Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Farmokon is bevethető napelemeket gyártanak és mozognak is

Hollandia gazdaságaiban tesztelik.

Létrehozva:

|

Holland vállalatok és kutatóintézetek egy csoportja olyan mezőgazdasági napelemes rendszert hozott létre, amely képes mozogni – számol be a PV Magazine. Az eszköz elektrolizátorral kombinálva még hidrogéntermelésre is felhasználható. A termék két prototípusát jelenleg egy holland gazda, valamint egy kutatóközpont teszteli. A holland konzorcium által létrehozott agrofotovoltaikus rendszer előnye mozgékonysága mellett az, hogy pozitívan hat a megművelt területek talajára és biodiverzitására. Az első, H2arvester nevű prototípust egy cukorrépa-ültetvényen kezdték el használni Oude-Tongénél. Marcel Vroom, az Npk design tervezési szolgáltató tulajdonosa szerint cége két partnerrel összefogva négy évvel ezelőtt dolgozta ki a napelemes kocsi koncepcióját. Mint hozzátette, az egyik prototípust Oude-Tongénél egy gazda, a másikat pedig Lelystadnál, egy kutatófarmon próbálja ki a Wageningeni Egyetem. A gépeket egy éven át fogják használni, hogy kiderüljön, valóban jó hatást gyakorolnak-e a földre és a termésre.

Jacob Jan Dogterom birtokos 166 ezer eurót fektetett az eszközbe. Az általa használt napelemes rendszer négy kocsiból áll, melyekhez összesen 168 panel és egy öntözőberendezés tartozik. Érdemes kiemelni, hogy kísérleti projektről van szó, amennyiben sikerül elérni a tömeges gyártás fázisát, a rendszer jóval olcsóbb lesz. A projekt költségeinek nagyjából felét a Dél-Holland tartományban működő gazdaságfejlesztési ügynökség, az InnovationQuarter állta. Egy-egy kocsi 12-ször 6 méteres, az egységek lassan, 10 méter per órával tudnak haladni. Aratás során az eszközöket félre lehet állítani az útból. A rendszernek legfeljebb az azt befogadó mezőgazdasági tábla 10 százalékát kell lefednie, ily módon nem sérülne a terület eredeti rendeltetése. A projekt egy olyan nagyobb program része, amelyben az elektromos energia és a zöld hidrogén kombinációját támogató innovációkat segítik. A napelemes kocsik elektrolizátorral összeillesztve a hidrogén előállításában is segíthetnek, a termelésből származó hő pedig felhasználható növények, így zab vagy lucerna szárítására.

Advertisement

Zöld Energia

Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést

Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.

A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.

Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.

Advertisement

Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.

A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák