Zöldinfó
Ellenáll a válságnak a vízellátás Bécsben
Az osztrák főváros mégsem aggódik a vízellátás miatt. “A bécsi víz nemcsak jó minőségű, de válságbiztos is” – jelentette ki Bécs klímatanácsnoka, Jürgen Czernohorszky. A város célja, hogy különböző intézkedésekkel legalább 2050-ig szavatolja a városlakók biztonságos vízellátását. Kivételes helyzetben vannak a szomszédos főváros lakói, ahol még a csapból is forrásvíz folyik. Bécs vízellátását ugyanis összesen 70 Alsó-Ausztriában és Stájerországban eredő forrás biztosítja. Bár a szárazság az osztrák fővárosra is rányomta bélyegét, a városlakóknak mégsincs okuk aggodalomra. “A vízellátás folyamatosan biztosított, még csak spórolni sem kell a vízzel” – állítja a bécsi vízellátásért felelős Wiener Wasser szóvivője, Astrid Rompolt, aki ennek ellenére óvatosságra int, hisz az erőforrások végesek. Bár az utóbbi negyven évben 150 literről 130 literre csökkent a bécsiek egy főre jutó napi vízfogyasztása, a népességnövekedés miatt azonban 2050-ig várhatóan 15 százalékkal fog nőni a teljes vízfogyasztás.
A városvezetés a vízvezeték-hálózat folyamatos felújításával és bővítésével, valamint a víztározók hálózatának bővítésével készül a növekvő fogyasztásra – különös tekintettel azokra a városrészekre, melyeket újonnan népesítenek be a városba költözők. Ezért Bécs épp azon dolgozik, hogy egy negyedik fővezetéket építsen ki Meidling térségében, ősszel pedig egy újabb vezeték létesítésére koncentrál majd a Floridsdorfer híd környékén.
Mindemellett a rekkenő hőségben ivókutak, szökőkutak, tűzcsapra szerelhető párakapuk és vízfüggönyök nyújtanak enyhülést a járókelőknek, ha 30 Celsius-fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála. Csak első tűnik pazarlásnak ez a nagyvonalú vízhasználat a város utcáin. “A napi vízfogyasztáshoz képest elenyésző az a vízmennyiség, amit erre a célra felhasználunk, mégis egy jól használt erőforrásról van szó, hiszen élhetőbbé teszi a várost.” – hangsúlyozza a klímatanácsnok.
Az esővíz hasznosítási lehetőségein is dolgozik a város. A csapadék nagy része eddig a csatornahálózatban, majd a szennyvíztisztító rendszerben landolt, ami nemcsak víz, de energia- és pénzpazarlás is. Sokkal hasznosabb lenne, ha az esővíz felszívódna a talajban és a zöldfelületeket táplálná, ahelyett, hogy ivóvizet kellene pazarolni az öntözésre. Tetőzöldítési és a szivacsváros elveinek megfelelő projektekkel próbálja előremozdítani ezeket a folyamatokat Bécs környezetvédelmi főosztálya. A nagyobb hipermarketeknek például azt tanácsolják, hogy zöldítsék a parkolóikat, alakítsanak ki kisebb zöld szigeteket, ahova elfolyhat a lehulló esővíz.
Kép: Wiener Wasser_Zinner
Zöldinfó
Elkényelmesedett madarak és öngerjesztő spirál, az etetés következményei a természetben
A vízimadarak etetése veszélybe sodorja az állatokat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri lakosságot, hogy semmivel ne etessék a vízimadarakat -tudatta az alternativenergia.hu. Ez ugyanis nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Mint az MME hétfői közleményében kiemelték, a vízimadarak életmódja – különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai – alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Tájékoztatásuk szerint etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek, mivel kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést; növeli a zsúfoltságot és a madarak közötti agressziót, fokozza a sérülésveszélyt és a fertőző betegségek – mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza – terjedését, a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, szennyezi a környezetet és rontja a víz minőségét.
Ezen kívül a hosszú ideje tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen táplálékdiéta megbetegíti a madarakat (angyalszárny-betegség); az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz; illetve rontja a madarak társadalmi megítélését – tették hozzá. A közleményben felhívták a figyelmet, gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. Az etetett madarak ősszel ugyanis nem vonulnak el, így az emberek, látva a sok éhes, valójában elkényelmesedett madarat, tovább etetik őket.
A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat – tették hozzá.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia18 óra telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
