Egyéb
Hamarosan csak megújuló energiaforrásokat használhat Kalifornia
Kalifornia élen jár a megújuló energiában, ezt pedig egy új rekorddal sikerült igazolni.
Április 30-án rövid időre ugyan, de közel 100 százalékban megújuló energiaforrások elégítették ki Kalifornia energiaigényét – számol be az Interesting Engineering. Eleinte 101 százalékos arányról számoltak be, utóbb azonban kiderült, hogy az érték pontatlan volt. Az államban az áramhálózatot, a termelést és a közművek által továbbított energiát a Kaliforniai Független Rendszerüzemeltető (CAISO) nonprofit szervezet monitorozza. A csoport először még arról számolt be, hogy a megújulók az áramigény 101 százalékát fedezték, a felesleget pedig a szomszédos államokba exportálták. A hatóságok utóbb ellenőrizték az adatokat, és kis mértékű finomítást végeztek. Így derült ki, hogy az arány valójában „csak” 99,87 százalékos volt, ekkor 18 672 megawattos volt a terhelés Kaliforniában. A CAISO szóvivője szerint az érték így is felülmúlja az állam korábbi, 97,58 százalékos csúcsát. Az új rekord 15 percig tartott ki, ezt követően a megújulók hozzájárulása 97 százalékra esett vissza. 12 391 megawatt, azaz az energia mintegy kétharmada az állam elektromos hálózatára kapcsolt napelemes panelektől származott. A fennmaradó részt szélenergia, geotermikus energia és egyéb zöld források biztosították.
Kaliforniai környezetvédők egy olyan jogszabály elfogadásáért küzdenek, amely előírná, hogy 2045-re az állam teljes energiaigényét megújulókból fedezzék. A célok között szerepel továbbá, hogy naperőműfarmok helyett a térségben az otthoni napelemeket támogassák – ehhez összesen egymillió napelemes tetőt akarnának. Az új mérföldkő fontos lépés a helyi zöld törekvések történetében.
Kaliforniában, nem meglepő módon, a napenergia lehet a kulcs az átállásban. Bár az államban földrajzi adottságai alapján a vízerőművek is komoly segítséget jelenthetnének, a régóta tartó aszály alapján úgy tűnik, hogy nem a vízenergia fogja jelenteni a megoldást. Kalifornia természetesen még távol áll attól, hogy teljesen elhagyja a fosszilis energiahordozókat, földgázt használó hőerőművei például még mindig üzemelnek, igaz, a felesleges energiát más államoknak adják át.
Egyéb
A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban.
Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.
Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.
„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.
Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.
„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.
A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.
Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem