Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Két vegyész és egy biológus kapta idén A Nőkért és a Tudományért díjat

Spohn Réka biológus, Bajusz-Rácz Anita és Hetényi Anasztázia vegyészek kapták idén a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat kiemelkedő kutatási eredményeikért.

Létrehozva:

|

Huszadik alkalommal adták át idén a kivételes tehetségű magyar kutatónőknek járó, hatmillió forint összdíjazású elismerését a Magyar Tudományos Akadémián csütörtök délután – közölték a szervezők az MTI-vel. Az évforduló alkalmából az anyag- és élettudományok mellett új kategóriaként jelent meg a formális tudományok területe, így háromra bővült a nyertesek száma. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján. Spohn Réka biológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa azt kutatja, hogyan válnak a baktériumok ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. A baktériumok bármilyen környezeti változáshoz nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni, nem jelentenek kivételt ez alól az antibiotikumos kezelések sem. A kutató jelenleg a mindennapi életben főleg tartósítószerként előforduló biocidek és antibiotikumok kapcsolatát vizsgálja a rezisztencia kialakulásában és átadásában. Feltételezések szerint az emberi szervezetbe kerülő biocidek segítik a baktériumokat abban, hogy ellenállóvá váljanak akár az antibiotikumokkal szemben is. A biológus célja, hogy kutatási eredményeivel olyan készítmények fejlesztését tudja segíteni, amelyek gyorsabban és hatékonyabban gyógyítják a bakteriális fertőzéseket. Bajusz-Rácz Anita a Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársaként számítógépes modellezéssel képes rövid idő alatt akár több millió lehetséges hatóanyag gyógyszerbiztonsági tulajdonságait előre jelezni, és így kizárni azokat, amelyek biztosan nem lesznek használhatók a gyógyszerfejlesztés során. Amíg egy molekula hagyományos laboratóriumi körülmények közötti vizsgálata napokig is eltarthat, a vegyész mesterséges intelligencián alapuló számításos modelljeivel akár perceken belül érkezhetnek eredmények. Ezek az új algoritmusok képesek lehetnek a mellékhatások, valamint a szervezettel való kölcsönhatás főbb lépéseinek előrejelzésére egy gyógyszer bevételétől egészen a szervezetből való teljes kiürülésig. Így segítségükkel meghatározható, hogy a vizsgált hatóanyag alkalmas-e a gyógyításban való alkalmazásra.

Hetényi Anasztázia, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet egyetemi docense és munkatársai egy olyan speciális hordozóanyagot fejlesztettek ki, amely képes az emlősök sejtmembránjain átjutni, és a sejtbe juttatni a hatóanyagot. A kutató és csapata a kifejlesztett módszert olyan biológiai hatóanyagokkal szeretnék kipróbálni, amelyekkel az élő sejteken belül képesek betegséget okozó folyamatokat azonosítani és befolyásolni. Az elmúlt húsz évben ötvennégy magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 74 millió forintot osztott szét a magyar női tudósok között. A két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, valamint a díj olyan kutatókat és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt. Az ösztöndíj csak magyar női kutatókat támogat, és az ország bármely pontjáról lehet rá pályázni. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia. A díj 20 éves évfordulója alkalmából egy podcast is elindult, ahol a hallgatók az elmúlt két évtized öt díjazottjával és történetükkel ismerkedhetnek meg.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Hattyúk és teknősök a leggyakoribb áldozatok a magyar vizekben

Több mint 60 állatfajra veszélyesek Magyarországon az elhagyott horgászeszközök egy vizsgálat szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon legalább 64 állatfajt fenyeget a járulékos fogásnak nevezett jelenség, amikor olyan állatból lesz zsákmány, amely nem célpontja a horgászatnak: az elhagyott horgászeszközök elsősorban a madarakat és hüllőket veszélyeztetik amellett, hogy szennyezik az édesvizeket – hívja fel a figyelmet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-hez eljuttatott közleményében. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével elkészült egy átfogó vizsgálat arról, hogy mely élőlénycsoportokra jelenthetnek természetvédelmi kockázatot az elveszített vagy aktívan használt horgászfelszerelések – írja az alternativenergia.hu.

A leggyakrabban madarak estek csapdába, őket követték a hüllők, míg a többi állatcsoport együttesen az esetek kicsit több mint 10 százalékát tette ki. A madarak között a leggyakoribb áldozat a bütykös hattyú (Cygnus olor) volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) sérült meg legtöbbször, általában a horogra szúrt horgászpellet bekapása következtében. Az érintett egyedek több mint 70 százaléka védett fajhoz tartozott. Az esetek túlnyomó többsége mindössze kétféle eszközhöz kapcsolódott: horgászzsinórhoz és/vagy horoghoz. Az elvesztett horgászeszközök okozták a járulékos fogások többségét, de az aktívan használt felszerelések is hasonló nagyságrendben voltak felelősek. A leginkább fenyegetett élőhelyek a folyópartok, a természetes és a mesterséges tavak.

A kutatás során a járulékos fogás által érintett egyedek kevesebb mint 10 százalékát jegyezték fel elhullottként, a pusztulási ráta azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel a késleltetett elhullás vagy a nem halálos de káros következmények, például a mozgásképesség romlása, a ragadozóknak való fokozott kitettség nem jelennek meg az adatokban. A felméréshez a kutatók 40 évet felölelő médiaelemzéssel 200 esetet dokumentáltak, és úgy látják, hogy szükséges lenne online kérdőíves elemzéssel, a horgászok tapasztalatait összegyűjtve folytatni a kutatást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák