Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma

Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.  

Létrehozva:

|

A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.

Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

A napelemek mellé akkumulátor kell: 2,5 millióra pályázhat

A 2,5 millió forintos energiatároló támogatás alapot teremthet egy jövőálló rendszerhez, ahol a napelem, a házi akkumulátor és az elektromos autó együtt optimalizálja az energiafelhasználást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent az Otthoni Energiatároló Program (OETP) hivatalos felhívása, amely az előzetes várakozásoknak megfelelő feltételekkel kínál akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást a háztartások számára. A program célja, hogy a meglévő vagy jövőben telepítendő napelemes rendszerekhez legalább 10 kilowattórás akkumulátorkapacitás társuljon, érdemben csökkentve a villamosenergia-hálózattól való függőséget. A pályázatok benyújtása február 2-án indul, írja az alternativenergia.huMagyarországon jelenleg mintegy 280–300 ezer háztartásban működik napelemes rendszer, ugyanakkor ezek döntő többsége akkumulátor nélkül üzemel. Ennek oka, hogy a korábbi támogatási konstrukciók nem tették kötelezővé az energiatárolást, az éves szaldóelszámolás pedig önmagában is kedvező feltételeket biztosított. Ez a helyzet azonban gyökeresen megváltozott: az új telepítéseknél megszűnt a szaldó, a meglévőknél pedig fokozatos kivezetés zajlik, így az érdemi megtakarítás ma már szinte elképzelhetetlen akkumulátor nélkül.

A körülbelül 300 ezres napelemes táborból mintegy 250 ezer háztartásnál nincs még energiatároló, számukra különösen vonzó lehet az új támogatás, még akkor is, ha a forrás legfeljebb 40 ezer pályázat finanszírozására elegendő. A jelentkezőknek azonban számolniuk kell azzal, hogy az akkumulátoros bővítés szinte minden esetben invertercserét is igényel. Az inverter a rendszer egyik legdrágább és legfontosabb eleme: ez irányítja az energia áramlását a napelemek, a fogyasztók, az akkumulátor és a hálózat között.

A döntés súlyát növeli, hogy egyre több háztartás számol már most az elektromos autók jövőbeli szerepével. Egy mai villanyautó 60–80 kilowattórás akkumulátora többszöröse a támogatott házi energiatárolók kapacitásának, így adja magát a gondolat: amikor az autó otthon áll, miért ne válhatna a háztartási energiarendszer részévé?

Advertisement

„Az elektromos autók nagy kapacitású akkumulátorát ma még nem egyszerű teljesen átjárható módon integrálni a lakossági rendszerekbe” – magyarázza Kőszegvári Márk, a Wagner Solar Hungária Kft. menedzsere. Ugyanakkor már léteznek olyan inverteres megoldások, amelyek alkalmasak az egyenáram közvetlen kezelésére, így az autó töltésére és akár az onnan történő visszatáplálásra is, felesleges átalakítási veszteségek nélkül.

Az ilyen rendszerek ugyan jellemzően meghaladják a 2,5 millió forintos támogatási keretet, de ez összhangban van azzal a tapasztalattal, hogy az önrész nélküli megoldások inkább csak belépő szintű eszközöknél érhetők el. A cég szerint a jövő az olyan intelligens, többforrású energiamenedzsmenté lehet, ahol a háztartás a napelemből, a saját akkumulátorból, az autóból és a hálózatból is képes energiát vételezni vagy éppen továbbadni – mindig az adott pillanatban legkedvezőbb módon.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák