Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma
Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.
A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.
Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.
mti
Zöld Energia
Ha sötétbe borul a ház: napelemes rendszerekkel az áramszünetek ellen
A fokozódó áramkimaradások közepette a napelemek és energiatárolók jelenthetik a megoldást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy modern civilizációnk egyik alapja az áram, az otthonoktól az egészségügyön át az utakig lényegében mindenhol jelen van, kulcsszerepet töltve be a mindennapi létezésben, lehetővé téve a fűtést, hűtést, főzést, világítást, kommunikációt, munkavégzést és szórakozást. Az elmúlt években azonban Magyarországon is egyre többször hallani arról, hogy a hálózat túlterhelt, nő az áramkimaradások száma, és a jövőben várhatóan még bizonytalanabb lesz az energiaellátás – írja az alternativenergia.hu.
Szerteágazó okok
Az áramkimaradások hátterében számos tényező állhat. Egyrészt a hálózatok sok helyen elöregedettek, a vezetékeket, transzformátorállomásokat és más berendezéseket gyakran évtizedekkel ezelőtt telepítették, és bár a karbantartás folyamatos, egyszerűen lehetetlenség tartani a lépést az egyre növő fogyasztással.
Másrészt az utóbbi években a villamosenergia-felhasználás is megváltozott, az elektromos autók terjedése, a nyári hőségben alkalmazott klímaberendezések, valamint a hőszivattyús, elektromos fűtési rendszerek térnyerése hatalmas terhelést helyez a hálózatra. Míg korábban a csúcsidőszakokat előre lehetett jelezni, ma egy-egy extrém meleg vagy hideg időjárási helyzet azonnali, robbanásszerű fogyasztásnövekedést hoz, amit a hálózat nem minden esetben tud kiszolgálni.
Ehhez adódik hozzá, hogy az időjárási körülmények akár a megújuló energián alapuló termelésre is kihathatnak. Noha Magyarországon ez egyelőre kevésbé érződik, egyes régiókban már most problémát okozhat az áram előállításában, ha az időjárás nem elég napos vagy szeles, illetve ha alacsony a folyók vízállása.
Bár egy-egy rövidebb áramszünet, a hűtő leállása, a lakás elsötétülése vagy az internetkapcsolat megszakadása inkább csak bosszúsággal jár, ha a kimaradások rendszeressé, esetleg hosszabbá válnak, annak már komoly gazdasági és társadalmi hatásai lehetnek. A folyamatos áramellátásra támaszkodó orvosi eszközök, üzemek és a tömegközlekedés leállása például már-már katasztrofális következménynek tekinthető.
Mi is tehetünk ellene
Szerencsére napjainkban adottak a módszerek a kiszolgáltatottság csökkentésére. Erre az egyik legjobb módszer, ha akkumulátorral kombinált napelemes rendszert telepítünk, amivel nemcsak az energiafüggetlenséget fokozhatjuk, de a rezsiköltségeket is mérsékelhetjük, miközben ingatlanuk értékét növeljük. Egy ilyen kombináció mellett a megtermelt energia elraktározható későbbi felhasználásra, esetleges áramszünetre.
Ugyan a komplex rendszer teljes telepítése meglehetősen költséges mulatság, a megtérülés és az energiabiztonság miatt érdemes belevágni, már csak azért is, mert a döntéshozók láthatóan egyre inkább nyitottak a megoldás támogatására. Noha hazánkban évek óta elérhetők különféle, a lakossági energiahatékonyságot fokozó pályázatok, a 2024-ben elindított Napenergia Plusz Program új lépcsőfokot jelentett, hiszen ez volt az első, amely kifejezetten a napelemek és energiatárolók kombinációjának telepítését segítette. A pályázat 2025 elején lezárult, de remélhetőleg idővel indul hasonló, dedikált támogatás.
Jelenleg legfeljebb 5000 fős településekről a Vidéki Otthonfelújítási Program vehető igénybe. Ezen a pályázaton akár napelemes beruházás is elszámolható, a kedvezményes hitellel kombinált programban legfeljebb 3 millió forint támogatás nyerhető el.
Az efféle pályázatok komoly segítséget jelentenek az energiabiztonságot fokozó megoldások térnyerésében. Minden jel arra mutat, hogy a következő évtizedekben a villamosenergia-felhasználás csak nőni fog: az elektromos járművek és fűtési-hűtési rendszerek még inkább elterjednek, miközben a szigorodó környezetvédelmi előírások és a fosszilis energiahordozóktól való eltávolodás következtében egyre több technológiánk áll majd át a villamosításra. Ezzel párhuzamosan a hálózati terhelés is fokozódni fog, ami – a kezdetekben legalábbis – növeli majd az áramkimaradások valószínűségét.
Bár az akkumulátorral ellátott napelemes rendszerek sokaknak egyelőre luxusberuházásnak tűnnek, valójában biztonsági és gazdasági befektetésről van szó, amely stabilitást nyújthat a kiszámíthatatlan jövőben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
