Zöldinfó

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról – írta a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2022-10-05

Szerző:

Hell

A Weddell-fókák száma fontos mutató több szempontból is: utal a jégtakaró vastagságának ingadozására és a táplálékláncokban esetlegesen bekövetkező változásokra. Egy Weddell-fóka akár harminc évig is élhet az Antarktisz jeges partjának zord vidékén, de az állomány megszámlálása mindeddig kockázatos és túlságosan költséges vállalkozás volt. Michelle LaRue, az új-zélandi Canterbury Egyetem professzora elmondta: eddig hagyományos felmérési technikákat alkalmaztak, hajóról és repülőről próbálták felmérni a fókaállományt, de ezzel a módszerben egy adott időben lehetetlen megbízható becslést adni az egész Antarktisz területére vonatkozóan.

Az eredmény pontatlan volt, ezért 2016-ban elkezdtek nagy felbontású műholdfelvételekre és önkéntes kutatók megfigyeléseire támaszkodva vizsgálódni. Több százezer kíváncsi “civil kutató” elemezte a műholdképeket, hogy kiderítsék, pontosan hol élnek és hányan vannak a fókák, valamint milyen környezeti tényezők vannak hatással az élőhelyüke. LaRue elmondása szerint a 2011-ben készült képek vizsgálata alapján arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy a Weddell-fókák állománya valójában csak a 40 százaléka annak a 800 ezres számnak, amelyet korábban a hagyományos módszerekkel becsültek. A jelentős különbséget nem az állomány aggasztó csökkenése magyarázza, a hátterében inkább az áll, hogy ennyire megbízhatatlanok voltak a korábbi számlálási módszerek. A fókaállományt részletező tanulmány 2021 végén jelent meg. Ebből kiderült, hogy nagyjából 202 ezer fiatal vagy felnőtt nőstény Weddell-fóka él az Antarktiszon. A hím állatok általában nem láthatók a felvételeken, mert ők jellemzően a jégtakaró alatt a területük védelmezésével vannak elfoglalva. A kutatók felfedezték azt is, hogy a Weddell-fókák az antarktiszi jégtakaró mindössze egy százalékán élnek, és körültekintően választják meg, hogy mely területeken telepedjenek le: fontos szempont számukra például, hogy a szomszédságukban milyen pingvinek és mekkora kolóniában élnek.

Az új fókaszámláló módszer kulcsfontosságú része volt az önkéntesek munkája. A jelentkezőknek műholdfelvételeket osztottak ki, és jelölniük kellett, ha a képeken fókákat észleltek. Konszenzuson alapuló algoritmust használtak, amelynek lényege, hogy minél több ember adott pozitív visszajelzést, annál hatékonyabban lehetett leszűkíteni az állatok élőhelyét – magyarázta LaRue. A módszert ma már más tudósok is használják, például az északi-sarki rozmárok állományának felmérésére.

mti

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem fóka klímaváltozás

Zöldinfó

Amit mindenképpen érdemes tudni a medvehagyma gyűjtéséről

Ilyenkor tavasszal a medvehagyma nagyon kedvelt alapanyaga számos sós finomságnak, kenyérnek, pogácsának, azonban érdemes néhány szabályt betartani azoknak, akik a szabadban, saját maguk indulnak e különleges csemege felkeresésére az erdőben.

Létrehozva:

7 perc telt el a létrehozás óta

2025-04-03

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Bottlik Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kertészmérnöke néhány, de annál fontosabb alapszabályt oszt meg a medvehagyma gyűjtésével, tárolásával és felhasználásával kapcsolatban.

Magyarországon a legnagyobb medvehagyma-lelőhely a Mecsek és a Zselic, de tömegesen előfordul a Bakonyban és a Gerecsében is. Jellegzetes élőhelye a Dunántúli üde erdőkhöz kötődik, ahol kora tavasszal látható, nyárra viszont teljesen visszahúzódik. A medvehagyma (Allium ursinum) levelei hosszúkásak, lándzsa alakúak, 3-4 cm szélesek. Fontos információ, hogy gyűjtéskor figyeljünk arra, hogy egy növényről csak egy levelet szakítsunk le, ellenkező esetben ugyanis nem tud virágozni és magot hozni a későbbiekben. Nagyon fontos, hogy a gyöngyvirág leveleit mindenképpen kerüljük el a gyűjtés során, hiszen a gyöngyvirág erősen mérgező, sőt, már kis dózisban is halálos, ugyanakkor levelei nagyon hasonlóak a medvehagyma leveleihez.

Bottlik Gábor, a MATE Soroksári Botanikus Kert kertészmérnöke szerint a medvehagyma mérgező gyöngyvirággal gyakran egy élőhelyen fordul elő ezért mindenképpen fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a két növényt. A medvehagyma levele puhább, a gyöngyvirágé kicsit érdesebb érzetű, papírszerű tapintású. A medvehagyma levélfonákja matt, míg a gyöngyvirágé fényes. Hatósági előírás, hogy egy személy egy nap maximum 2 kg medvehagymalevelet gyűjthet. A medvehagymának jellegzetes, fokhagymára emlékeztető illata van. A MATE szakértője azt javasolja, a levelek szedésénél minden egyes levelet szagoljunk meg, ha fokhagyma illatú, akkor biztosan medvehagymával van dolgunk. Amennyiben nincs fokhagyma illata, akkor dobjuk el. A medvehagyma levelei egy hétig állnak el a hűtőben, ezért sem érdemes nagyobb mennyiséget begyűjteni belőle. A szakértő szerint a hatóanyagok nagyon jó arányban maradnak meg fagyasztott állapotban is. Fontos szakértői tanács, hogy a medvehagyma leveleit a növény virágzásakor már ne szedjük le, hiszen ekkor már jobb, ha teremni hagyjuk, továbbá ekkor már nem olyan intenzív az íze sem. Továbbá, a medvehagyma virágzásakor a levelek között már gyöngyvirág leveleket is találhatunk, ezért sem ajánlatos a levelek begyűjtése ebben az időszakban.

Medvehagymát védett területen tilos gyűjteni, magán területen pedig csak a gazda engedélyével megengedett.

A kertészmérnök arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a gyöngyvirágot csak a virágai miatt szednénk le és vinnénk haza a finom illata miatt, akkor erre vagy egy kicsi vázát, vagy pedig egy üres tejfölös dobozt használjunk. Semmiképpen se tegyük ivópohárba, ugyanis a toxikus hatása még így is veszélyes, ha esetleg utána ugyanabból a pohárból innánk.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Tovább olvasom