta al-Sehi, aki nem árulta el, hogy mekkora költségekkel járna ez a páratlan feladat. A jéghegyekből való ivóvízfakasztás nem új elképzelés, az 1970-es években Szaúd-Arábia tervezte sarki jéggel megoldani ivóvízellátásét, de a költségek és a műszaki kihívások miatt elállt az elképzeléstől. Al-Sehi a közelmúltban ismertette azt az elképzelést, hogy tengeralatti vezetéket építenének az Arab-öböl alatt, amelyen keresztül pakisztáni folyók vizét hoznák az emírségekbe.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

2027-től gondba kerülhet az amerikai gázexport Európába

Az Egyesült Államok harmadával bővíti a cseppfolyósított földgáz exportjára szolgáló kapacitását a következő években.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Egyesült Államok 2030-ra harmadával növeli a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára szolgáló kapacitását, ugyanakkor az európai metánrendelet nehezítheti az európai szállításokat – jelentette ki Charlie Riedl, az LNG kitermelésével és kereskedelmével foglalkozó amerikai szereplőket tömörítő Center for Liquified Natural Gas szervezet ügyvezető igazgatója az amerikai külügyminisztérium szervezésében Washingtonban tartott tájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy jelenleg 9 LNG-exportlétesítmény üzemel az Egyesült Államokban, napi csaknem 500 millió köbméter kapacitással, és tíz helyen hajtanak végre bővítést, aminek révén 2030-ra napi 840 millió köbmétert meghaladó export válik lehetővé – írja az alternativenergia.hu. Charlie Riedl elmondta, hogy 2023-ban az amerikai export mintegy 80 százaléka irányult Európába. Az arány az elmúlt években kissé csökkent, de az Egyesült Államok változatlanul Európa második legjelentősebb földgáz-szállítója, cseppfolyósított földgázt tekintve pedig a legnagyobb szereplő – mondta.

Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az Európába irányuló szállításokban “kihívásokat” okozhatnak az Európai Unió metánrendelet néven ismert szabályozásának 2027. január 1-én életbe lépő előírásai, amelyek az amerikai eladások korlátozásához vezethetnek, és ennek érdekében lépéseket sürgetett. Rámutatott arra, hogy az európai jogszabály jelenlegi megfogalmazása alapján nem lesz lehetséges, hogy amerikai LNG az érintett előírások hatályba lépése után az európai piacra kerüljön. Megjegyezte, hogy Európa kettős szorításba kerülhet, miután szintén 2027-től tervezi leállítani az Oroszországból származó földgáz vásárlását. Magyarország helyzetét illetően az MTI kérdésére elmondta, hogy amerikai cseppfolyósított földgáz nagyobb mennyiségű magyarországi szállításához jelentős infrastrukturális beruházásokra lesz szükség, ami az alapját kell, hogy képezze minden kereskedelmi tárgyalásnak. “További csővezetéket és infrastruktúrát igényel, hogy a gáz a piacra érkezhessen” – fogalmazott Charlie Ried.

A Center for Liquified Natural Gas ügyvezető igazgatója hozzátette ugyanakkor, hogy az Európa középső térségében tervezett észak-déli, úgynevezett “vertikális” energiaszállítási folyosó kialakítása összekapcsolható a Magyarország számára szükséges pótlólagos infrastruktúra kiépítésével is, ami több évre szóló fejlesztési feladat.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák