Zöld Energia
Napelemmel fűteni? Lehetséges!
Sokaknak gondot okoz a fűtésszámla is a villanyszámla mellett. Ráadásul a fával, gázzal, szénnel, gázolajjal való fűtés rendkívül környezetszennyező. De akkor mi lehet a megoldás? A napelem!
HOGYAN FŰTHETÜNK NAPELEMMEL?
Az első lépés, hogy ingatlanunkra felszerelésre kerül egy megfelelő méretű napelemes rendszer, ami áramfogyasztásunkhoz igazodva előállítja azt az energiamennyiséget, amelyre háztartásunknak szüksége van. A rendszer méretezését és tervezését végrehajtó szakemberek figyelmét érdemes felhívni arra, hogy az épület fűtését is a napelemes rendszer segítségével kívánjuk majd biztosítani.
Amennyiben rendelkezünk ilyen jellegű berendezéssel, akkor egyelőre csak elektromos áramot tudunk előállítani, amit egy másik berendezéssel hőenergiává kell átalakítanunk. Mindezt úgy tudjuk végrehajtani, hogy ingatlanunkba beszerelünk egy elektromos kazánt, vagy szobánként bármilyen villamos fűtő berendezést, esetleg klímát. Ezek a fűtőberendezések ugyan relatíve nagy energiafogyasztással bírnak, de ezzel nem kell törődni, ha a szükséges energiát elő tudjuk állítani a napelemek segítségével.
MIRE KELL ODAFIGYELNI A FŰTŐBERENDEZÉSEK ESETÉBEN?
A klímaberendezések és az elektromos kazánok esetében kiemelten oda kell figyelni arra, hogy azok megfelelő és bizonyos időközönkénti karbantartása megtörténjen. A klímáknál például, ha hűtésre és fűtésre is használatosak, akkor érdemes őket évente 2-szer is ellenőriztetni, tisztíttatni. A klímák egyik nagy előnye, hogy nem csak hűtésre, hanem fűtésre is alkalmasak. Fontos tudni, hogy a légkondicionálók a hideg levegőt a bennük található speciális gázok révén állítják elő. Ezek a gázok többnyire olyan anyagok, melyek bizonyos fokú ózonlebontó képességgel rendelkeznek. A korai szerkezetek szivárgási értéke jelentős, illetve a bennük felhasznált gázok ózonréteget károsító képessége is jelentős. A klímaberendezések működése, akkor környezetbarát, ha az üzemeltetésükhöz szükséges energiát megújuló energiaforrásból, például napelemes rendszer használatával állítjuk elő. A zöld energia előállítása során nem kerül a légkörbe üvegházhatást okozó gáz, így a fent leírt spirálfolyamat megszakad. Emellett törekednünk kell arra, hogy olyan berendezéseket vásároljunk, amelyek zéró szivárgási értékkel és alacsony fokú ózonlebontó képességű gáztöltéssel rendelkeznek. Jelenleg az R32-es hűtőközeg – ami egy speciálisan tisztított fluorid – számít a legkörnyezetbarátabb megoldásnak.
Zöld Energia
15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.
A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.
Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?
Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.
Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!
Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.
Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet.
A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.
Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés