

Zöldinfó
Diákok és kutatók a fenntartható jövőért – Tanulmányi csapatversenyt hirdet az Akadémia
A klímaválság és a fenntartható fejlődés témakörében tanulmányi csapatversenyt hirdet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a középiskolák 9-12. osztályos diákjainak.
A tanulmányi verseny célja, hogy erősítse a középiskolás korosztály tájékozottságát és vitakészségét a fenntarthatóság témájában, hiteles tudást adjon, és cselekvésre ösztönözzön – olvasható az MTA keddi közleményében. közlemény szerint azért is fontos a fiatalok megszólítása és támogatása, mert ők szenvedik el a korábbi évtizedek technológiai fejlődésének, az idősebb generációk sok tekintetben pazarló életmódjának negatív következményeit. z MTA a szervezésen túl a verseny szakmai hátterét is biztosítja. A versenyfeladatok és a felkészülést segítő szakmai tartalmak kidolgozásában a terület kiváló kutatói, így Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, Bartholy Judit klímakutató vagy Boda Zsolt társadalomkutató vettek részt pedagógusokkal, oktatási szakértőkkel együttműködve. 2022. októbertől 2023. januárig tartó, magyar nyelvű tanulmányi versenyen magyarországi és határon túli, magyar nyelven (is) oktató középiskolák háromfős diákcsapatai mérhetik össze tudásukat. verseny három fordulóból áll, amelyeken tesztelik a diákok lexikális és alkalmazott tudását, próbára teszik tájékozottságukat és kreativitásukat. A csapatok felkészülhetnek és versenyezhetnek önállóan, de igénybe vehetik felkészítő tanár segítségét is. közlemény szerint a legjobban teljesítő csapatok és felkészítőik értékes tárgynyereményekben részesülnek, a győztes csapat és felkészítő tanára pedig többnapos szakmai utazást nyer a dél-franciaországi kísérleti erőműhöz, a magyar részvétellel is épülő ITER-hez. Díjat nemcsak a döntőben való részvételért, hanem – meghatározott tesztpontszám elérése esetén – fordulónként is lehet kapni.
A csapatok 2022. október 19-én 16 óráig nevezhetnek a versenyre, amely két online fordulóból és egy élőben megtartott döntőből áll. döntőt az MTA Székházában rendezik meg 2023. január 14-én. Az eseményt az MTA élőben közvetíti a YouTube-csatornáján. A versenyről részletes tájékoztatás olvasható a verseny.mta.hu oldalon. közleményben emlékeztettek arra, hogy az MTA 2021-ben indította el középiskolai alumni programját, amelynek célja, hogy az Akadémia köztestületének tagjai a középiskolások körében népszerűsítsék a tudományos és kreatív gondolkodást. Freund Tamás felhívására eddig a 18 ezer fős köztestület csaknem 1700 tagja vállalta, hogy akár saját középiskolájában, akár más hazai vagy határon túli középiskolában előadást tart. A programhoz eddig több mint 100 iskola csatlakozott 200-nál is több előadással. int a közleményben írták, az MTA az Alumni Programon keresztül idén kitüntetett figyelmet szentel a klímaváltozás és fenntarthatóság problémájának. A szakterület kutatói által kidolgozott, folyamatosan bővülő, változatos tartalomcsomag videókkal, infografikákkal, szöveges segédanyagokkal és hiteles szakirodalmi forráslistákkal segíti a téma alapos megismerését, valamint a tanulmányi versenyre való felkészülést.
mti

Zöldinfó
Lárvák forradalma: rovarfehérjével zöldülhet a takarmányipar
Az élelmiszerhulladékot már rövid távon hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány alapanyagként.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban az Agroloop Hungary Kft. rovarfehérje előállító cég üzemcsarnokában beszélgetett Percze Rajmond társalapító-ügyvezetővel arról, hogy miként lehetne rovarfehérjék használatával a hazai és az európai élelmiszerellátási láncot takarmányoldalon fenntarthatóbbá tenni – írja az alternativenergia.hu. A cégvezető közölte, hogy ők a fekete katonalégy lárvákat haszonállatként tartják, ebből kifolyólag csak takarmányipari minősítésű anyaggal etethetik, holott az iparágnak az a célja, hogy minél alacsonyabb minőségű alapanyagokkal dolgozzon, mert a rovarok képesek gyakorlatilag minden szerves anyagot megenni és feldolgozni. Úgy vélte, az iparágnak a következő nagy lépés az lenne, ha élelmiszermaradékkal etetnék a lárvákat. Áder János erre reagálva elmondta: Magyarországon az élelmiszer 30 százalékát kidobják, az Európai Unióban még rosszabb az arány, vagyis alapanyag lenne bőven.
Rámutatott, hogy a következő cél, hogy ne csak malomipari vagy söripari mellékterméket, hanem a kidobott élelmiszert is alapanyagként hasznosítsák, így abból hulladéklerakóba kerülve nem üvegházhatású gáz, metán képződne. A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy erre ma a jogszabályok nem adnak lehetőséget, ezért azokat előbb vagy utóbb meg kell teremteni, ehhez egyfajta lobbizásra is szükség lesz majd az Európai Uniónál. Percze Rajmond elmondta, hogy a fekete katonalégy egy alapvetően trópusi égövben őshonos rovar, amely az életének az első negyedében, 12-14 nap alatt beviszi a testébe az összes kalóriát, amire szüksége van az életének a további részére, ami nagyjából 45 nap. Ez adja azt a gazdasági racionalitást, hogy haszonállatként tartani, alacsony minőségű, de takarmány minősítésű anyagokkal etetni, majd feldolgozva gazdag fehérjeforrásként lehet állatokkal megetetni. Az ügyvezető jelezte, hogy az üzemben kétmilliárd egyedet tartanak 12 napig, s naponta 120 tonna alapanyaggal etetik.
A külföldről vásárolt lárvákból 12 nap után nagyjából 30 tonna élőlárva lesz, amiből naponta körülbelül 10 tonna takarmányipari alapanyagot tudnak előállítani: nyolc tonna fehérjelisztet, két tonna zsírt, a lárvák maradékából és ürülékéből pedig napi 30 tonna kiváló minőségű talajjavítót állítanak elő. Áder János megjegyezte, hogy az Agroloopnak ezzel a technológiával “nem egy legyet, nem is két legyet, hanem öt legyet sikerül ütni egy csapásra”. Először is hasznosítanak olyan élelmiszeripari melléktermékeket, amelyek feldolgozása sok esetben nincs környezetbarát módon megoldva, másodszor a rovarok segítségével prémium minőségű állati takarmányadalék készül, harmadszor talajjavító lesz a rovar üledékéből, negyedszer sokkal kevesebb energia és kevesebb víz felhasználásával történik a gyártási folyamat, mint a hagyományos takarmányok előállításakor, és ötödször nagyobb mennyiségben ki tudják majd később váltani a szóját, amit Magyarország jórészt importál – sorolta.
Percze Rajmond az utolsó ponthoz kiegészítésként megemlítette, hogy a rovariparág még nagyon fiatal, funkcionális takarmányi alapanyag, amit előállítanak és jelenleg a szója kihagyhatatlan alkotóeleme a takarmányozásnak. Azonban ha az iparág megfelelő ütemben tud nőni, akkor egyre nagyobb részét tudja az egyébként konvencionális alapanyag forrásoknak helyettesíteni – fűzte hozzá. Jelezte, hogy fél éve indult az üzemük és ugyan még nem érték el a 100 százalékos kapacitáskihasználást, de a következő hónapokban elérhetik. Reményét fejezte ki, hogy a kereslet még nagyobb felfutásával megindulhat a gyártás bővülése, elsősorban Magyarországon.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Korond-patak: újraépítik a medret, hogy megvédjék a bányát és a munkahelyeket
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
„Vizet a tájba”: több mint kétmillió köbméter víz a fenntartható mezőgazdaságért és élőhelyekért
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
A visszaváltás új korszaka: milliószámra térnek vissza a palackok naponta
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Több vizet kér Magyarország a szlovák féltől, áramot is kapna a bősi erőműből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A német akkumulátorok stabilizálják a napenergia árát – saját nyereségük rovására