

Zöldinfó
Ellenáll a válságnak a vízellátás Bécsben
Az osztrák főváros mégsem aggódik a vízellátás miatt. “A bécsi víz nemcsak jó minőségű, de válságbiztos is” – jelentette ki Bécs klímatanácsnoka, Jürgen Czernohorszky. A város célja, hogy különböző intézkedésekkel legalább 2050-ig szavatolja a városlakók biztonságos vízellátását. Kivételes helyzetben vannak a szomszédos főváros lakói, ahol még a csapból is forrásvíz folyik. Bécs vízellátását ugyanis összesen 70 Alsó-Ausztriában és Stájerországban eredő forrás biztosítja. Bár a szárazság az osztrák fővárosra is rányomta bélyegét, a városlakóknak mégsincs okuk aggodalomra. “A vízellátás folyamatosan biztosított, még csak spórolni sem kell a vízzel” – állítja a bécsi vízellátásért felelős Wiener Wasser szóvivője, Astrid Rompolt, aki ennek ellenére óvatosságra int, hisz az erőforrások végesek. Bár az utóbbi negyven évben 150 literről 130 literre csökkent a bécsiek egy főre jutó napi vízfogyasztása, a népességnövekedés miatt azonban 2050-ig várhatóan 15 százalékkal fog nőni a teljes vízfogyasztás.
A városvezetés a vízvezeték-hálózat folyamatos felújításával és bővítésével, valamint a víztározók hálózatának bővítésével készül a növekvő fogyasztásra – különös tekintettel azokra a városrészekre, melyeket újonnan népesítenek be a városba költözők. Ezért Bécs épp azon dolgozik, hogy egy negyedik fővezetéket építsen ki Meidling térségében, ősszel pedig egy újabb vezeték létesítésére koncentrál majd a Floridsdorfer híd környékén.
Mindemellett a rekkenő hőségben ivókutak, szökőkutak, tűzcsapra szerelhető párakapuk és vízfüggönyök nyújtanak enyhülést a járókelőknek, ha 30 Celsius-fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála. Csak első tűnik pazarlásnak ez a nagyvonalú vízhasználat a város utcáin. “A napi vízfogyasztáshoz képest elenyésző az a vízmennyiség, amit erre a célra felhasználunk, mégis egy jól használt erőforrásról van szó, hiszen élhetőbbé teszi a várost.” – hangsúlyozza a klímatanácsnok.
Az esővíz hasznosítási lehetőségein is dolgozik a város. A csapadék nagy része eddig a csatornahálózatban, majd a szennyvíztisztító rendszerben landolt, ami nemcsak víz, de energia- és pénzpazarlás is. Sokkal hasznosabb lenne, ha az esővíz felszívódna a talajban és a zöldfelületeket táplálná, ahelyett, hogy ivóvizet kellene pazarolni az öntözésre. Tetőzöldítési és a szivacsváros elveinek megfelelő projektekkel próbálja előremozdítani ezeket a folyamatokat Bécs környezetvédelmi főosztálya. A nagyobb hipermarketeknek például azt tanácsolják, hogy zöldítsék a parkolóikat, alakítsanak ki kisebb zöld szigeteket, ahova elfolyhat a lehulló esővíz.
Kép: Wiener Wasser_Zinner

Zöldinfó
A föld hője segítheti a zöld átmenetet – úttörő kutatás a Mol-tól
A Mol geotermikus energia után kutat, és ehhez 3D szeizmikus méréseket végzett a Dunai Finomító területén és környezetében, hogy megvizsgálja a geotermikus energiahasznosítás lehetőségét.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tájékoztatás szerint a mérések célja, hogy megvizsgálják, rejt-e a Dunai Finomító környezete olyan geotermikus adottságokat, amelyek hasznosítása fenntarthatóbbá teheti a finomító működését – írja az alternativenergia.hu. Amennyiben megfelelő helyen, és mélységben sikerül azonosítani kellő mennyiségű és hőmérsékletű rétegvizet, az hozzájárulhat a finomító energiafelhasználásához. Az elemzések eredményei várhatóan mintegy fél év múlva állnak rendelkezésre. Ha az eredmények biztatóak, akkor további megvalósíthatósági vizsgálatokat végeznek – írták.
A modern technológiára épülő, már számos alkalommal bevált 3D szeizmikus eljárás hasonlóan működik, mint ahogy az orvosi ultrahang mutatja a szervezet belső részeit. Mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegekről visszaverődnek. Ezt érzékelve megalkotható egy 3 dimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, azaz a szakértők a föld alá “pillanthatnak” – ismertették. A közleményben kitértek arra is, hogy a régióban úttörőnek számíthat a geotermikus energia finomítói alkalmazása, de világszinten is kevés ilyen projekt működik. Kapes Dávid, a Mol-csoport kutatás- termelés divíziójának zöld energiaátmenetért felelős vezetője a közleményben kifejtette, a Mol által elnyert geotermikus kutatási terület magában foglalja Százhalombattát és a Dunai Finomítót. Így kézenfekvő, hogy a teljes terület feltérképezése mellett célirányosan megvizsgálják a finomító környezetének geotermikus lehetőségeit.
Pulay Krisztián, a Mol csoport downstream termelés és fejlesztés ügyvezető igazgatója a közleményben kiemelte, a zöld átmenet azzal kezdődik, hogy a saját működésük károsanyag-kibocsátását csökkentik. A Dunai Finomítóban a napelempark építése és a zöld hidrogén üzem átadása után most a föld hőjének hasznosítására tesznek kísérletet.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Erdőtüzek után: Spanyolország hadat üzen a klímavészhelyzetnek
-
Zöld Közlekedés18 óra telt el a létrehozás óta
400 km/órás álomvasút és zöld technológia: így formálja át a jövőt az orosz vasútfejlesztés