

Az elhasznált napelemek jellemzően a hulladékok között végzik, ily módon járulva hozzá a környezetszennyezéshez – írja a VG. A portál szerint gazdasági szempontból jobban megéri kidobni, semmint újrahasznosítani a napelemeket, igaz, ez idővel megváltozhat.
Napjainkban az otthoni napelemek egyre terjednek, a trend pedig hazánkban is megfigyelhető. Sokan nem pusztán takarékossági céllal döntenek az ilyen rendszerek mellett, a napenergia hasznosításával a bolygóra nehezedő nyomást, a klímaváltozást előidéző kibocsátást is mérsékelni akarják. Bár a fosszilis energiahordozók égetéséhez képest a napelemek valóban zöldebbek, kevesen tudják, hogy igazából ezen eszközök is komoly környezetszennyezők. A fotovoltaikus panelekhez használt alumínium, ezüst, réz, poliszilícium és üveg előállítása önmagában negatívan hat a környezetre, de hasonló a helyzet az elemek szállításával, felszerelésével és karbantartásával. A már elhasznált napelemek ráadásul még nagyobb szennyezést okoznak. A napenergia-iparban a gazdaságossági és egyéb számítások során úgy kalkulálnak, hogy a paneleket 30 évente kell cserélni, a napelemek élettartama viszont ennél akár lényegesen kevesebb lehet. Gyakran ráadásul a napelemeket nem megjavítják, hanem egyszerűen lecserélik, ilyenkor pedig a régi panelek a hulladékok között végzik. Az újrahasznosítás gazdaságilag egyszerűen nem éri meg.
Az elmúlt időszakban egyre több cég kezdett el a problémával foglalkozni, igaz, az újrahasznosítás még mindig gyerekcipőben jár. A fordulatot az hozhatja el, ha a napelemek iránti igény robbanásszerű növekedésével olyan szinten megemelkednek az alapanyagárak, hogy a piac érdekelté váljon a kidobásra ítélt panelek újrahasznosításában. Ez idővel nemcsak az ellátási lánc problémáit oldhatja meg, hanem konkrét költségmegtakarításhoz is vezethet. A Rystad Energy júliusban publikált jelentésében arra jut, hogy 2030-ban több mint 2,7; 2050-ben pedig már 80 milliárd dollár lehet az élettartamuk végét elérő panelek újrahasznosítható anyagainak összértéke. A szám idén csupán 170 millió dollár volt. Az energiakutató vállalat szerint 2040-re a napelemes beruházások 6 százaléka már a régi panelekből visszanyert anyagokhoz köthető majd, szemben a mai 0,08 százalékkal. Ugyanebben az évben viszont az évi 27 millió tonnát érheti el a napelemes hulladék mennyisége.

Zöld Energia
Új lendületet kap a szélerőmű-fejlesztés Lengyelországban
A lengyel kormány a Karol Nawrocki elnök által a szélenergiáról szóló jogszabály ellen emelt vétó ellenére, rendelet útján kész növelni a szélerőművek kapacitását.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nawrocki a múlt héten vétózta meg azt a törvénymódosítást, mely értelmében liberalizálták volna a szélerőművek építésére vonatkozó előírásokat úgy, hogy 700 méterről 500 méterre rövidítették volna azt a minimális távolságot a lakóházaktól, amelyben épülhet szélerőmű – írja az alternativenergia.hu. “Már előkészítettük a vonatkozó rendeletet, és törvény nélkül, az elnöki vétótól függetlenül növelni fogjuk a szárazföldi szélerőművek kapacitását” – jelentette ki Tusk. Kifejtette: ezt elsősorban “radikálisan egyszerűsített környezetvédelmi előírások” révén érik el, például lecserélik a már meglévő szélerőműveket, és helyükre “sokkal hatékonyabb”, illetve magasabb árbocú turbinák kerülnek. Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter az X-en megírta: a zöldenergiába történő beruházásokat “a regionális környezetvédelmi igazgatóságok rendeleteinek és szabályainak módosítása révén” gyorsítják fel.
Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal főnöke a kabinetülést követő sajtókonferencián aláhúzta: az államfő nem engedi, hogy vétóját “különböző végrehajtási aktusokkal, például rendeletekkel megkerüljék”. Az ilyen megoldást Bogucki alkotmányellenesnek nevezte. Tusk azt követően tette a bejelentést, hogy szerdán Nawrocki kezdeményezésére megtartották a kabinettanácsot, vagyis az államfő által vezetett kormányülést. A kabinettanács napirendjén az Európai Unió (EU), valamint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országai közötti megállapodást érintő lengyel álláspont is szerepelt. Nawrocki az ülés elején megismételte korábbi véleményét, miszerint a megállapodás káros hatással lesz a lengyel mezőgazdaságra. Megerősítette: egy blokkoló kisebbség összeállítására fog törekedni az EU-ban.
Az államfőnek válaszolva Tusk úgy látta: ha volna esély egy blokkoló kisebbség létrehozására, “ezt már régen megtették volna”. Folyamatban van viszont egy olyan mechanizmus bevezetése, amely lehetővé teszi “a részleges blokádot vagy korrekciót, ha az európai piacokon kockázatok merülnek fel” a megállapodás kapcsán – tette hozzá Tusk. Később Zbigniew Bogucki közölte: Nawrockit a kabinetülésen “biztosították arról, hogy a kormánynak negatív az álláspontja a Mercosur-megállapodás ügyében. Nawrocki a közeljövőben Giorgia Meloni olasz kormányfővel fog egyeztetni a témáról – jelezte, és úgy látta: amennyiben Lengyelország, Franciaország és Olaszország mellett “egy kisebb állam” is ellenezné a megállapodást, esély volna annak elvetésére. A lengyel külügyminisztérium szerdán az X-en bejelentette: Lengyelország a Mercosur-megállapodás ellen fog szavazni az EU Tanácsában.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Erdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Kezdődik a modulgyártás Debrecenben – harmadával csökkenhet a víz- és energiafelhasználás